Putyin hiperszonikus cirkálórakétákat küldött az Atlanti-óceánra

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A lengyel védelmi miniszter szerdán aláírta az amerikai Abrams páncélozott harckocsik vásárlásának második köréről szóló szerződést, amellyel Varsó igyekszik megerősíteni védelmi képességeit és Washingtonnal folytatott katonai együttműködését, válaszul egyebek mellett a szomszédos Ukrajnában folyó orosz hadműveletekre.

Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter a Varsótól 18 kilométerre keletre fekvő wesolai katonai támaszponton látta el kézjegyével az 1,4 milliárd dollár (520 milliárd forint) értékű szerződést. Ennek értelmében az Egyesült Államok több lépcsőben 116 M1A1 Abrams típusú tankot szállít Lengyelországnak felszereléssel és logisztikával együtt, és a szállításokat már idén elkezdi.

Blaszczak kifejtette: a Lengyelország és Egyesült Államok közötti együttműködés az egész térség biztonságát megerősíti, különösen a NATO keleti szárnyát. Varsói tisztségviselők szerint Lengyelország az Egyesült Államok első olyan európai szövetségese, amely Abrams harckocsikat kap Washingtontól.

Lengyelország ezenkívül várja az amerikai HIMARS tüzérségi rendszerek megérkezését, és már megkapta az Egyesült Államoktól a Patriot rakétarendszereket.

A most beszerzett fegyverek és felszerelés egy része az MTI szerint azokat pótolja, amelyeket Lengyelország már korábban átadott Ukrajnának.

Nemrég tettek közzé egy térfigyelő kamerás felvételt arról a rakétatámadásról, amelyet december 31-én hajtott végre az orosz hadsereg az ukrán főváros ellen.

A felvételen az látható, amint az egyik kijevi hotelbe csapódik be egy rakéta. A robbanás erejét a közelben lévő Művészetek Palotájában is érezni lehetett, a detonáció több ajtót és ablakot is betört.

Az oroszok összesen több mint 20 rakétát lőttek ki Ukrajnára szilveszterkor. Az akcióban legalább egy ember meghalt, és többen megsérültek. 

Románia saját tartalékainak növelésére és más NATO-tagországoknak fog lőszert gyártani, nem pedig Ukrajnának – jelentette ki Florin Spataru román gazdasági miniszter, miután az amerikai sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy Bukarest közvetlenül Ukrajnának szállíthat lőszert.

A miniszter elmondta: 2022-ben valóban voltak tárgyalások a NATO-n belül, hogy a tagállamok közös fejlesztésekkel finanszírozzák a lőszergyártást, de Bukarest még nem írt alá sem szándéklevelet, sem megállapodást erről. Ugyanakkor Románia 10 millió eurót (3,9 milliárd forint) különített el 2022-ben lőszergyártási kapacitásainak korszerűsítésére. A miniszter hangsúlyozta, hogy Románia nem fog közvetlenül lőszert szállítani Ukrajnának. Rámutatott:

A miniszter az MTI szerint megerősítette, hogy Németországgal és más NATO-tagállamokkal is folynak tárgyalások a közös fejlesztésekről. Hozzátette: nemcsak lőszergyártásról, hanem egy lőporgyár nyitásáról is egyeztetnek. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy januárban lezárulnak a tárgyalások.

Szolidaritási jeggyel utazhatnak január 7-én a háborús menekültek azokba a városokba, ahol ukrán nyelvű karácsonyi mise és ünnepség lesz az ortodox karácsony első napján – közölte az ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló.

Grexa Liliána közölte: kezdeményezésére a kormány és az Építési és Közlekedési Minisztérium a MÁV-START-tal egyeztetve úgy döntött, hogy az ukrán menekültek január 7-én, az ortodox karácsony első napján szolidaritási jeggyel utazhatnak az ukrán nyelvű ünnepi miséknek helyet adó városokba – Budapest, Miskolc, Debrecen – és vissza. A január 7-ére szóló, célirányos szolidaritási jegyek esetében a díjmentesség nem vonatkozik az adott vonatokon történő utazásért fizetendő felárakra.

„Idén más az ünnep, ha lehet, még fontosabb, hiszen az Ukrajnából menekülni kényszerült emberek számára a magyarországi ukrán nemzetiség jelentheti a hidat, a kapcsolatot az anyanyelvhez, az otthoni szokásokhoz” – közölte az ukrán nemzetiségi szószóló az MTI szerint.

Annak érdekében, hogy a MÁV-START fel tudjon készülni a csoportos vagy nagyobb utazási igényekre, javasolt, hogy a szolidaritási jeggyel Budapestre, Miskolcra vagy Debrecenbe utazni szándékozó ukrán menekültek ezen az oldalon regisztráljanak január 6-án 15 óráig.

Az orosz támadások kereszttüzében álló Ukrajna nagyszabású offenzívát tervez tavaszra, a leghevesebb harcok márciusban várhatók – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy televíziós interjúban.

„Célunk – és el is érjük –, hogy visszatérjünk az 1991-es határokhoz, hiszen Ukrajnát a nemzetközi jog minden alanya elismeri” – hangsúlyozta Kirilo Budanov.

de nem pontosította, hogy ki állna ezen támadások mögött. Hozzátette: a támadások egyre mélyebben történnek Oroszországon belül, de csak a háború befejezése után tud nyilatkozni arról, ki követte el a csapásokat.

A hírszerzés vezetője az MTI szerint kijelentette azt is, hogy a Donyec-medencében helyenként „hegyekben állnak az orosz katonák holttestei”, és amikor az orosz csapatok támadásba lendülnek, ezeket használják fedezékül.

Kirilo Budanov december végén a Donyeck megyei Bahmutba látogatott, ahol jelenleg heves harcok dúlnak. Szavai szerint megdöbbentette, amit akkor látott.

A katonák mutattak nekem egy olyan területet, ahol holttesteket halmoztak fel, mint egy filmben. Holttestek százai csak úgy rothadnak egy nyílt terepen, helyenként egymásra rakták őket, mint rögtönzött falakat, és amikor az orosz csapatok előrenyomulnak ezen a területen, akkor ezeket a tetemeket használják pajzsként

– fogalmazott a hírszerzési vezető.

Kirilo Budanov szerint Oroszország elvesztette az egyik legerősebb katonai hatalom státuszát, és a világnak nem kell többé félnie tőle. Az egyetlen probléma szerinte továbbra is az orosz nukleáris arzenál és Vlagyimir Putyin elnök ellenőrizetlen hatalma. Ez szerinte arra késztetheti az egész világot, hogy felismerje a szükségességét Oroszország atomfegyver-mentesítésének vagy legalábbis nukleáris arzenálja nemzetközi felügyeletének. „Az a terrorista ország, amely mindenki előtt atomütőerővel hadonászik, és fenyegetéseket szór, nem olyan rezsim, amelynek erkölcsi vagy politikai joga lenne a tömegpusztító fegyverek ellenőrzésére” – fogalmazott az ukrán katonai hírszerzés főnöke.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve felsorolta az ukrán fél előző napi hadi veszteségeit:

• Kupjanszk irányában több mint negyven katona – köztük egy diverzáns- és felderítőcsoport tagjai –, két jármű;
• Liman irányában több mint 150 halott és sebesült – köztük öt diverzáns- és felderítőcsoport tagjai;
• egy páncélozott személyszállító, hét páncélozott harcjármű és három kisteherautó, Donyeck környékén több mint száz katona, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű és öt egyéb jármű;
• a donyecki régió déli részén több mint 180 katona, öt harckocsi, öt gyalogsági harcjármű, három páncélozott harcjármű és 10 egyéb jármű.

Az orosz rakéta- és tüzérségi erők 83 tüzérségi egységre, valamint 107 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es ellentűzradart, öt ukrán tüzérségi lőszerraktárt, egy külföldi „zsoldosegység” rakéta- és tüzérségi lőszerraktárát, egy Uragan sorozatvetőt, három 2C1 Gvozgyika önjáró tarackot és egy D-20-as löveget. Az orosz légierő egy ukrán MiG–29-es és Szu–25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig hat drónt lőtt le.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 357 repülőgépet, 199 helikoptert, 2813 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7408 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 968 sorozatvetőt, 3772 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7920 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat az MTI szerint más forrás nem erősítette meg.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko üdvözölte, hogy a Resonance Consultancy PR-ügynökség az év legjobb városa kitüntetést adományozta Kijevnek szerdán.

A szakértők kiemelték a város infrastruktúrájának jelentős fejlődését az elmúlt tíz évben – új parkok és terek jöttek létre, és a régiek javultak, a parkolás megoldódott, a városi közlekedés korszerűsítése lezajlott. Kijev ma Európa szíve, amely továbbra is küzd az életért, a fejlődésért, a város szépségéért és lakói kényelméért

– közölte a polgármester.

Hozzátette: másképp nézett ki a helyzet februárban, amikor Oroszország megkezdte háborúját Ukrajna ellen. „Szakértők világszerte a város közelgő bukását jósolták. Rakéták záporoztak a békés lakóházakra. A város lakóinak fele elhagyta a várost. Orosz katonai járművek kilométeres sorai kígyóztak a városba való gyilkos előrenyomuláskor” – fogalmazott a The Guardian szerint.

Ukrajna erőfeszítései jelenleg a hajók gyorsabb ellenőrzésére összpontosítanak az Oroszországgal kötött fekete-tengeri gabonaexport növelésére irányuló megállapodás keretében, nem pedig arra, hogy több kikötőt vonjanak be a kezdeményezésbe – közölte szerdán egy magas rangú ukrán tisztviselő.

Ukrajna gabonatermelése és exportja visszaesett, amióta Oroszország februárban megszállta és blokád alá vette tengeri kikötőit.

Három vezető ukrajnai fekete-tengeri kikötőt az Odesszai területen júliusban oldottak fel a Moszkva és Kijev közötti, az ENSZ és Törökország által közvetített kezdeményezés keretében. A megállapodás értelmében minden hajót közös csapatok ellenőriznek a Boszporuszon – írja a The Guardian.

Kijev azzal vádolja Oroszországot, hogy túl lassan végzi az ellenőrzéseket, ami hetekig tartó késedelmeket okoz a hajóknak, és csökkenti az ukrán gabona külföldi piacokra való eljuttatását. Oroszország tagadja, hogy lassítaná a folyamatot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetet tett közzé Telegramon, miután telefonon beszélt Klaus Iohannis román kollégájával.

Klaus Iohannisszal megállapodtunk az ukrán–román együttműködés továbbfejlesztésének lépéseiről, elsősorban a védelmi ágazatban.

Megköszöntem Romániának az orosz agresszióval szembeni szolidaritását és támogatását. Megvitattuk a békeformulát és a kétoldalú napirend kérdéseit

 – jelentette Zelenszkij a The Guardian szerint.

Az ukrán fegyveres erők a Zaporizzsjai terület Vasziljevka települését lőtték, halottak is vannak – közölte Vlagyimir Rogov, a megszállt Zaporizzsja egyik vezető, oroszbarát tisztviselője.

Később Rogov tisztázta, hogy legalább négy lövedék becsapódását rögzítették, amelyek eltaláltak egy többszintes lakóépületet is a városban – számolt be a TASZSZ.

Hadrendbe állt, majd az Atlanti- és az Indiai-óceánt, valamint a Földközi-tengert érintő hosszú hajózásra indult a Cirkon hiperszonikus robotrepülőgépekkel felszerelt Admiral Gorskov fregatt – értesült az MTI.

Az ünnepélyes eseményen videókonferencia formájában részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki köszönetet mondott az orosz hadiipari komplexum szakembereinek, amiért megkezdték a Cirkonok sorozatgyártását. A fegyvert az elnök a világon egyedülállónak nevezte. Hozzátette, hogy Oroszország tovább fogja fejleszteni a fegyveres erők harci potenciálját.

Szergej Sojgu védelmi miniszter közölte, hogy a hosszú út alatt a fregatt gyakorolni fogja a Cirkon szárnyasrakéták használatát. Rámutatott, hogy ez a fegyver megbízhatóan hatol át a lég- és rakétavédelmi rendszereken, sebessége kilenc Mach feletti, hattótávolsága pedig meghaladja az ezer kilométert. Mint mondta, a hajó a Cirkonokkal képes célzott és erőteljes csapást mérni tengeri és szárazföldi ellenfélre egyaránt.

Oroszország új katonai egységeket telepít a megszállt Krím félsziget északi részére – közölte Andrij Csernjak, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának képviselője a The Kyiv Independent című napilap honlapjának beszámolója szerint. A hírek szerint Oroszország Herszon megye területeit is megerősíti.

Oroszország vesztésre áll. Ezért hoznak létre védelmi egységeket, ahol csak tudnak. Felismerték, hogy ezeken a vonalakon kell majd harci műveleteket végrehajtaniuk

– jelentette ki.

Hozzátette: az orosz erők jelenleg mindent megtesznek annak érdekében, hogy megőrizzék a Krímbe vezető úgynevezett szárazföldi folyosót.

Csecsenföld vezetője, Ramzan Kadirov elmondta, hogy 2022 decemberében mintegy 200 orosz katona került vissza ukrán hadifogságból – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Vjacseszlav Volodinnak, az Orosz Föderáció Állami Duma elnökének aktív közreműködésével tavaly decemberben sikerült mintegy 200 orosz katonát kiszabadítani 

– írta a Telegram-csatornáján Kadirov.

A csecsen vezér szerint a belgorodi régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov biztosított mindegyiküknek ruhát, élelmet és minden egyéb szükséges dolgot.

Egy ukrán hírportál azt állítja, hogy az orosz erők ellopták a herszoni művészeti múzeum gyűjteményének nagy részét.

Az UkraineWorld szerint a Herszoni Regionális Művészeti Múzeum műveinek 80 százaléka eltűnt, és feltehetően a megszállt Krímbe vitték őket. Oroszország márciusban vette át az ellenőrzést Herszon felett, de az ukrán erők novemberben felszabadították.

A Minisztertanács új eljárást fogadott el a katonai nyilvántartások rendszerezésére és vezetésére Ukrajnában, ami számos újítást tartalmaz. Mindez a december 30-án, 1487. számon elfogadott rendelet alapján derült ki, maga a dokumentum pedig 2023. január 3-án került nyilvánosságra – adta hírül az Unian hírügynökség.

A rendelet alapján a katonai szolgálatra kötelezettek a Diya alkalmazáson keresztül továbbíthatják az adatokat a katonai nyilvántartásba, a besorozási hivataloknak, különösen kell figyelni a lakóhely-változtatásra. A katonai nyilvántartásba vétel 16 éves kortól kezdődik, korábban 17 év volt a korhatár.

Kiderült az is, hogy 2023-tól a katonai szolgálatra kötelezett személyek csak katonai igazolvány bemutatása vagy katonai nyilvántartásba vételük után léphetnek be a hadseregbe. Ezentúl minden munkaügyi központ tájékoztatást köteles adni a katonai szolgálatra kötelezett munkanélküliekről.

A diplomáciai osztályok pedig katonai nyilvántartást is vezetnek azokról az ukránokról, akik katonai szolgálatot teljesítettek, és akik február 24-e után hagyták el Ukrajnát. Elő kell segíteni az ilyen állampolgárok hazatérését. Ezenkívül a katonai regisztráció általános és speciális csoportokra bontva történik a jövőben. Az elsőbe azok a katonai szolgálatra kötelezettek tartoznak, akiknek biztosított a szükséges felszerelés és eszköztár, a speciálisba pedig azok, akik nem rendelkeznek ezekkel.

Annalena Baerbock német külügyminiszter szerdán elmondta, az Európai Unió mindent megtett az ukrajnai háború megfékezéséért, de Vlagyimir Putyin orosz elnök fejében nem szerepelt más forgatókönyv, mint a szomszédos ország elpusztítása – írja a The Guardian.

A portugál fővárosban, Lisszabonban tartott konferencián Baerbock kijelentette, hogy Putyin álláspontja az oka annak, hogy fontos a fegyverszállítás Ukrajnának, hogy megvédhessék magukat és az ukrán népet.

Mint megírtuk, az Egyesült Államok Patriot nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának – ezt Joe Biden amerikai elnök jelentette be, amikor a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Ukrán hírforrás szerint megkezdődött a légvédelmi rakétarendszer átadásának előkészítése.

Várjuk a Patriot mielőbbi bevetését. Az átadás előkészületei már megkezdődtek

– jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán egy sajtótájékoztatón.

A lakosok tömeges likvidálása Makiivkában rávilágít az orosz hadsereg szakszerűtlenségére. Az Unian értesülései szerint a pusztítást valószínűleg másodlagos robbanások okozták.

Amint azt a brit hírszerzés jelentése megjegyzi, az ukrán fegyveres erők csapásai teljesen lerombolták egy szakiskola épületét.

„Tekintettel a károk mértékére, fennáll annak a lehetősége, hogy a lőszereket a csapatok telephelye mellett tárolták, amik a támadás alatt felrobbantak, másodlagos robbanásokat okozva” – áll a felülvizsgálatban.

A brit hírszerzés megjegyzi, hogy a szakiskola épülete mindössze 12,5 kilométerre található a front Avdijivka szakaszától, amely az egyik legforróbb pont. A jelentés szerint az orosz hadseregnek már jóval a jelenlegi háború előtt volt tapasztalata a lőszertárolásról, így az eset az ő szakmaiatlanságukat támasztja alá.

Az újévi ukrán rakétacsapásban Makijivkában életüket vesztett orosz katonák száma 89-re nőtt, a HIMARS-sorozatvető pedig, amelyből a rakétákat kilőtték, megsemmisült a megtorló csapásban – közölte szerdán Szergej Szevrjukov altábornagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnöksége vezetőjének első helyettese.

Korábban 63 orosz katona haláláról számolt be a hivatalos orosz tájékoztatás. Szevrjukov szerint az ukrán tüzérség január 1-jén, moszkvai idő szerint 0 óra 1 perckor hat HIMARS-rakétát lőtt ki egy orosz katonai egység ideiglenes telepítési pontjára Makijivka falu közelében. A rakéták közül kettőt elfogott a légvédelem, másik négy pedig eltalált egy épületet, amelyben orosz katonákat szállásoltak el, beomlasztva a tetőszerkezetet.

A tábornok szerint közvetlenül a csapást követően az egység tisztjei és más egységek katonái mindent megtettek az áldozatok megmentése érdekében, elsősegélyben részesítve és kórházba szállítva őket – számolt be az MTI.

A tragédia fő oka a védelmi minisztérium szerint az volt, hogy a személyi állomány körében a tilalom ellenére is tömeges volt a mobiltelefon-használat, ami az ukrán fél számára lehetővé tette, hogy bemérje a katonák tartózkodási helyét.

A Donyecki területen lévő Bahmutban az oroszok veszteségei 80 százalékot tesznek ki. Volodimir Nazarenko hadnagy megjegyezte, hogy sok esetben a „megszállók” még a sebesülteket sem szedik össze, hanem hagyják a zsoldosokat megfagyni és meghalni. 

Ugyanakkor az ukrán csapatok tartják a védelmi vonalat, és nem engedik az ellenséget előrenyomulni – mondta Nazarenko az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

 Az új év kezdete óta a vonal nem haladt előre, az ellenségnek nincs sikere

– tette hozzá.

Ukrajna állítása szerint az ukrán hadsereg mintegy 500 orosz katonát ölt vagy sebesített meg egy újabb nagy csapásban Herszon térségében, amire szilveszteréjjel került sor – közölte az ukrán hadsereg. 

Az ellenség továbbra is veszteségeket szenved. December 31-én az Ukrán Védelmi Erők csapást mértek az ellenséges csapatokra a Herszon megyei Csulakivka közelében

– közölte a vezérkar. 

A Sky News információi szerint az ukrán erők egyre gyakrabban vesznek célba orosz laktanyákat HIMARS-sorozatvetővel.