Putyin hőse, az orosz Rambo gyűlöli az orosz oldalon harcoló embereket

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

A svéd belbiztonsági ügynökség (SAPO) arra számít, hogy Oroszország növelni fogja a svéd biztonságot fenyegető tevékenységét, különösen a távközlés és az elektromos hálózat területén.

Charlotte von Essen, a SAPO vezetője szerint ugyan Oroszország kiszámíthatatlan, de a távközlés, az áramellátás és a kritikus anyagok szállítása éppen azok az ágazatok, ahol „különösen ébernek kell lenni a kémkedés és a szabotázs ellen”.

Orosz részről érdekeltség van abban, hogy ezeket a területeket megzavarják. Ezek olyan ágazatok, ahol a Svédország elleni támadások Európa többi részének is kárt okozhatnak

– fogalmazott a vezető, aki egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy az összeesküvés-elméletek és az államellenes üzenetek terjedése is fokozódik, ami hosszú távon azzal a kockázattal jár, hogy aláássa a társadalom intézményeibe, a politikusok döntéshozatalába és az állam legitimitásába vetett bizalmat – számolt be a Sky News.

A nemzetközi közösségnek különleges törvényszéket kellene létrehoznia, hogy bíróság elé állítsa Vlagyimir Putyin orosz elnököt és rendszerét az Ukrajnában elkövetett háborús bűneik miatt – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) tartott vitaindító beszédében.

Annalena Baerbock 2023. január 16-án

Fotó: Christophe Gateau / picture alliance via Getty Images

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz vezetést felelősségre kell vonni a csaknem egy éve kezdődött ukrajnai háborúja miatt. Annalena Baerbock ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez nem lehetséges az ICC keretein belül, mivel Oroszország nem fogadja el a büntetőbíróság joghatóságát. Hozzátette: az sem valószínű, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ICC elé utalná az ügyet, mivel Oroszország állandó tagja a tanácsnak, így élhet vétójogával.

Annalena Baerbock szerint egy különleges bíróság létrehozása nem feltétlenül „ideális megoldás”, azonban szükségszerűen pótolja a nemzetközi jog hiányosságait, és „világos üzenetet” küld az orosz vezetésnek. A külügyminiszter elmondása szerint megvitatta a különleges bíróság létrehozásának lehetőségét Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel múlt heti kelet-ukrajnai látogatása alkalmával.

Mint mondta, egy ilyen bíróság legitimitását és pártatlanságát az biztosítaná, ha a törvényszék Ukrajnán kívül jönne létre, a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatásán keresztül, különböző országok ügyészeinek és bíráinak részvételével. „A bíróság az ukrán büntetőjogból vezetné le joghatóságát” – tette hozzá.

A német miniszter a nemzetközi büntetőjogi rendszer reformját is javasolta annak érdekében, hogy az ICC az agressziós bűncselekményeket is vizsgálhassa. A büntetőbíróság joghatósága jelenleg csak a háborús és az emberiség elleni bűncselekményekre, valamint népirtásra terjed ki.

Hétfőn az ukrán energetikai infrastruktúra elleni újabb támadás nem tartozott a legnagyobbak közé, ebben a 2022. őszi, legsúlyosabb támadásban bevetett eszközök körülbelül felét használták fel − áll a Varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi jelentésében, amelyet a Válasz Online közölt. 

Mindez azt igazolja vissza: az ukrán energetikai rendszer már annyira jelentős károkat szenvedett, hogy az agresszornak egyre kevesebb eszközre van szüksége ahhoz, hogy Ukrajnát tartósan energiahiányos állapotban tartsa, és a támadásokat egyre ritkábban kell megismételni (két hét telt el az ezt megelőző óta – míg tavaly ősszel a támadásokat átlagban hetente egyszer indították).

Az orosz erők jó eredményeket értek el az Avgyijivka irányában folyó harcokban – közölte hétfőn Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság (DNR) megbízott vezetője.

„Ami Avgyijivkát illeti, ott mind a 11. ezred, mind az 1. dandár jó eredményeket tudott felmutatni. A katonák szépen nyomulnak előre” – idézte Pusilint a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott Nagy-Britanniának, valamint miniszterelnökének és védelmi miniszterének, miután bejelentették, hogy az Egyesült Királyság 14 darab Challenger 2 típusú harckocsit szállít Kijevnek egy új katonai támogatási csomag részeként.

„Pont ez az, amire Ukrajnának szüksége van területi integritása helyreállításához. Köszönet az Egyesült Királyságnak a zsarnokság feletti közös győzelemhez való erőteljes hozzájárulásért” – írta Zelenszkij a Twitteren.

Már több mint hétezer civil halhatott meg az ukrajnai háború kezdete óta az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (UNHCHR) szerint.

A regisztrált civil áldozatok többségét a nagy területre kiható robbanófegyverek használata okozta, beleértve a nehéztüzérséggel, többszörös rakétarendszerekkel, rakétákkal és légicsapásokkal végrehajtott lövéseket

– írják a közleményben.

Az ENSZ jogvédő hivatala közölte, hogy eddig 7031 civil halálesetet erősítettek meg, de úgy vélik, hogy a tényleges áldozatok száma ennél jóval nagyobb lehet. A legtöbb civil halálesetet az Ukrajna által ellenőrzött területeken jegyezték fel, itt 6536 civil áldozatuk volt a harcoknak, míg az oroszok által ellenőrzött területeken 495 haláleset regisztráltak – számolt be a The Independent.

Oroszország 2022. február 24-i teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta Ukrajna szövetségesei több mint 4000 páncélozott járművet, tüzérségi löveget, repülőgépet és más fegyverrendszereket bocsátottak Ukrajna rendelkezésére – jelentette a Bloomberg.

A Bloomberg beszámolója szerint eddig egyetlen ország sem egyezett bele, hogy Ukrajnának olyan nagy hatótávolságú rakétákat biztosítson, amelyek képesek távoli orosz célpontok támadására, mivel úgy vélik, hogy ez közvetlen konfrontációhoz vezethetne Moszkvával.

Az ukrán erők továbbra is védik a Donyeck megyei Szoledart és környékét – jelentette ki Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője hétfőn a 24-es ukrán tévécsatorna műsorában.

Ukrajna keleti része továbbra is az agresszor fő támadási iránya. Az ellenség a fő támadást Bahmut felé összpontosította, beleértve Szoledar térségét, ahol harcok folynak. Az ukrán egységek továbbra is védik magát a várost és annak peremvidékét is

– fogalmazott a szóvivő.

Az orosz védelmi minisztérium a múlt héten bejelentette Szoledar bevételét. Kijev ezt cáfolta: az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok komoly veszteségeket szenvedtek a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő városnál.

A török hatóságok szerint Oroszország és Ukrajna nagyszabású fogolycserét készít elő. A hírek szerint a megállapodás ezer foglyot is érinthet − írta meg a Sky News. 

Tatjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos és ukrán kollégája, Dmitro Lubinetsz a múlt héten Ankarában találkozott, hogy megvitassák a kérdést − közölte Seref Malkoc török emberi jogi ombudsman.

Oroszország és Ukrajna a Malkoc részvételével tartott találkozón kicserélte a fogolycserében potenciálisan érintettek listáit − mondta, hozzátéve, hogy Törökország kész „humanitárius folyosót” biztosítani Isztambulban a foglyok átadásához. 

Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan egyebek mellett az Ukrajnában megsebesült katonák cseréjéről tárgyaltak egy hétfői telefonbeszélgetésben − közölte a Kreml.

Oroszország és Ukrajna már számos fogolycserét hajtott végre − legutóbb január 8-án, amikor mindkét országból 50 katonát cseréltek el.

Öt év szigorított fegyházra ítéltek Beloruszban egy férfit azzal a váddal, hogy toborzást folytatott Ukrajna javára, és „cinikus” falfirkákat helyezett el – közölte hétfőn honlapján a belorusz legfelsőbb bíróság. A tájékoztatás szerint az ügyben illetékes Homel megyei bíróság súlyosbította a vádlott eredetileg enyhébb büntetését. Az ítélet nem jogerős, megfellebbezhető.

A férfi a vádak szerint Belarusz területén tartózkodva a közösségi hálózatokon ismételten olyan bejegyzéseket tett, amelyekben arra ösztönözte az embereket, hogy csatlakozzanak az – ukrán nemzeti gárdához tartozó – Azov ezredhez, a fehérorosz katonákból és Ukrajnába emigrált fehérorosz állampolgárokból verbuvált, Kasztusz Kalinouszki 19. századi forradalmár nevét viselő zászlóaljhoz, valamint egyéb ukrán erőkhöz, illetve támogassák ezek tevékenységét.

A törvényszék megállapította azt is, hogy a férfi pénzt is átutalt a Kasztusz Kalinouszki zászlóalj részére.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz hadseregnek kevesebb mint száz Iszkander rakétája maradt, ezért az oroszok egyre gyakrabban használják az Sz-300-as és az Sz-400-as rakétákat ukrajnai földi célpontok megsemmisítésére.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az Sz-300-as és Sz-400-as rakéták légi harcra, azaz levegőben lévő célpontok megsemmisítésére tervezett légvédelmi rakéták. Ihnat rámutatott, hogy az orosz erők egyre gyakrabban használják ezeket a rakétákat, ami szerinte arra utal, hogy kevés a ballisztikus rakétájuk. Megjegyezte, hogy az Sz-400-as egy új rendszer, amelyre az oroszok nagyon büszkék. Hatótávolsága több száz kilométer.

Az ilyen rakéták megsemmisítéséhez nyugati rendszerekre van szükség, vagy közvetlenül azokon a pozíciókon kell megsemmisíteni őket, ahonnan a csapásokat indítják

– emelte ki a szóvivő.

Elmondta, hogy Sz-300-as rakétákból jelentős tartaléka van még Oroszországnak, továbbá több száz H-22-es rakétája is van. Utóbbiból a szóvivő szavai szerint a háború kezdete óta az oroszok több mint 210-et lőttek ki ukrán területre, melyekből az ukrán légvédelemnek egyet sem sikerült megsemmisítenie. Ihnat ismételten leszögezte, hogy H-22-eseket csakis nyugati modern rendszerek – például Patriot légvédelmi rakéták – képesek megsemmisíteni, az Ukrajnában jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem.

A hétvégén újabb orosz rakéták csapódtak be ukrán városokban, köztük Dnyipro egyik lakóépületébe. Oroszország továbbra is embertelen arcát mutatja, és brutális rakétaterrort alkalmaz – mondta Peter Stano az Európai Bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján. Hozzátette: az ilyen műveletek háborús bűnnek minősülnek, nem maradhatnak büntetlenül.

Az oroszok barbár akciói megerősítik az EU-t abbéli elhatározásában, hogy elszámoltassa a háborús bűnösöket és tovább támogassa az ukrán népet

– tette hozzá. Közölte: az ukrajnai civil célpontok elleni hétvégi orosz támadás „újabb példa arra, hogy az orosz rezsim tovább kívánja fokozni a feszültséget a konfliktusban”.

Rakétacsapást szenvedett lakóépület Ukrajnában, Dnyipro városában 2023. január 15-én

Fotó: Sergei Chuzavkov / SOPA Images / LightRocket via Getty Images

Az EU-ban tárgyalások folynak arról, hogyan kezeljék Oroszország folyamatos agresszióját, és hogyan reagáljanak az eszkaláció legújabb jeleire – mondta Peter Stano. 

Ukrán hivatalos források szerint Dnyipróban egy kilencemeletes házat ért találat. A támadásban elhunytak száma hétfőre negyvenre nőtt, mintegy harminc ember eltűnt, 75-en megsebesültek, köztük 14 gyerek.

Katerina Zelenszkának figyelemre méltó módon sikerült kimenekülnie egy dnyiprói lakóház romjai alól. Az épületet szombaton találta el egy orosz rakéta, legalább 40 ember halálát okozva − írta meg a Sky News.  

Zelenszka, aki születése óta süket, nem tudott segítséget hívni, és mintegy 20 órán át feküdt a romok alatt. Kisfiát és férjét a mentőegységek még mindig keresik. 

Az Egyesült Királyság külügyminisztere, James Cleverly közölte, hogy szankciókkal sújtotta az orosz kormány.

Cleverly Twitteren azt írta, hogy

az orosz kormány szankciókkal sújtott. Jól van. Ha ez az ára az ukrán szabadság támogatásának, akkor örülök a szankcióknak. #SlavaUkraini

Szevasztopol és a Fekete-tengeri Flotta légvédelmi rendszere hét drónt lőtt le a tenger fölött január 16-án – számolt be Mihail Razvozsajev, a város kormányzója. 

A városban és a vízen sem sérült meg senki. Hangsúlyozom: az összes drónt a tenger fölött lőtték le

– írta Telegram-csatornáján. A kormányzó szerint több robbanásról is beszámoltak a város területén, azonban ezek a hírek hamisak. Razvozsajev úgy fogalmazott, folyamatosan ellenőrzik a területet. 

Az ukránok több mint 95 százaléka biztos abban, hogy országa meg fogja nyerni az Oroszország elleni háborút – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet friss tanulmányából.

A megkérdezettek közel kétharmada arra számít, hogy a győzelem még ez év vége előtt bekövetkezik. A tanulmány az ukránok erős morálját tükrözi az orosz katonai kudarcok után – írja a Telegraph.

Súlyosan megrongálódott a Nemzetközi Vöröskereszt herszoni irodája. Az ukrán tisztviselők Oroszországot okolják a lövésekért, és azt mondták, hogy a fogyatékkal élő gyermekek rehabilitációs központját is eltalálták.

„Megbocsáthatatlan, hogy a Vöröskereszt épületeit is találat érte a Herszon elleni bombázás során. Gondolataim a Vöröskereszt munkatársaival vannak” – mondta Denise Brown, az ENSZ ukrajnai humanitárius segélykoordinátora.

Oroszország újabb rakétacsapásokra készül, ezért Ukrajna a leghatékonyabb ellenintézkedéseket veti be ellenük – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az államfő hétfőn a főparancsnoksággal ülésezett, ahol a frontvonalon zajló eseményeket vitatták meg, és külön-külön elemezték a donyecki és a déli helyzetet.

Nem tévesztjük szem elől, hogy az ellenség újabb rakétacsapásokra készül, ezért a leghatékonyabb ellenintézkedéseket fejlesztjük ki

– fogalmazott az elnök.

Az ülésen tájékoztatást kaptak az agresszor közeljövőben várható lépéseiről is. Hozzátette, hogy a találkozó végén az ukrán fegyveres erők lőszerellátásáról és a taktikai parancsnokok képzéséről is tárgyaltak – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

„Németországnak határozott lépéseket kellene tennie, és mindenféle fegyvert kellene küldenie Ukrajnának, hogy segítsen csapatainak megvédeni magukat az orosz invázióval szemben” – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

A parlamentben felszólaló Morawiecki burkoltan bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért vonakodik Kijevnek nehézfegyvereket szállítani.

Határozott lépéseket követelek a német kormánytól mindenféle fegyverek szállítására. A szabadságért és a jövőnkért folyó harc folyik. A harckocsikat nem szabad raktárban hagyni, az ukránok kezébe kell adni

– fogalmazott Mateusz Morawiecki.

Megkezdődött vasárnap Németországban az amerikai hadsereg által szervezett új, kibővített harci kiképzés az ukrán erők számára. A cél az, hogy a következő öt-nyolc hétben egy mintegy 500 fős zászlóalj ismét harcképes legyen az oroszok elleni harcra.

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke hétfőn ellátogat a grafenweri gyakorlótérre, hogy első kézből tájékozódjon a programról. Elmondta, hogy a kiképzés alatt álló csapatok néhány napja elhagyták Ukrajnát. Németországban teljes fegyverzet és felszerelés áll rendelkezésükre.

Az úgynevezett kombinált fegyveres kiképzés célja az ukrán erők képességeinek csiszolása, hogy jobban felkészüljenek egy támadás megindítására vagy a hirtelen bekövetkező orosz támadások elhárítására.

A Sky News szerint az amerikai hadsereg célja, hogy az ukránok megtanulják, hogyan mozogjanak és koordinálják jobban század- és zászlóaljméretű egységeiket a harcban kombinált tüzérségi, páncélos és szárazföldi erőkkel.

A belorusz hadsereg valószínűleg csatlakozni fog az ukrajnai orosz invázióhoz, több erre utaló jel is van. Mindezt Konrad Muzyka lengyel katonai elemző, a Rochan Consulting elemzőközpont vezetője fejtette a Sky Newsnak.

Az elemző arról is beszélt, hogy a belorusz hadsereg április óta folyamatosan gyakorlatokon vesz részt.

Gyakorlatilag kidolgoztak minden katonai képességet, amelyre Belarusznak szüksége lesz a háborúba való belépéshez

– fogalmazott a szakértő az Unian ukrán hírügynökség tudósítása szerint.

Jevgenyij Ivanov, Oroszország külügyminiszter-helyettese a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott interjúban arról számolt be, hogy az ország több országgal is vízummentességi megállapodásra készül. 

A helyettes kifejtette: jelenleg nehéz az orosz állampolgároknak vízumhoz jutniuk, egyes országok megtiltották, hogy orosz állampolgárok turisztikai céllal belépjenek. 

Meg kell jegyezni, hogy velünk ellentétben a nyugati országok éppen ellenkezőleg, szigorítják az orosz turisták belépési feltételeit, egészen a schengeni vízumok kiadásának teljes megszűnéséig. Mint ismeretes, az orosz állampolgároknak jelenleg tilos turisztikai célból beutazniuk Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Finnországba, Csehországba és Észtországba

– mondta Ivanov a lapnak. 

A Sahtar Doneck ukrán labdarúgóklub 25 millió dollárt fordít a katonák és családjuk megsegítésére – közölte Rinat Ahmetov elnök egy nappal azután, hogy a Premier League-ben szereplő Chelsea – bónuszokkal együtt – százmillió eurót fizetett Mihajlo Mudrikért.

A Chelsea korábban Roman Abramovics orosz oligarcha tulajdonában volt, aki Oroszország ukrajnai invázióját követően eladta a londoni a klubot.

Ahmetov hozzátette, hogy a Sahtar a Donbász Arénában játszana barátságos mérkőzést a Chelsea ellen – írja az al-Dzsazíra.