Újabb véres borítékok landoltak az ukrán képviseleten

Oroszország nemzetközi körözést adott ki Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesre és Emine Japarovára, Ukrajna külügyminiszterének első helyettesére – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

A Biztonsági Szolgálat a két politikust Oroszország területi integritásának megsértésével vádolja, és nemzetközi körözést rendelt el. A hírügynökség beszámolója szerint a nyomozók azt kérik az illetékes bíróságtól, hogy a kiadatásuktól vagy az Oroszországba való kitoloncolásuk pillanatában vegyék őrizetbe a vádlottakat.

A TASZSZ szerint Verescsuk és Japarova maximum 10 évig terjedő börtönbüntetést kaphat.

Az Oroszországgal szemben bevezetett olajszankciók után az Egyesült Államok nem kíván orosz olajat vásárolni stratégiai készleteinek pótlására – fogalmazott Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára.

A tisztviselő arról is beszélt, hogy eleve lehetetlen az orosz olaj vásárlása, mivel az országból tilos az olajimport, amiről az Unian ukrán hírügynökség számolt be.

A Kreml reagált az amerikai megjegyzésekre, mondván, hogy tisztességes és hosszú távú békére van szükség, de egyelőre „nincs esély” a tárgyalásokra − írta meg a Sky News. 

Tegnap Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Oroszország esetleg keresi a módját, hogy tartós békemegállapodásról szóló tárgyalások nélkül vonuljon ki Ukrajnából. 

Dmitrij Peszkov 2022. október 13-án

Fotó: Contributor / Getty Images Hungary

Azt mondta, Moszkva egy hamis kitérőt kereshet, hogy megpihenhessen, feltöltődhessen, átcsoportosulhasson, és újra megtámadhassa Ukrajnát. 

Válaszul Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta:

Hogy az eredménynek igazságos és tartós békének kell lennie − ezzel egyet lehet érteni. Ami azonban a tárgyalások kilátásait illeti, jelenleg nem látunk ilyesmit.

A dél-ukrajnai Herszon megye orosz megszállás alatt lévő részét irányító hatóságok felszólították a lakosokat, hogy váltsák át megtakarításaikat rubelre, mert január elsejétől nem használhatják az ukrán fizetőeszközt, a hrivnyát − közölte az MTI.     

Volodimir Szaldo, Herszon megye megbízott kormányzója a Telegramon kedden közzétett videoüzenetében a hrivnya gyors elértéktelenedésével indokolta a lépés szükségességét. Az ukrán gazdasági problémák miatt a fizetőeszköz hamarosan semmit sem fog érni − jelentette ki. Közölte: minden bank köteles átváltani a hrivnyát rubelre.  

2023. január 1-jétől csak rubelben lehet fizetni az üzletekben és a szolgáltatásokért

− figyelmeztetett Szaldo.    

Hozzátette: lesznek bizonyos bankok, ahol jövőre is át lehet váltani a megtakarításokat rubelre.
   

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 92 200 orosz katona esett el, az elmúlt napon 510 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2929 tankot,
• 5905 páncélozott harcjárművet,
• 1915 tüzérségi rendszert,
• 395 rakétavetőt,
• 211 légvédelmi berendezést,
• 281 repülőgépet,
• 264 helikoptert és
• 4505 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1587 hadműveleti és taktikai drónt, 163 egység speciális felszerelést és 592 cirkálórakétát számoltak fel.

Miután több robbanás történt két orosz légitámaszponton, a parancsnoki lánc vélhetőleg azonosítani fogja és súlyos szankciókat fog kiszabni a felelősökre – írja a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése.

A jelentés szerint a robbanásokban hárman életüket vesztették az Engels légi bázison és két Tu–95 BEAR nehézbombázó sérült meg a rjazanyi repülőtéren. A robbanások okait nem erősítették meg. Ha azonban Oroszország úgy ítéli meg, hogy azok szándékosak voltak, akkor azt az erővédelem legjelentősebb stratégiai kudarcai közé sorolják. 

A védelmi minisztérium hangsúlyozza, hogy Engels több mint 30 nehézbombázónak ad otthont, amelyek Oroszország számára kulcsfontosságúak a nukleáris elrettentés szempontjából, de gyakran használták azokat hagyományos cirkálórakéták kilövésére is Ukrajnában.

A belorusz védelmi minisztérium közlése szerint megkezdik a harci kiképzést az ország fegyveres erői számára – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A katonai osztály arról is beszámolt, hogy a szükséges szinten kívánják ellenőrizni a harci és mozgósítási készültséget, de fokozni kívánják a katonai parancsnoki szervek koordinációját.

A célok között szerepel az is, hogy fejlesszék a parancsnokok gyakorlati készségeit, valamint a személyzet továbbképzése is a különböző körülményekre.

Összesen 950 különböző ház lerombolását tervezik az orosz erők Mariupolban, ezek között van olyan épület, ami a városközpontban található – írja a mariupoli városi tanács sajtószolgálata alapján az Ukrajinszka Pravda.

Ez egy újabb vágy, hogy eltitkolják bűneiket, és kitöröljék a lakosság emlékezetéből a háború előtti, békés, ukrán Mariupolt

– állítja a közleményben a városi tanács.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy mobil parti védelmi rakétarendszereket telepített az északi Kuril-szigetre, amely a Japán és az orosz Kamcsatka-félsziget között húzódó, stratégiai fontosságú szigetlánc része − írta meg a The Guardian. 

Japán igényt tart az oroszok által birtokolt déli Kuril-szigetekre, amelyeket Tokió északi területeknek nevez, és a területi vita a második világháború végéig nyúlik vissza, amikor a szovjet csapatok elfoglalták őket Japántól.

Az orosz Bástya-rendszereket, amelyek akár 310 mérföldes hatótávolságú rakétákkal rendelkeznek, Paramuszir szigetén telepítették − közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Németország hétfőn visszavonta azt az ígéretét, hogy a védelmi kiadásokat gyorsan, legalább a gazdasági teljesítménye 2 százalékára emeli − megszegve ezzel azt a kulcsfontosságú kötelezettségvállalást, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója után néhány nappal tett, hogy komolyabb katonai erővé válik − írta meg a Politico. 

Berlin igyekezett lekicsinyelni az új vadászrepülőgépek beszerzésének késedelmével kapcsolatos belső figyelmeztetéseket is.

Egy kormányzati sajtótájékoztatón Steffen Hebestreit kormányszóvivő csökkentette a német védelmi kiadásokkal kapcsolatos várakozásokat, és újságíróknak azt mondta, hogy a 2 százalékos célt nem csak idén, hanem valószínűleg jövőre sem fogják elérni:

Még mindig nyitott, hogy ez [a cél] 2023-ban teljesül-e

− mondta Hebestreit, hozzátéve, hogy „óvatos várakozása” szerint Németország még ebben a 2025-ben véget érő törvényhozási időszakban teljesíteni fogja a célt.

Ukrajna azon dolgozik, hogy helyreállítsa az áramellátást, miután Oroszország rakétacsapásainak legújabb hulláma hétfőn áramkimaradásokat okozott az egész országban, miközben a téli fagyok egyre csak nőnek és a hőmérséklet csökken − írja a The Guardian.

A Moszkva által kilőtt 70 rakéta közül „a legtöbbet” lelőtték − mondta Volodimir Zelenszkij elnök −, de a légitámadások így is sújtották Ukrajna amúgy is megviselt infrastruktúráját.

Újabb áramszüneteket jelentettek be minden régióban „a támadások” következményei miatt − közölte az Ukrenerho országos áramszolgáltató a Telegramon.

A Bellingcat oknyomozó hírügynökség egyik kutatója tette közzé azt a videót, amelyben az oroszországi Kurszkban lévő repülőteret ért dróntámadás miatt felszálló füst látható – számolt be a The Guardian.

A támadás miatt egy olajtároló tartály is felgyulladt, áldozatokról ugyanakkor nem érkezett hír. A The Guardian beszámolójában megjegyzi, hogy nem tudta független forrásból ellenőrizni a felvételt vagy a támadásról szóló jelentést.

Karim Khan, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elutasította az Európai Bizottság különleges bíróság létrehozására irányuló javaslatát, amely kivizsgálná, és büntetőeljárás alá vonná az ukrajnai háborúért és a háborúban elkövetett bűncselekményekért felelős embereket – írja a Courthouse News.

A főügyész a szervezet tagországainak éves találkozóján azt mondta, „nem szabad kudarcra ítélni az ICC által folytatott vizsgálatot egy különleges bíróság létrehozására irányuló javaslattal”, mivel a törvényszék maga is képes az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekkel hatékonyan foglalkozni. Sürgette továbbá a nemzetközi közösséget, hogy bocsássanak az ICC rendelkezésére megfelelő eszközöket és finanszírozást a vizsgálat lefolytatására.

Khan szerint sok ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló különbíróság nem fogja aláásni az ICC munkáját, de hangsúlyozta: a szervezet már jelenleg is költségvetési gondokkal küszködik. „El kellene kerülnünk a széttagoltságot, és inkább az egységre kellene összpontosítanunk” – hívta fel a figyelmet Karim Khan.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt szerdán előterjesztett javaslatában úgy vélte: egy különleges törvényszék létrehozása lehetővé tenné a büntetőeljárás lefolytatását azok ellen az orosz vezetők ellen is, akik egyébként mentességet élveznének, mivel Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát.

A főügyész szerint viszont az, hogy Oroszország nem ismeri el az ICC-t, nem feltétlenül jelent akadályt, hiszen a tagállamok megtalálhatnák a módját annak, hogy a testület egy harmadik államot is felelősségre vonhasson az agresszió bűntette miatt.

Ukrajna és számos nyugati ország támogatta a különleges bíróság létrehozását, Hollandia pedig felajánlotta, hogy otthont adna neki. Moszkva szerint egy ilyen bíróság létrehozása törvénytelen lenne.

A kijevi régió mintegy fele áram nélkül marad a következő napokban – közölte a régió kormányzója néhány órával azután, hogy orosz rakétazápor érte a közép-ukrajnai Kijevben és Vinnicsában található energiaüzemeket.

Helyi tisztviselők szerint az orosz rakéták Közép-Ukrajnában, a déli Odesszában és az északi Szumiban találtak el erőműveket. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti videóüzenetében arról beszélt, hogy a fővárosi régió a vészhelyzeti áramszünetek helyett visszaáll a tervezett áramszünetekre – írja az Independent.

Az ukrán–magyar határszakaszon 4431-en léptek be hétfőn Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 2941-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 186 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal hétfőn 88 ember, köztük 29 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Dróntámadás ért egy repülőteret az oroszországi Kurszk régióban, amely felgyújtott egy olajtároló tartályt − közölte kedden a helyi kormányzó.

Nem voltak áldozatok. A tűz nem terjedt tovább. Minden mentőszolgálat a helyszínen dolgozik

− közölte Roman Sztarovojt, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A The Guardian azonnal ellenőrizni tudta a jelentéseket. A régió Ukrajnával határos.

A múlt héten Sztarovojt azt mondta, hogy az ukrán erők több támadásban csapást mértek egy erőműre a régióban, ami némi áramkimaradást okozott. Ukrajna nem vállalta a támadást.

Hétfőn az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy ukrán drónok támadtak két légibázist Rjazanban és Szaratovban, Oroszország dél-középső részén, három katona meghalt és négy megsebesült, két repülőgép megrongálódott. Ukrajna nem vállalta közvetlenül a felelősséget az orosz belföldön végrehajtott legmélyebb csapásokért, amióta Moszkva február 24-én megszállta Ukrajnát.

A nyugati országokban jelentős tüzérségi lőszerhiány keletkezett az ukrajnai orosz hadművelet következtében – figyelmeztetett a cseh CSG hadiipari vállalat vezetője hétfői nyilatkozatában.

„A tüzérségi lőszerek mára hiánycikké váltak” – közölte Michal Strnad, a konszern tulajdonosa. Becslései szerint a kijevi vezetésnek nyújtott katonai támogatás következtében tíz-tizenöt évig is eltarthat, míg sikerül újra feltölteni a nyugati hadseregek készleteit. Mint mondta, ennek hátterében a korlátozott gyártókapacitások állnak. Ezt a hiányt már az ukrán fegyveres erők is megérezték – tette hozzá Strnad.

A CSG tulajdonosa szerint az európai hadseregek időközben már jelentős mértékben kiürítették fegyverkészleteiket, hogy Ukrajnát támogatni tudják. Strnad hangsúlyozta, hogy az ukrán erők hetente 40 ezer tüzérségi lőszert használnak fel több száz, Nyugatról szállított tarackból az orosz támadók ellen.

Tényleg sokat szállítottak Ukrajnának. De a valóság az, hogy az ukránok ma kevesebbet lőnek, mint amire képesek lennének, mert egyszerűen nincs elég lőszerük

– mondta Michal Strnad, akinek vállalata, a Czechoslovak Group az MTI szerint mára a NATO-szabvány 155 milliméteres tüzérségi lőszerek európai termelésének 25-30 százalékát biztosítja. Az éves termelési kapacitásuk 80-100 ezer darab gránát. Hozzátette, hogy Európa éves termelése 270-300 ezer darab lehet ebből a lőszertípusból.

Az üzletember szerint a vállalat 250-300 új alkalmazottat tervez felvenni, hogy az éves termelést 150 ezer darabra növelhessék, ami azonban a termelőeszközök hosszabb beszállítási ideje miatt nagyjából két évet fog igénybe venni.

Strnad beszélt arról is, hogy a CSG Ukrajna fontos beszállítója, a szovjet időkből származó, korszerűsített fegyverzet tekintetében. Azonban – mint arra felhívta figyelmet – a készletek ezek esetében is kezdenek szűkösek lenni.

Ülést tart kedden az ukrajnai háború okozta humanitárius helyzetről kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Erről Dmitrij Poljanszkij, Oroszország világszervezet melletti állandó képviselőjének első számú helyettese számolt be.

December 6-ára a nyugatiak ismét összehívták a Biztonsági Tanács Ukrajnáról szóló ülését, a humanitárius kérdéseket és a gyermekvédelmet választották témának

– írta a képviselő Telegram-csatornáján, melyről a TASZSZ orosz állami hírügynökség adott hírt.

A találkozó magyar idő szerint délután 4 órakor kezdődik.

Orosz rakétatámadás érte kedd hajnalban Zaporizzsja külvárosát, a támadásokban az első információk szerint senki sem sérült meg – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Olekszandr Starukh, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság vezetőjének Telegram-bejegyzése szerint az egyik rakéta a Sztepnyanszkaja területi közösség területét találta el. A támadásban az infrastrukturális létesítmények és lakóépületek is megsérültek.

Az orosz–ukrán háború miatt Debrecenbe menekülők ellátását 480 millió forinttal támogatja az UNICEF Regionális Ukrán Menekültprogram magyarországi irodája; az erről szóló megállapodást hétfőn írta alá Pilar Gonzalez Rams, az UNICEF-program koordinátora és Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester a helyi család- és gyermekjóléti központban.

Az együttműködéssel hosszú távon is javul majd a háború elől Debrecenbe érkezők ellátása – mondta a polgármester. A városban hónapok óta jelentős számú ukrajnai menekült ellátásáról gondoskodnak, miközben közvetlen adományokkal támogatták testvérvárosaik – Beregszász, Harkiv és Ungvár – rászoruló lakosságát, és felajánlották segítségüket a háború utáni újjáépítésben is.

„Miután az UNICEF felajánlotta együttműködését, komoly programot dolgoztak ki, amely kiterjed a menekült gyerekek mentális egészségének megerősítésére, rajtuk keresztül pedig a családok támogatására is” – jelezte a polgármester az MTI szerint.

Hozzátette, a 480 millió forintos támogatásból több mint 200 milliót kap a helyi alapellátási és egészségfejlesztési intézet, amely lelki támogatással, szűrővizsgálatokkal, mozgásprogramokkal, egyéni és csoportos mentális egészségfejlesztő programokkal vesz részt az együttműködésben a szintén támogatott Dorkász egyesület telephelyén.

Ezen túlmenően korszerűsítik az intézet Szent Anna utcai rendelőjét, ahol az ukrán menekültek mellett helyi gyerekeket is ellátnak

– tudatta Papp László, megjegyezve, hogy a városi családvédelmi központ mobil szakmai csoportjai helybe viszik a szolgáltatásokat a rászorulóknak, az EU–Roma Országos Egyesület pedig az ellátásukról, étkeztetésükről gondoskodik.

Pilar Gonzales Rams azt mondta, hogy a háború kezdete óta a gyerekek humanitárius helyzete folyamatosan romlik Ukrajnában:

Ebben a helyzetben az UNICEF a legfontosabb feladatának a gyerekek jogainak biztosítását tekinti, és azon dolgoznak, hogy minden gyerek megfelelő védelemben részesüljön, egészségügyi szolgáltatást vehessen igénybe és oktatást kapjon.

Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadásában hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője. A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták.

Az odesszai városi tanács szerint a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az elektromos árammal működő közösségi közlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában.

Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság közölte, hogy több helyen vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóban üzent a lakosságnak, amelyben az MTI szerint kijelentette, hogy az ukrán légvédelem az orosz rakéták többségét lelőtte, és megkezdődött az áramellátás helyreállítása.

Denisz Smihal miniszterelnök szerint három régióban, Odessza mellett Kijev és Vinnicja megyében ért találat villamosenergia-létesítményt. „Egyes régiókban a rendszer kiegyensúlyozása és a balesetek elkerülése érdekében vészleállításokat kellett alkalmazni. A mentést végzők már dolgoznak a támadás utóhatásainak felszámolásán, hogy minden otthonba visszatérhessen a fény” – tette hozzá a kormányfő.

A DTEK áramszolgáltató vállalat szerint az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet, ezért kényszerültek rendkívüli leállásokra.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index keddi hírösszefoglalója az orosz−ukrán háborúról.

Tartsanak velünk ma is!