Olyat mondott a NATO főtitkára a háborúról, amit senki sem akart hallani

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2023.01.02. 11:57
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ukrajna hétfőn közzétette a legfrissebb adatokat az orosz veszteségekkel kapcsolatban.

    A tavaly februári invázió kezdete óta a becslések szerint 107 440 orosz katona esett el, valamint 283 repülőgépet és több mint 3000 orosz harckocsit semmisítettek meg – olvasható az ukrán külügyminisztérium Twitteren közzétett bejegyzésében.

  • Egy dél-ukrajnai város elleni orosz támadásban öt ember megsebesült, hárman súlyosan – közölték helyi tisztviselők az Independent szerint.

    Jaroszlav Janusevics, Herszon kormányzója elmondta, hogy lövedékek találták el a Dnyeper folyó mentén fekvő Beriszlav városát, mintegy 30 mérföldre keletre a regionális fővárostól, ahonnan az orosz erők novemberben vonultak ki.

    A kormányzó elmondta, hogy a lövések feltehetően egy harckocsiból érkeztek a folyó túlpartján fekvő Kakhovkából, ahol jelenleg is orosz erők állomásoznak.

    Ebben a pillanatban 5 sebesültről tudunk. Három ember súlyos állapotban van. Őket Herszonba szállítják, hogy megfelelő orvosi ellátásban részesüljenek

    – fogalmazott Jaroszlav Janusevics.

  • A Daily Beast munkatársa, Julia Davis osztotta meg azt a felvételt, amelyen az orosz állami televízió azt állítja, hogy a Nyugat megpróbálta „elpusztítani Oroszországot” − írta meg a Sky News

    A műsor egyik résztvevője úgy fogalmazott, hogy

    az elmúlt évben a Nyugat megpróbálta elpusztítani Oroszországot. Nem vették észre, hogy Oroszország a világ tartópillére. Igen, uraim, tetszik vagy sem, Oroszország egyre nagyobb lesz.

  • Mint megírtuk, az ukrán erők szilveszterkor Makiivka városát és Donyeck más, orosz ellenőrzés alatt álló részeit lőtték. 

    Ukrajna azt állítja, hogy az ukrán hadsereg mintegy 400 orosz katonát ölt meg a megszállt donyecki területet ért rakétatámadásban. Az orosz hatóságok elismerték a veszteségeket, de nem erősítették meg az áldozatok pontos számát. Az ukrán hadsereg szerint a 400 halott mellett további 300 ember megsebesült – számolt be a BBC.

  • A Wagner-csoport katonáinak temetőjét fedezték fel az oroszországi Bakinszkajában, amelybe szinte naponta új sírok kerülnek – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A hadi sírok jellegzetessége, hogy egyiken sincs fénykép, de mindegyiken van egy koszorú sárga ötágú csillaggal a közepén. A temető egy elkerített részen lett kialakítva, a Sota Telegram csatorna szerint így rejtették el azt a „kíváncsi szemek” elől.

    A beszámoló szerint csaknem 100 hadi sír található a temetőben.

  • Az ukrán védelmi minisztérium szerint Oroszország a következő négy-öt hónapban nagyszabású támadást indíthat északról vagy keletről, amelyben egyszerre akár 70 ezer katonát is elveszíthet – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Andrej Csernyak, a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóság képviselője szerint az oroszok tisztában vannak azzal, hogy vesztésre állnak, de nem tervezik, hogy egyhamar véget vetnek a háborúnak, tovább folytatják az offenzívát.

    A hírszerzés becslései szerint az orosz hadsereg az elkövetkező támadásokban akár 70 ezer embert is elveszíthet, de az országuk készen áll egy ilyen nagy léptékű veszteségre.

    A képviselő arról is beszámolt, hogy az oroszok megpróbálnak majd egy szárazföldi folyosót fenntartani a Krím félszigetig, és a Donyecki terület teljes elfoglalására is kísérletet tesznek.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 107 440 orosz katona esett el, az elmúlt napon 720 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 3031 tankot,
    • 6093 páncélozott harcjárművet,
    • 2027 tüzérségi rendszert,
    • 423 rakétavetőt,
    • 213 légvédelmi berendezést,
    • 283 repülőgépet,
    • 269 helikoptert és
    • 4725 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 16 orosz hajót, 1836 hadműveleti és taktikai drónt, 181 egység speciális felszerelést és 723 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Az ENSZ adatai szerint jelenleg 7,8 millió Ukrajnából menekült személy tartózkodik az Európai Unió tagállamaiban. A legtöbben – több mint egymillióan – Németországban kerestek menedéket. Az ukrajnai energiaválság miatt a közeljövőben újabb tízezrek érkezésére lehet számítaniuk a németeknek és más uniós országoknak – számolt be a Kárpáthír.

    Az információ szerint a külföldre menekült ukrán állampolgárok millióinak döntő többsége 16 és 30 év közötti nő és gyermek. Ukrajnában zömmel a hadköteles korban lévő férfiak és a nyugdíjasok maradtak. Egy közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a fiatalok nem szándékoznak visszatérni Ukrajnába. A romló életszínvonal, a háború várható elhúzódása tovább növeli az elvándorlást.

  • Az ukrán fronton rögzítették, hogy Oroszország a kínai DJI cég által gyártott AeroScope rendszereket használja a fegyveres erők drónjainak észlelésére − írta meg az ukrán Unian hírügynökség

    Az Information Resistance szerint egy ilyen rendszer meg tudja határozni a drón helyét, magasságát, sebességét és repülési irányát, az indítóhelyet és a kezelő helyét.

    A kínai DJI cég az AeroScope rendszer hordozható és helyhez kötött változatait gyártja, amelyet már az orosz hadsereg egységeiben és az orosz gárdában is használnak

    − írja Kosztantyin Masovetsz, az IS csoport szakértője.

  • Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök az évet összefoglalva kiemelte az ország gazdaságának alkalmazkodóképességét a háborús körülményekhez, és azt állította, hogy az készen áll a 2023-as új kihívásokra.

    Erről Facebook-oldalán írt, megjegyezve, hogy 2022-ben a kormánynak sikerült fenntartania a kontrollt a gazdasági és pénzügyi folyamatok felett. Hozzátette: az összes költségvetési forrás kétharmada belső állami forrás.

    A kormányfő megemlítette a partnerországok segítségét, amelyek 31,2 milliárd dollár összegű anyagi támogatást nyújtottak Ukrajnának, melynek 45 százaléka volt támogatás. Az Európai Unió, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália eltörölte az ukrán exportőrök behozatali vámját.

  • Oroszország egyetlen hordozórakétát sem indított a Fekete-tengerre – mondta Natalja Gumenyuk, a Dél-ukrajnai Honvédség Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője. Szerinte ennek elsősorban az időjárás az oka, de az orosz hajóknak már utánpótlásra van szükségük. 

    Most viharos a helyzet a tengeren, így az ismét a mi oldalunkon van. Az időjárás arra kényszerítette a rakétahordozókat, hogy visszatérjenek a bázisukra

    – fogalmazott Gumenyuk.

    Szergej Bratcsuk, az odesszai regionális közigazgatás vezetője szerint összesen hat orosz hajó tartózkodik a Fekete-tengeren, de egyik sem rakétahordozó. Elmondta, hogy közülük az egyik egy nagy leszállóhajó, amellyel Oroszország csak a jelenlétét akarja demonstrálni.

  • 2022. február 24. óta Oroszország több mint 1,5 milliárd hrivnyás kárt okozott Ukrajna környezetében – írja a Kárpáti Igaz Szó.

    A környezetvédelmi felügyelőség szakemberei 854 talajmintát és 1138 vízmintát vettek, kiszámították a természet károsodását, így a légköri levegőben, talajban és vízben okozott károk teljes összegét. A rombolás mértéke több mint 1,5 milliárd hrivnya

    – mondta Dmitro Zaruba, a felügyelőség helyettes vezetője.

  • Az elmúlt öt napban az orosz és ukrán erők valószínűleg a luhanszki Kremina melletti P66-os autópálya ellenőrzéséért harcoltak – közölte a brit védelmi minisztérium. 

    A hírszerzési jelentés szerint a P66-os az orosz hadsereg legfőbb utánpótlási útvonala, ugyanis ezt az autópályát használják, hogy az oroszországi belgorodi régióból ellássák utánpótlással a Donbászban állomásozó csapatokat.

    Az autópályát Ukrajna október óta tűz alatt tartja, de amennyiben biztosítani tudnák az útvonalat, az nagy valószínűséggel jelentősen visszavetné az orosz védelmet Kreminában – olvasható a jelentésben.

  • Szilveszterkor 140 ukrán katona térhetett haza orosz fogságból fogolycsere keretében. 

    A fogolycserében egy, az Azovstalból elhurcolt kutya is visszatért Ukrajnába Ramzan Kadirov csecsen elnök „fogságából”.

  • Hétfő hajnalban az ukrán fegyveres erők egy orosz támaszpontra mértek csapást Melitopol közelében – közölte Ivan Fedorov polgármester.

    Reggel a melitopoli rasszistáknak nem volt idejük aludni. A városban hangos robbanás hallatszott. A megszállóknak végre meg kell érteniük: ideje elhagyni a megszállt területeket. Végül is az idegen föld szerelmesei számára csak egy végső lehetőség van: eltemetni magukat benne

    – írta a polgármester a Telegramon.

    A Ria Melitopol információ szerint a robbanások helyi idő szerint fél hat körül történtek Mirnyij és Pivnicsnij települések között. 

  • Az ukrán erők szilveszterkor Makiivka városát és Donyeck más, orosz ellenőrzés alatt álló részeit lőtték − írta meg a Sky News

    Az orosz TASZSZ hírügynökség moszkvai tisztségviselőkre hivatkozva közölte, hogy a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszer (HIMARS) fegyverekkel végrehajtott támadásaiban legalább 15 ember megsérült.

    A TASZSZ jelentése szerint egy ember meghalt, öt pedig megsebesült, és az eltalált épületek között volt egy stadion, egy fedett bazár, egy művészeti múzeum, egy műszaki iskola és egy ifjúsági központ.

  • Donyeckben meghalt az oroszországi Nyomozó Bizottság katonai nyomozóosztálya ellenőrzési és vizsgálati osztályának helyettes vezetője, Jevgenyij Ribakov alezredes.

    Halálát állítólag ukrán csapás okozta. 

  • A kijevi energetikai létesítményekre mért orosz csapások miatt áramkimaradások sújtják a várost – írja az Unian.

    „Iráni drónokkal támadták Kijev energetikai infrastruktúráját. A városban rendkívüli áramszünet van” – közölte Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon. Hozzátette: a vízellátással nincs gond.

  • Oroszország Ukrajna elleni háborúja meggyengülve lép be második naptári évébe. Hat hét telt el Herszon felszabadítása után, és azóta alig történt mozgás a frontvonalakon. Egyelőre semmi jele annak, hogy az ukránok teljes, megújult ellentámadásba lendülnének, amit nem segít a fagypont feletti időjárás, amely sáros, a katonai manőverezéshez nem kedvező terepet hagyott maga után − írja elemzésében a The Guardian

    A helyzet egyszerűen megrekedt

    − mondta a BBC-nek a múlt héten Kijlo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője, ami, ha pontos is az értékelés, nem segít Kijevnek, amelynek nagy szüksége van a lendület megőrzésére a tavasz közeledtével. Mindkét ország politikai vezetése azonban egyértelműen jelezte, hogy az új évre új célokkal próbál meg kilépni a holtpontról.

    Volodimir Zelenszkij újévi beszéde − előreláthatóan − a háborúban a győzelem hosszú távú célját hangsúlyozta. Kétszer is utalt Melitopol felszabadítására, a legkézenfekvőbb célra, amelynek elfoglalása elvágná azt a szárazföldi hidat, amely nélkül a Krím utánpótlását nem lehet könnyen megoldani. Zelenszkij azt mondta, hogy az ukrán unokák egy napon „görögdinnyét ehetnek” a nemrég felszabadított Herszonban „és cseresznyét Melitopolban”.

    Moszkva katonai erőfeszítéseinek nagy részét az ukrán energetikai infrastruktúra kegyetlen és könyörtelen bombázására fordította, ami egyre hosszabb áramszünetekhez vezetett a kulcsfontosságú városokban. Azonban itt is vannak nagyon óvatos jelei annak, hogy Oroszország megtántorodhat: szilveszter éjjelén mintegy 20 cirkálórakétát lőtt ki Ukrajnára − ez persze komoly mennyiség, de semmi ahhoz képest, mint az októberi és novemberi napokon kilőtt 80-100.

  • Oroszország retteg, mert attól félnek, hogy elveszítik az ukrán nép és az ukrán állam ellen vívott háborút – mondta Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök vasárnapi esti videóüzenetében.

    Ez érezhető. És jogosan félnek. Mert veszíteni fognak. A drónok, rakéták már nem segítenek rajtuk. Mert mi együtt vagyunk, ők pedig rettegnek. Nem veszik el a függetlenségünket. Nem adunk fel semmit

    – fogalmazott az államfő.

  • A katonaság 57 ezer embert evakuált Luhanszk, több mint 89 600-at Donyeck, 40 301-et Harkiv, több mint 108 ezret Szumi, 150 553-at Zaporizzsja, több mint 21 ezret Kijev, 50 ezret Zsitomir, 9500-at Dnyipropetrovszk, több mint 80 ezret Herszon megyéből – számolt be Olekszij Gromov dandártábornok.

    Gromov azt is elmondta, hogy az aktív harcok térségében és a megszállt településeken tartózkodó polgári lakosság alapvető szükségleteinek biztosítása érdekében az ukrán katonaság több mint 2 millió tonna humanitárius segélyt osztott szét. Ebből 1,7 millió tonna élelmiszerkészlet, 362 ezer tonna higiéniai cikk és háztartási cikk – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

  • Robbanások történtek Kijevben és a Dnyeperben hétfő éjszaka. A hivatalos riasztási térkép adatai szerint Ukrajna régióinak felében légiriadót rendeltek el – írja a TASZSZ.

    Vasárnap este megszólaltak a szirénák a Dnyipropetrovszk, Kirovograd, Mikolajiv és Cserkaszi régiókban, valamint Zaporizzsja és Herszon régió Kijev által ellenőrzött területein.

  • Magyarország területére 2023. január 1-jén az ukrán–magyar határszakaszon 1602 fő lépett be. A románmagyar határszakaszon belépők közül 3519 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 74 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Az ukrajnai háború elől 2023. január 1-jén 18 ember, köztük 5 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök az utolsó oroszig tartó nagyszabású háborúra készül – mondta Oleg Zsdanov katonai szakértő.

    A szakértő szerint Oroszországban április óta folyik a tényleges részleges mozgósítás, a teljes mozgósítás pedig szeptember óta. Elmondta, hogy a második mozgósítási hullámot január 5–9. között jelenthetik be. Oleg Zsdanov hangsúlyozta, hogy az orosz propaganda azt sulykolja, hogy az egész világ ellenük van.

    Állítólag háborúban állnak a NATO-val, holott egyetlen NATO-katona sincs ukrán területen. A háború állítólag Oroszország szuverenitásáért és függetlenségéért folyik. Mutasson nekem valakit, aki egyetlen centimétert is elvett Oroszország területéből. Éppen ellenkezőleg, Oroszország vett el Ukrajnától

    – fogalmazott a szakértő az Unian szerint, aki arról is beszélt, hogy a második mozgósítási hullám hatással lehet a frontra, és az ukránoknak nehezebb dolguk lesz.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!