Putyin beismerő vallomást tett

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az orosz vezetésnek ellentmondásosak a nézetei arról, hogy indítsanak-e újabb offenzívát Ukrajna ellen. Ezt az amerikai külügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője jelentette ki a Reuters szerint.

„Természetesen vannak olyanok az Orosz Föderáción belül, akik szeretnék folytatni az újabb offenzív akciókat Ukrajnában. De vannak mások, akikben kétség merült fel a hadműveletek várható sikerességét illetően” – nyilatkozta a névtelen forrás.

Rakétavetőket és Crotale légvédelmi rakétarendszereket szállított Ukrajnának Franciaország legutóbb, és 2023 elején folytatja a szállításokat – közölte Emmanuel Macron francia elnök a TF1 és a LCI televíziók által kedden sugárzott interjúban.

A tervezett szállításokban szerepelnek Caesar önjáró lövegek is. Ezekkel kapcsolatban Macron számot nem közölt, csak annyit mondott, hogy az a Dániával most folyó tárgyalásoktól függ, mert az Ukrajnának szállítandó Caesarokat eredetileg Dánia rendelte meg magának.

Az ukrajnai háború februári kezdete óta Franciaország egyebek mellett tizennyolc 155 milliméteres, 40 kilométeres hatótávolságú, teherautóra szerelt Caesar löveget, páncéltörő rakétákat és VAB páncélozott személyszállító járműveket szállított Ukrajnának – írja az MTI.

Ukrajna kétmilliárd dollár értékű anyagi támogatásban részesül az Egyesült Államok jóvoltából – jelentette az ukrán pénzügyminisztérium december 20-án.

Az Egyesült Államok február 24-e óta összesen 12 milliárd dollárral segítette Ukrajnát – közölte a minisztérium.

Az orosz igazságügyi minisztérium arra kérte a moszkvai városi bíróságot, hogy zárassa be az ország egyik legrégebbi emberi jogi szervezetét – jelentette az al-Dzsazíra.

A Moszkvai Helsinki Csoport, amelynek gyökerei a szovjet korszakig nyúlnak vissza, évente jelentést készít Oroszország emberi jogi helyzetéről.

Valerij Borsov, a szervezet társelnöke szerint a hatóságok „képtelen” állítást terjesztettek elő, miszerint a csoport saját alapszabálya tiltja, hogy a fővároson kívül védje az emberi jogokat – amit mindig is nyíltan tett.

A háború kezdete óta Ukrajnában rekedt két katonai szállító repülőgépet biztonságban visszaszállítottak Törökországba – közölte az ország védelmi minisztériuma.

A török légierő Airbus A400M típusú katonai szállítógépei február 24-én éjfél után – aznap, amikor Oroszország megkezdte az inváziót – landoltak Kijev mellett.

A gépek humanitárius segélyszállítmányokat szállítottak, és török állampolgárokat akartak evakuálni velük, de megtiltották számukra a felszállást, amikor Ukrajna lezárta a légterét – írja a Sky News.

Dimitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára a Nyugat által valószínűleg határozottan visszautasított megjegyzéseiben kijelentette, hogy Oroszország „soha nem támadott meg senkit” − közölte a The Guardian.

Oroszország, amely annyi háborút élt túl, az utolsó olyan ország Európában, amely a harmadik világháborúról akar beszélni

− mondta.

Érdemes megjegyezni, hogy Oroszországon belül a tisztviselők nem mondhatják ki, hogy háború zajlik − ehelyett az ukrajnai inváziót „különleges katonai műveletnek” nevezik.

Senkinek sem érdeke, hogy elhúzódjon az orosz–ukrán háború - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök kedden Frank-Walter Steinmeier német elnökkel folytatott telefonbeszélgetésén – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

„Kína szilárdan elkötelezett a béketárgyalások előmozdítása mellett, és úgy véli, hogy a válság meghosszabbítása és bonyolítása egyik félnek sem áll érdekében” – hangsúlyozta Hszi Csin-ping.

Peking kiegyensúlyozott álláspontot képviselt az ukrajnai konfliktus kapcsán. Kína nem ítélte el Oroszországot, annak ellenére, hogy egyes nyugati országok erre szólítottak fel. Peking többször kijelentette, hogy Kína és Oroszország hosszú távon stabil és harmonikus kétoldalú kapcsolatok kialakítására törekszik.

Ugyanakkor a kínai külügyminisztérium az ukrajnai helyzetet kommentálva kijelentette: Peking támogatja minden ország területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartását.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Herczegh Anita, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adott át ajándékcsomagot menekült gyermekeknek és családjaiknak kedden, a budapesti Magyar Szentek Templomában − közölte az MTI. 

Erdő Péter a menekült családokat köszöntve kiemelte: karácsonykor Jézus minden népet és minden kor emberét megajándékozta azzal, hogy szolidaritást vállalt az emberiséggel. 

Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott brazil elnök elmondta, hogy beszélt Vlagyimir Putyinnal. Megjegyezte, hogy az orosz elnök gratulált neki választási győzelméhez, és reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti kapcsolatok megerősödnek.

„Brazília visszatért, párbeszédet keres mindenkivel, és elkötelezett az éhezés nélküli, békés világ megteremtése mellett” – mondta Lula, aki január 1-jén veszi át a hivatalban lévő Jair Bolsonaro helyét.

Egy amerikai tisztviselő szerint Oroszországban ellentmondásosak a vélemények arról, hogy indítsanak-e ellentámadást Ukrajnában − írta meg a Sky News. 

A külügyminisztérium magas rangú tisztviselője, aki névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott, újságíróknak elmondta, hogy véleménykülönbség van a Kreml jövőbeli ukrajnai stratégiáját illetően.

Megismételték azonban, hogy Washington továbbra is támogatni fogja Kijevet, függetlenül attól, hogy melyik forgatókönyv játszódik le.

Bizonyára vannak olyanok Oroszországon belül, akik szerintem offenzívát akarnak folytatni Ukrajnában. Sokan azonban megkérdőjelezik azt, hogy Oroszország képes-e erre

− mondta a tisztviselő.

Oroszország fejlett katonai alkatrészeket kíván adni Iránnak több száz drónért cserébe − közölte kedden Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Irán Oroszország egyik legfőbb katonai támogatójává vált

− mondta Wallace a parlamentben az orosz–ukrán konfliktusról szóló nyilatkozat részeként.

Cserébe azért, hogy több mint háromszáz kamikazedrónt szállított, Oroszország most fejlett katonai alkatrészekkel kívánja ellátni Iránt, aláásva ezzel mind a közel-keleti, mind a nemzetközi biztonságot

− idézi a minisztert a The Guardian. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök tőle szokatlan módon elismerte, hogy országa katonai kihívásokkal küzd a tíz hónapja tartó ukrajnai háborúban, amikor Volodimir Zelenszkij meglátogatta Kelet-Ukrajna egyik kulcsfontosságú városát, amelyet Moszkva hónapok óta képtelen elfoglalni.

Az orosz biztonsági szolgálatoknak címzett videóüzenetében Putyin azt mondta, hogy a helyzet a négy, Oroszország által megszállt ukrán régióban „rendkívül bonyolult”, és sürgette a biztonsági szerveket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az „árulók, kémek és diverzánsok” azonosítására – írja a The Guardian.

Putyin beszéde újabb jele lehet annak, hogy Moszkva egyre inkább elismeri, hogy az ukrajnai háború nem a tervek szerint halad. A hónap elején az orosz vezető azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus elhúzódhat, miután Moszkva kénytelen volt feladni néhány területet, amelyeket szeptemberben annektált, nevezetesen az oroszok menekülni kényszerültek Herszon városából.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a jelenlegi körülmények között nagyobb mértékű támogatást kell nyújtani a külföldön élő oroszok számára.

A tárcavezető szerint átfogó erőfeszítéseket kell tenni a külföldön élő oroszok támogatására, jogaik, jogos érdekeik és kulturális identitásuk védelme érdekében, válaszul az egyes külföldi országokban tapasztalható példátlan mértékű ruszofóbiára és diszkriminációra – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A minisztérium szerint a megbeszélések eredményeképpen a kormánybizottság további lépések megtételéről döntött, hogy segítse az orosz diaszpóraszervezeteket az őket érintő problémák kezelésében.

Vaszilij Nebenzja, Oroszország állandó képviselője az ENSZ-ben azt mondta: semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy Oroszország iráni drónokat is használ az ukrajnai háborúban.

Az orosz politikus azt mondta, hogy a kijevi kormány nem adott át az iráni kormánynak erre vonatkozó írásos bizonyítékokat, miközben az EU és az Egyesült Államok már szankciókat vezetett be az oroszok és az irániak ellen emiatt is. 

Ukrajnát az utóbbi hetekben számos alkalommal támadták öngyilkos drónokkal az oroszok – legutóbb épp a minap, hétfőn.

A lengyel PKN Orlen nem hosszabbítja meg a januárban lejáró, orosz olajra vonatkozó szerződését.

Az olajcég közölte, hogy a szankciók bevezetésekor nem kötnek újabb hosszú távú szerződést, megerősítve a PAP lengyel ügynökség értesülését.

„A PKN Orlen nem hosszabbítja meg a 2023 januárjában lejáró hosszú távú szerződést. A szankciók bevezetésével megszűnik az egyetlen kötelező érvényű szerződés az orosz olaj 2023-as szállításáról, amire fel vagyunk készülve” – áll a vállalat közleményében.

Egy nyilvános beszédben kritizálta Andrej Plenkovics horvát miniszterelnököt az ország ellenzéki elnöke, Zoran Milanovics.

Arról eddig is tudni lehetett, hogy az államfő és a kormányfő (finoman szólva) nem kedveli egymást. Konfliktusuk még inkább elmérgesedett azután, hogy Milanovics nem volt hajlandó jóváhagyni Horvátország részvételét abban az misszióban, amelynek részeként ukrán katonákat képeznek ki az EU tagországaiban.

Kedden Milanovics egy katonai akadémián mondott beszédet, és azt mondta, hogy a miniszterelnök „szociopataként, erkölcsi zsarolást” alkalmazva  próbálta átnyomni a misszió ügyét a parlamentben azután, hogy ő elnökként visszautasította Horvátország részvételét (a parlament ugyanis kétharmados jóváhagyással felülírhatta volna az államfőt, de a miniszterelnök kezdeményezése végül elbukott a törvényhozásban). 

Az államfő emiatt azzal is megvádolta Plenkovicsot, hogy valójában csak Brüsszel bábja. Végül azt mondta neki:

Állandóan zsarolsz minket az erkölccsel, de valójában teljesen erkölcstelen vagy. Hát akkor menj Ukrajnába harcolni!

Milanovics beszéde végén még azt is hozzátette, hogy Ukrajna katonailag nem szövetségese Horvátországnak, és az EU helytelen, „cinikus” lépést tett akkor, amikor az országnak felajánlotta az uniós tagjelöltséget. „Ennyit ér az EU ma. Vagyis egy nagy semmit” – fogalmazott. 

A kárpátaljai Ráton működő Szent Mihály Gyermekotthont támogatja a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) az idei adventi adománygyűjtésén összegyűlt több mint hárommillió forinttal.

Király Nóra, a Ficsak alapítója keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az összegből az otthonban élő gyerekek karácsonyi kívánságait teljesítik, szentestére vacsorát kapnak, és játszóházat biztosítanak számukra, valamint az épület szigetelését támogatják. Hozzátette: nem gondolták, hogy ezekben a nehéz időkben, ilyen nehéz gazdasági helyzetben sem csökken az emberek adakozási kedve, és ekkora összeget sikerül összegyűjteni.

Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos úgy fogalmazott: a Ficsak kezdeményezése megmutatja, hogy Magyarországon milyen szépen és példaértékűen tud összefogni a civil szektor a cégekkel és a magyar állammal.

A jövőben is erősíteni kell ezt az összefogást, amelyet a kormány is minden eszközzel támogat, 2010 óta például majdnem háromszorosára nőtt a civil szervezetek költségvetési támogatása 

– mondta a miniszterelnöki biztos az MTI szerint.

Nyitrai Zsolt emlékeztetett: tíz hónapja van nehéz helyzetben Ukrajna, a háborúban pedig több mint 150 ezer magyar honfitárs is érintett.

Több csapatát is átvezérli a Donyecki területen lévő Szoledarba az ukrán fegyveres erők – közölte a RIA Novosztyi hírszerzési jelentésekre hivatkozva.

A lap forrása szerint a Szoledartól északkeletre fekvő Jakovlevka felszabadítása aggasztja az ukrán parancsnokságot.

Annak érdekében, hogy megállítsák egységeink előrenyomulását, és megakadályozzák az ukrán csapatok elfoglalását, Minkovka faluból egy tartalék zászlóaljat küldtek Szoledar területére. Emellett a Szeverszknél részt vevő ukrán támadó egységek egy részét átirányították, hogy lecsapjanak a mi előrenyomuló egységeinkre

– mondta a lapnak Andrej Marocsko, az orosz erők tisztje. 

Az orosz csapatok múlt hétvégén vették át Jakovlevka ellenőrzését, és most fejezik be a település kiürítését.

Egy közvetlen katonai konfliktusban a NATO három nap alatt legyőzné Oroszországot – ezt Adam Kinzinger, az amerikai képviselőház republikánus párti tagja jelentette ki.

Az Észak-atlanti Szövetség attól tart, hogy az orosz–ukrán háború túlléphet Ukrajna határain, ami háborúhoz vezethet a NATO és Oroszország között – írja az Unian hírügynökség.

A Nemzetközi Röplabdaszövetség (FIVB) eltiltott két korábbi orosz válogatott röplabdázót, akiknek a nyolc évvel ezelőtti mintájukban találtak tiltólistás szereket.

Az insidethegames.biz portál szerint a 35 éves Pavel Moroz versenyengedélyét idén január elsejétől tizenöt hónapra függesztették fel a trimetazidin nevű tiltott gyógyszer használatáért – az idei, pekingi téli olimpia előtt Kamila Valijeva is ezzel a stimulánssal bukott meg.

Azt a múlt hónapban jelentették be, hogy a 36 éves Alekszandr Butyko, aki 2012-ben olimpiát nyert az orosz válogatottal, egyéves eltiltást kapott szintén trimetazidin miatt. A két játékos eltiltása egyformán március 31-én jár le.

Mindkettőjüket még a 2014-es orosz bajnokság döntőjében tesztelték, de csak azután buktak meg, hogy a moszkvai doppinglaboratórium adatbázisa – többévi huzavona után – átkerült a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség birtokába, amely az utólagos elemzések nyomán már a sokadik orosz sportoló doppingolását leplezte le – írta az MTI. 

Az Egyesült Államok a 2023-as évre szóló szövetségi költségvetés tervezete 126,3 millió dollár elkülönítését irányozza elő arra az esetre, ha Ukrajna területén nukleáris baleset történne – áll az amerikai szenátus költségvetési előirányzatokkal foglalkozó bizottságának honlapján most közzétett dokumentumában. 

A 2023-as pénzügyi évre vonatkozó, 1700 milliárd dolláros amerikai kormányzati finanszírozási törvényjavaslatot hétfőn terjesztették be az amerikai kongresszusban, amely 44,9 milliárd dollárnyi új gyorssegélyt nyújtana Kijevnek és az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

Elon Musk egyik vállalata, a SpaceX újabb tízezer Starlink műholdas internetes terminált szállít Ukrajnának, felkészülve ezzel arra az eshetőségre, ha a háború miatt újabb nagyszabású villamosenergia-kiesés történne – közölte Mihajlo Fedorov ukrán digitális átállási miniszter.

A SpaceX és Musk gyorsan reagálnak a problémákra, és segítenek nekünk. Az üzletember arról biztosított minket, hogy folytatja Ukrajna támogatását. Amikor legutóbb tömeges áramkiesés volt nálunk, még aznap írtam neki, ő azonnal reagált, és már tett is bizonyos lépéseket

– mondta Fedorov.

A miniszter tájékoztatása szerint Ukrajna a következő hónapokban tízezer Starlink terminált kap, amelyek internetes jeleket küldenek műholdon keresztül. A háború kezdete óta az ukrán hatóságok már 22 ezer Starlink-terminált kaptak. Az új szállítmányról egyelőre még nem írták alá a szerződést.

„Több európai uniós ország kész finanszírozni a Starlink-terminálok szállítását, így eddig a pénzügyi kérdések rendezve vannak. Ami a jövőbeni szállítmányokat illeti, finanszírozásukhoz további segítséget kell találni” – tette hozzá a tárcavezető.

Elon Musk február végén közölte, hogy hozzáférést biztosít globális Starlink műholdas kommunikációs rendszeréhez Ukrajna területén, és elküldte oda első termináljait.