Stefánia
EUR 412,89 Ft USD 391,19 Ft GBP 496,31 Ft BUX 78 374 OTP 21 160 Ft MOL 2 690 Ft
2 °C
6 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 8 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Brutális videó Bahmutból, rakétazápor zúdult az oroszokra

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ráti Emese

    Támadás érte Zaporizzsját december 2-án éjjel – számolt be Anatolij Kurtyev, a városi tanács titkára Telegram-csatornáján. 

    Bejegyzésében azt írta, infrastrukturális létesítményt ért találat, melynek következtében a környező házak ablakai is betörtek. A helyszínen tűz ütött ki. A mentőegységek már a helyszínen dolgoznak.

    Áldozatokról egyelőre nem érkezett információ

     – írta posztja végén Kurtyev.

  • Ráti Emese

    Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenka orosz és belorusz elnök pénteken telefonon tárgyalt az országok közötti kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről – jelentette a Kreml sajtószolgálata.

    Megvitatták a kétoldalú együttműködés aktuális kérdéseit, beleértve a kapcsolatok továbbfejlesztésének problémáit a tudományos és oktatási szférában

    – olvasható a jelentésben a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

    Továbbá a vezetők megállapodtak abban is, hogy folytatják a személyes kapcsolattartást.

  • Ráti Emese

    Az olasz Miniszteri Tanács döntése értelmében jövő év végéig meghosszabbította Ukrajna katonai felszerelésének biztosítását az olasz kormány. A vonatkozó határozatot az olasz kormány honlapján tették közzé.

    A dokumentum szerint a fegyverszállítmányok 2023. december 31-ig érkeznek Ukrajnába. A katonai segély célja a légvédelem megerősítése lesz, hogy megvédje az ország infrastruktúráját az orosz rakéta- és légicsapásoktól.

  • Varga Csenge

    Több mint 90 ezer orosz katona vesztette életét az Ukrajnával vívott háború februári kitörése óta – állítja az ukrán fegyveres erők állami szervezete.

    Legújabb becslésében Ukrajna közölte, hogy 90 090 ellenséges katona halt meg a háborúban.

  • Varga Csenge

    Három ember meghalt és hét megsebesült a dél-ukrajnai Herszon régiót ért orosz ágyúzásban az elmúlt 24 órában – közölte a régió kormányzója.

    Jaroszlav Janusevics kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az orosz csapatok 42 alkalommal bombázták Herszont és a régió más részeit egy nap alatt.

    Herszon városát az ukrán erők november közepén szabadították fel a több hónapos orosz megszállás után, de azóta a Dnyeper folyó túlsó partjára visszavonult orosz csapatokkal harcban állnak – írja a The Guardian.

    A város az áramellátással is küzd. Janusevics csütörtökön azt mondta, hogy az áramellátás ismét megszűnt, miután nemrég helyreállították.

  • Ráti Emese

    A magyarok 70 százaléka szerint inkább a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében, nem pedig a háború folytatása – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelyről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

    Azt írták, politikai hovatartozástól függetlenül minden társadalmi csoportban többségi álláspont, hogy az ukránok érdekében állna a béketárgyalások megkezdése.

    Miközben a nyugati világ egy hangos része a gazdasági háború folytatása és a fegyverkezés finanszírozása mellett érvel, a világ józanabbik fele a fegyveres harcok mielőbbi beszüntetését és a béketárgyalások megkezdését sürgeti

    – fogalmaztak a közleményben, hozzátéve, hogy utóbbi a konfliktus rendezésének békés módját, s nem a jelenlegi helyzet elfogadását jelentené.

    Rámutattak arra: mivel a háborút egyértelműen az ukránok szenvedik meg a leginkább, a Nézőpont Intézet azt vizsgálta, hogyan ítélik meg a magyar választók a szomszédos ország érdekét a háború árnyékában.

    A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi állna Ukrajna érdekében, a béketárgyalások, vagy inkább a háború folytatása, mely kérdésfeltevés nem utalt sem az ukránok, sem az oroszok által teendő engedményekre.

    A válaszokból kiderült, hogy tízből hét magyar választó szerint inkább a béketárgyalások megkezdését kellene sürgetnie Ukrajnának, míg a háború folytatását csak minden ötödik magyar vélte ukrán érdeknek – írta az MTI.

  • Varga Csenge

    Az ukrán energetikai infrastruktúra orosz bombázása azonnali következményekkel járt Moldovára nézve – mondta a politikai elemző Dionis Cenusa, a Kelet-európai Tanulmányok Központjának munkatársa.

    Közölte, hogy a Moldovára nehezedő nyomás fokozódik a háború elhúzódásával. Elmondta, hogy Ukrajna nyugati szomszédja villamosenergia-behozatalának mintegy 30 százalékát ukrán forrásokból szerezte be, de az exportot mostanra felfüggesztették. Azon járulékos hatásokon túl, amelyeknek Moldova az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz agresszió miatt van kitéve, Moszkva kihasználja a földgázszállítás körül kialakult körülményeket – véli az elemző.

    Mivel Moldova nemcsak az orosz gáztól függ, hanem a Dnyeszteren túli szakadár régióban orosz gázból termelt villamos energiától is, a Moldovába irányuló következetes gázáramlás hiánya súlyosbítja a 2021-ben kezdődött energiaválság következményeit

    – mondta Dionis Cenusa.

    Kezdetben a Gazprom az Ukrajnán keresztüli gázszállítás feltételezett problémáira hivatkozva 30 százalékkal, napi 5,7 millió köbméterre csökkentette a Moldovába irányuló szállítások mennyiségét. Ez a moldovai gázszolgáltató Moldovagaz által szerződött gáz 70 százalékát teszi ki – írja a Sky News.

    Cenusa szerint az energiaárak emelkedése elkerülhetetlen, ha a Dnyeszteren túli régióból – egy szakadár államból, amelyet nemzetközileg Moldovához tartozónak ismernek el – nem szállítanak teljes mennyiségben villamos energiát.

    Az Ukrajna elleni agresszió közvetve Moldovát is célba veszi, amely így járulékos áldozattá vált

    – hangoztatta a szakember. Emellett szerinte Oroszország kihasználja az energiaszektort, hogy nyomást gyakoroljon a moldovai hatóságokra, amelyek komoly dilemmákkal néznek szembe az orosz gáztól és a Dnyeszteren túli területről szállított villamos energiától való kettős függőségük miatt.

  • Varga Csenge

    Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója elárulta, hogy február óta 10-13 ezer ukrán katona halt meg. Ukrajna legutóbbi becslése szerint 89 440 ellenséges katona halt meg.

    Júniusban Podoljak azt mondta, hogy naponta 100-200 ukrán katona hal meg – írja a Sky News.

    Az Egyesült Államok azonban sokkal nagyobb számokat közölt, azt állítva, hogy a háború kezdete óta mintegy 100 ezer orosz és 100 ezer ukrán katona halt meg vagy sebesült meg.

    Mihajlo Podoljak szerint Ukrajna „nyíltan beszél az elesettek számáról”.

    Hivatalos értékelésekkel rendelkezünk a vezérkar részéről és a főparancsnok részéről, és ezek 10 000 és 12 500-13 000 halott között mozognak

    – közölte az elnöki tanácsadó. Nem részletezte a civil veszteségeket, de azt mondta, hogy azok jelentősek lehetnek.

  • Varga Csenge

    Moszkva kénytelen volt délebbre és keletebbre helyezni a szállítási csomópontokat az ellátáshoz az ukrán csapások miatt, miután visszavonult Herszonból – állítja a brit védelmi minisztérium.

    A védelmi minisztérium (MoD) szerint Oroszország visszavonulása a Dnyeper folyó nyugati partjáról lehetőséget adott Ukrajnának arra, hogy további orosz logisztikai csomópontokat és kommunikációs vonalakat támadjon.

    Ez a fenyegetés nagy valószínűséggel arra késztette az orosz logisztikai szakembereket, hogy az ellátási csomópontokat, beleértve a vasúti átrakodási pontokat is, délebbre és keletebbre helyezzék át.

    Az orosz logisztikai egységeknek munkaigényes be- és kirakodást kell végezniük a vasúti szállításról a közúti szállításra. A közúti mozgások ezt követően továbbra is sebezhetőek lesznek az ukrán tüzérséggel szemben, amikor továbbhaladnak az orosz előretolt védelmi állások ellátására.

    „Oroszország lőszerhiánya, amelyet ezek a logisztikai kihívások súlyosbítanak, valószínűleg az egyik fő tényező, amely jelenleg korlátozza Oroszország lehetőségeit a hatékony, nagyszabású támadó szárazföldi műveletek újraindítására” – közölte a minisztérium.

  • Varga Csenge

    Oroszország új rakétavédelmi rendszer rakétáját tesztelte – közölte pénteken a védelmi minisztérium.

    A rakétát a kazahsztáni Sary Shagan tesztpályáról indították.

    A minisztérium azon kívül, hogy a teszt sikeres volt, kevés egyéb részletet közölt – írja a The Guardian.

  • Ráti Emese

    Lezuhant egy MiG–31-es vadászrepülőgép Oroszország Primorszk vidékén december 2-án – számolt be az Interfax szerint az orosz Keleti Katonai Körzet. 

    December 2-án a Primorszk vidéken egy tervezett kiképzőrepülés közben lezuhant egy MiG–31-es repülőgép. A személyzet katapultált. A repülést lőszer nélkül hajtották végre

    – áll a jelentésben. Hozzátették: a gép elhagyatott területen zuhant le, ezért nem végzett pusztítást. Az előzetes információk szerint műszaki meghibásodás okozhatta a balesetet. 

    A helyszínen jelenleg Mi–8-as repülőgépek végzik a mentést és a kutatást. 

  • Varga Csenge

    Volodimir Zelenszkij megemlékezett a 31 évvel ezelőtti ukrajnai népszavazás évfordulójáról, amikor az ország még a Szovjetunió része volt, és elsöprő többséggel szavaztak a függetlenség mellett.

    Minden év december 1-jén egy olyan eseményre emlékezünk, amely meghatározta a történelmet. Egy eseményre, amely sokat elmondott mindannyiunkról, az ukránokról. Arról, hogy kik vagyunk és arról, hogy kik nem leszünk soha.

    A szabad élet iránti vágyunk nem törik meg. Ukrajna soha többé nem lesz apró kődarab egy birodalomban

    – közölte Zelenszkij az Independent szerint. Hozzátette, a népszavazás államuk egész területét egyesítette. „Egyetlen lakóterület sem maradt ki az összukrán döntésből. Kijev és Szevasztopol, Odessza és a Krím, Lviv és Cserkaszi, Csernyihiv és Harkiv, Donyeck és Herszon, Zaporizzsja és Luhanszk, Hmelnyickij és Kirovohrad régiók, Voliny és Dnyipropetrovszk, Szumi és Zakarpatszka, Ivano-Frankivszk és Ternopil, Zsitomír és Csernyivci, Vinnyica, Kijev, Mikolajiv, Poltava, Rivne. Mindenki kifejezte támogatását” – mondta csütörtök esti beszédében.

    „Órákkal később, péntek hajnalban az orosz erők lőttek egy épületet az ukránok által tartott Zaporizzsjában, és felgyújtották” –  közölte Anatolij Krutyev városi tisztviselő.

  • Ráti Emese

    Magyarország nem támogatja, hogy az Európai Unió (EU) közös hitelfelvétellel finanszírozza az ukrán állam működésének fenntartását; a magyar kormány álláspontja szerint a tagállamoknak kétoldalú megállapodások révén kellene támogatniuk ezt a célt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott pénteki interjúban.

    Nem szeretnénk, hogyha az Európai Unió az együttműködő tagállamok közössége helyett egy közösen eladósodott államok közösségévé vagy együttesévé válna 

    – fogalmazott a kormányfő.

    Közölte, Magyarország általánosságban sem támogat olyan politikákat, amelyek alapját közös hitelfelvétellel teremtené meg az EU. Azzal érvelt: egy ilyen „adósságközösség” következményeit „nemcsak a gyerekeink, de még az unokáink is nyögni fogják”, ráadásul nekünk kell majd fizetnünk a menet közben fizetésképtelenné váló államok hiteleit is.

    Ukrajna abba a helyzetbe került, hogy a háború miatt nem tudja saját magát működtetni. A támogatás szükségességét elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok; ha nem lenne háború, ez a kiadás sem lenne

    – mondta Orbán Viktor.

    A miniszterelnök péntek reggeli rádiós interjújáról itt olvashatnak bővebben. 

  • Varga Csenge

    Háromra nőtt azoknak az ukrán nagykövetségeknek a száma, amelyek fenyegető leveleket és némi veszélyes anyagot kaptak – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

    Korábban Dmitro Kuleba arról számolt be, hogy két nagykövetséget ért fenyegetés.

    „Először is nem kettő, hanem három. Másodszor, a levelek nem robbanóanyaggal vannak megtöltve, hanem egy másik anyaggal. Egyelőre nem nyilatkozom, hamarosan hivatalos állásponttal jelentkezünk ebben a témában. Fogalmazzunk úgy, a borítékok szimbolikus fenyegetést jelentenek Ukrajnára nézve. Csak azt tudom mondani, hogy minden boríték vörös folyadékba volt áztatva” – mondta az ukrán külügyminiszter a TASZSZ szerint.

    Szerdán robbanás történt Ukrajna madridi nagykövetségén. A nagykövetnek címzett levélbombát a követség egyik tisztviselője nyitotta fel. A jobb karján könnyebben megsérült, és egy madridi kórházban ápolják. A spanyol hatóságok terrortámadásként kezelik az esetet. Hasonló borítékokat találtak Torrejon de Ardoz város légibázisán és a spanyol Instalaza fegyvergyártó cégnél. A spanyol miniszterelnök biztonsági szolgálata is lefoglalt egy ilyen borítékot Pedro Sánchez miniszterelnök nevére. Csütörtökön egy robbanószerkezetet tartalmazó csomagot fogtak el az Egyesült Államok madridi nagykövetségén. 

  • Varga Csenge

    „Európa nem elég erős ahhoz, hogy egyedül szembeszálljon Moszkvával” – jelentette ki Sanna Marin finn miniszterelnök pénteken, amikor a kontinens képességeit értékelte Oroszország ukrajnai háborúja kapcsán. A NATO-tagjelölt ország vezetője ausztráliai látogatásán hangsúlyozta, hogy Oroszország támadása a szomszédos Ukrajna ellen rávilágított Európa gyengeségeire és stratégiai hibáira Moszkvával szemben.

    Őszinte leszek, Európa jelenleg nem elég erős, az Egyesült Államok nélkül bajban lennénk.

    Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát minden eszközzel segíteni kell, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott abban, hogy Kijevnek fegyvereket, pénzt és humanitárius segítséget nyújtson az orosz előrenyomulás megállításához. „Biztosítanunk kell, hogy az európai védelmet, az európai védelmi ipart is megerősítsük, hogy különböző helyzeteket tudjunk kezelni” – tette hozzá az MTI szerint.

    Finnország majdnem 105 évvel ezelőtt nyerte el függetlenségét Oroszországtól, és bár nagyrészt gyengébb fegyverzettel, nem sokkal később, a II. világháború idején súlyos veszteségeket okozott a megszálló szovjet hadseregnek.

    A finn vezető bírálta a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való kapcsolat fontosságát hangsúlyozó uniós politikát, és azt mondta, hogy a blokknak hallgatnia kellett volna tagállamaira, amelyek egykor a Szovjetunióhoz tartoztak. „Túlságosan függők lettünk az olyan rezsimekkel való együttműködéstől, melyek nem osztják közös értékeinket” – magyarázta a gazdasági kapcsolatokról.

  • Ráti Emese

    Az Ukrán Fegyveres Erők katonái elkezdték önként elhagyni állásaikat a különleges műveleti övezetben, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője megnevezte az ukrán csapatok veszteségeit – mondta Andrij Marocsko, a de facto Luhanszki Népköztársaság népi milíciájának tisztje pénteken.

    Szerinte egy, az ukrán áldozatok körüli botrányt az Európai Bizottság vezetőjének nyilatkozata okozta. Ami rendkívül negatívan hatott az ukrán katonák erkölcsi és pszichológiai állapotára.

    Megnőtt a szabotázsok és a pozíciók elhagyásának száma, a parancsnoksággal való konfliktusok és a nem törvényes kapcsolatok száma. A kábítószer- és alkoholfogyasztás is megnőtt. Az ukrán társadalomban a társadalmi feszültségek is erőteljesen növekedtek

    – mondta Marocsko a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

  • Ráti Emese

    Antonio Tajani olasz külügyminiszter kijelentette, hogy Róma minden olyan kezdeményezést támogat, amely az ukrajnai béke megteremtésére irányul, és az Észak-atlanti Szövetség valamennyi országa kész tárgyalni Moszkvával a kérdésről, amennyiben az orosz fél is ezt szeretné. 

    Olaszország rendkívül érdekelt, és támogat minden politikai és diplomáciai kezdeményezést az igazságos béke megteremtésére Ukrajnában. Az egész Észak-atlanti Szövetség, minden ország kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ha a részéről konkrét szándékok mutatkoznak. Úgy gondoljuk, hogy eljött az idő, hogy az ukrajnai békén dolgozzunk

    – mondta a La Repubblica című újságban pénteken megjelent interjúban, a Joe Biden és Emmanuel Macron amerikai és francia vezetők közötti tárgyalásokat kommentálva.

  • Gáspár Gergő

    Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország áll a madridi ukrán nagykövetség területén történt robbantás és a Spanyolországba küldött többi levélbomba hátterében is. A tárcavezető hozzátette: Oroszország terrorista eszközöket alkalmaz annak érdekében, hogy az agresszió, valamint az erőszak minél messzebbre eljusson és terjedjen – írja az Unian hírügynökség.

    Reznyikov megerősítette, hogy egyeztetett Margarita Robles spanyol védelmi miniszterrel a szerdán történtekkel kapcsolatban.

    A világ végre kezdi felismerni, hogy egy terrorista állammal állunk szemben. A terror alkalmazója pedig nem ismer határokat. A miniszter asszony azokról a levélbombákról beszélt nekem, melyeket Spanyolországba küldtek. Az oroszok terrorista eszközöket vetnek be a terror előidézésére. Csapásokat mérnek Ukrajna víz-, gáz- és áramellátó rendszereire is, hogy hidegben és sötétben szenvedjen népünk. Ez nem csak minket, ukránokat érintő probléma, ez kihívás és megoldásra váró feladat az egész világ számára

    – fogalmazott Reznyikov.

    A spanyol belügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy ismeretlenek levélbombát küldtek Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek is. A tárca tájékoztatása szerint a küldemény fennakadt a miniszterelnöki hivatal biztonsági szolgálatának ellenőrzésén. A hét közepén a madridi ukrán nagykövetségen kívül levélbomba érkezett a Torrejón de Ardozban található katonai légi bázisra, valamint egy zaragozai fegyvergyártó céghez is.

  • Ráti Emese

    Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői úgy vélik, hogy Alekszandr Lukasenka szándékosan beszél arról, hogy a NATO terve Belarusz megtámadása. 

    Az intézet legújabb megfigyelései szerint a belorusz vezető azzal vádolja Ukrajnát és a NATO-t, hogy megnövekedett a provokációk száma az ukrán–belorusz határnál. Lukasenka úgy véli, Ukrajna ezzel akarja bevonni a háborúba az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét.

    Viktor Hrenyin belorusz védelmi miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy Belarusz nem készül egy konkrét háborúra, csupán megvédi területeit a támadásoktól – írta az Unian ukrán hírügynökség. 

  • Balázsi Levente

    Undorítónak nevezte Oroszország ukrajnai invázióját Joe Biden amerikai elnök egy, a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón, ahol az amerikai elnök megjegyezte, hogy csak akkor hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, ha az orosz elnök részéről törekvést lát a háború befejezésére – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Ez a háború racionális módon is véget érhet, mégpedig, ha Putyin kivonja csapatait Ukrajnából. Mert amit csinál, az undorító

    – fogalmazott az amerikai elnök.

  • Virág Sára

    A számokról Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak számolt be – írja az Ukrinform. 

    A hivatalos vezérkarnak vannak a legpontosabb becslései. Ezek szerint az ukrán hadsereg veszteségei 10-13 ezer halott körül mozognak

    – mondta Podoljak. November 3-án Ursula von der Leyen Twitter-oldalán közzétett egy videót, amelyben megnevezte az ukrán hadsereg veszteségeit, a videót nem sokkal később azonban eltávolították az oldalról, mondván, ez érzékeny katonai információ, amelyet csak a hivatalos ukrán szervek adhatnak ki.

  • Varga Csenge

    Magyarország területére december 1-jén az ukrán–magyar határszakaszon 5302 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5837 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 175 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Az ukrajnai háború elől 2022. december 1-jén 27 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

  • Ráti Emese

    Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön megerősítette, hogy Oroszországot felelősségre vonják az Ukrajnában elkövetett, „széles körben dokumentált atrocitásokért és háborús bűncselekményekért” – derül ki abból a nyilatkozatból, amelyet a két vezetőnek a washingtoni Fehér Házban folytatott megbeszélését követően tettek közzé.

    A dokumentum szerint a felek „sziklaszilárdan elkötelezettek abban, hogy Oroszországot felelősségre vonják a széles körben dokumentált atrocitásokért és háborús bűncselekményekért, amelyeket reguláris fegyveres erői és segédcsapatai elkövettek, ideértve a zsoldos egységeket is”.

    Biden a tanácskozást követő közös sajtótájékoztatón az Oroszországgal szembeni közös fellépést emelte ki.

    Megerősítjük, hogy Franciaország és az Egyesült Államok szövetségeseivel – NATO-szövetségeseivel, a G7 országcsoport államaival, az Európai Unióval – minden korábbinál erősebben ellenzi Oroszország brutális háborúját Ukrajna ellen

    – mondta az amerikai elnök. Úgy fogalmazott, hogy továbbra is közösen lépnek fel a kegyetlenkedéssel szemben.

    Azt is elmondta, hogy a közeljövőben nem tervez megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de hajlandó lenne erre, ha az orosz államfő érdeklődést mutatna az ukrajnai hadművelet befejezése iránt. Kiemelte, hogy ezt csak a NATO-szövetségesekkel egyeztetve tenné.

    Macron leszögezte: Ukrajna folytatódó háborús támogatása mellett a megfelelő időpontban készen állnak arra is, hogy a békét építsék – írta az MTI.

  • Borsi Gergely

    Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre összeállításunk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!