Ez a poszt a következő Percről percre része:
Vlagyimir Putyin fontos döntést hozott: nagy változások jönnek az orosz hadseregben
-
A mentést végzők befejezték kedden a túlélők utáni kutatást Dnyipróban az orosz rakétatalálat miatt beomlott kilencemeletes lakóház romjainál – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.
A közlemény szerint a múlt szombaton történt incidens következtében 44-en haltak meg, köztük öt gyermek, és húsz embert eltűntnek nyilvánítottak. A rakétacsapásban 79-en sérültek meg, köztük 16 gyerek.
A romok alól 39 embert, köztük hat gyermeket mentettek ki. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök hozzátette, hogy a húsz eltűnt között négy gyermek van, 15 holttestet pedig még nem azonosítottak. Öt gyermek maradt árván, közülük kettőt közeli hozzátartozók híján az állam vette gondozásba – írta az MTI.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
-
A nyugati országok proxy (helyettesítő) háborújával indokolta kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt, hogy Oroszország 2026-ra a tervek szerint másfél millióra növeli a fegyveres erők személyi állományának létszámát – számolt be az MTI.
Ez (a létszámnövelés) összefügg azzal a háborúval, amelyet a kollektív Nyugat országai folytatnak – egy proxy háborúval, amely magában foglalja a harci cselekményekben való közvetett részvétel, valamint a gazdasági, pénzügyi és jogi háború elemeit, túllépve a jogi kereteket. Hazánk biztonságát feltétlenül biztosítani kell. És ebben az esetben a védelmi minisztérium teljesíti a szerepét
– fogalmazott a szóvivő.
Korábban Szergej Lavrov külügyminiszter is Oroszország elleni proxy háborúnak nevezte a Nyugatnak az Ukrajnával kapcsolatos viselkedését.
Szergej Sojgu védelmi miniszter múlt szerdán az orosz katonai tárca közleménye szerint bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők katonai állománya létszámának másfél millióra növelését 2023–2026 között hajtják végre.
-
Kalasnyikov gépkarabélyokat kezdett el gyártani Indiában egy orosz–indiai vállalat – adta hírül kedden a Roszoboronekszport fegyverkivitelre szakosodott orosz állami vállalat.
Az AK–203-as típusú gépkarabély szériagyártásának megkezdésével az indiai biztonsági erők nagy értékű, kényelmes és modern lőfegyverhez jutnak
– idézte a Roszoboronekszport közleményében Szergej Csemezovot, a fejlett technológia exportjával foglalkozó Rosztyeh állami vállalat vezetőjét.
Az Indiában gyártott kalasnyikovok első szállítmányát hamarosan meg is kapja az indiai hadsereg.
Moszkva és Újdelhi 2021 decemberében kötött meg egy sor kereskedelmi, valamint fegyvervásárlási és -gyártási megállapodást, ezek egyike szólt a gyár megépítéséről az észak-indiai Uttar Prades államban. A megállapodás értelmében először márciusig 5 ezer lőfegyvert állítanak elő, valamivel több mint tíz év alatt pedig nagyjából 600 ezret – mondta el nemrég Manoj Pande indiai vezérkari főnök.
Elsősorban az indiai biztonsági erők igényeit fogja kielégíteni az üzem, de a gyártást végző orosz–indiai közös vállalkozás később külföldre is szállíthat – tájékoztatott a Roszoboronekszport igazgatója az MTI szerint.
Oroszország és India hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol, ami kiterjed a katonai együttműködésre is. India katonai felszereléseinek nagy részét Oroszországtól vásárolja, bár megrendeléseit ma már igyekszik egyre jobban diverzifikálni és helyben is gyártani.
-
Az orosz vállalatok egy részénél 2023 végéig nem kell majd figyelembe venni a „barátságtalan” országokból származó társtulajdonosok szavazatát a vállalati döntések meghozatalakor – írta kedden megjelent rendeletében Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A rendelet azokra az energiaszektorban (beleértve a villamos energiát), a gépgyártásban vagy a kereskedelemben működő cégekre vonatkozik, amelyek irányító vagy haszonélvező tulajdonosát szankciókkal sújtották, amelyekben a részvénytőke legfeljebb felét „barátságtalan” külföldiek birtokolják, és ahol a gazdasági társaság vagy a hozzá tartozó csoport bevétele az előző évben meghaladta a 100 milliárd rubelt (jelenlegi árfolyamon 533 millió forintot). Az érintett vállalatokban az összes kritériumnak érvényesülnie kell.
Az indoklás szerint a rendeletet Oroszország nemzeti érdekeinek védelme érdekében fogadták el az Egyesült Államok és a hozzájuk csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és jogellenes nemzetközi fellépéseivel kapcsolatban.
A rendelet kimondja, hogy az érintett orosz részvénytársaságok tulajdonosi testületi határozathozatalánál a barátságtalan külföldi államokból származó társtulajdonosok képviselőinek szavazatai
nem veendők figyelembe az orosz gazdasági társaság testületi ülésének napirendjén szereplő kérdésekről szóló szavazás határozatképességének és eredményének megállapításakor.
Ilyen az esetben a döntést a többi igazgatósági tag vagy részvényesek többségi szavazatával kell meghozni – írta az MTI.
-
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kedden Lengyelországban találkozott Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.
Zaluzsnij a Facebookon közölte, hogy ez volt az első személyes találkozójuk. Mint írta, köszönetet mondott Milley tábornoknak az Egyesült Államok és szövetségesei által az országának nyújtott „megingathatatlan támogatásért és segítségért”.
Felvázoltam továbbá az ukrán fegyveres erők sürgető szükségleteit, amelyek kielégítése felgyorsítja a győzelmünket
– tette hozzá az ukrán főparancsnok.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolójában rámutatott arra, hogy Zaluzsnijnak ez volt az első személyes találkozója Milley-vel, de egyben az első külföldi útja is Oroszország tavaly februári ukrajnai inváziója óta. Kedden az amerikai katonai vezető a lengyel–ukrán határ közelében járt egy helyszínen, és először beszélt személyesen ukrán kollégájával. A találkozó helyét nem hozták nyilvánosságra.
Milley tábornok hétfőn egy németországi gyakorlóteret látogatott meg, ahol egy nappal korábban ukrán katonák kezdtek gyakorlatokat – emlékeztetett a hírportál az MTI szerint.
-
Bulgária nem szállított nehézfegyvereket Ukrajnának – közölte kedden újságírókkal Dimitar Sztojanov, az ügyvivő bolgár kormány védelmi minisztere.
Az elmúlt évben a védelmi minisztérium senkinek sem adott el T–72-es típusú harckocsikat. A harckocsik a bolgár hadsereg tulajdonát képezik, és alakulatainknál vannak. A bolgár parlament döntéséből egyértelmű, hogy fegyverzetet és műszaki eszközöket adhatunk Ukrajnának támogatás gyanánt. Nem adtunk át azonban sem T–72-eseket, sem Sz–300-as légvédelmi rakétarendszereket, de MiG–29-es vadász- és Szu–25-ös csatarepülőgépeket sem
– hangsúlyozta a miniszter.
Sztojanov a Bloomberg hírügynökség január 15-i jelentését is kommentálta, amely szerint Bulgária 14 szovjet gyártmányú csatarepülőgépet adott el NATO-tagállamok közvetítésével Ukrajnának. Ezt úgy pontosította, hogy Szófia 2005 és 2012 között négy cégnek adott el 20 darab Szu–25-öst, amelyek közül 14 ment külföldre, hat pedig az országban maradt. Ezenfelül nem történt csatarepülőgép-eladás.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Bulgária humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának hozzávetőleg 3,5 millió euró (1,4 milliárd forint) értékben elsősegélycsomagok, egyenruhák, rohamsisakok, golyóálló mellények és alapvető szükségleti cikkek formájában – írta az MTI.
-
Kazahsztán három hónapra korlátozza az orosz állampolgároknak kiadható vízumok érvényességét, megszüntetve az eddig határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyt.
A január 26-ától hatályos rendelkezés értelmében Oroszország, valamint az Eurázsiai Gazdasági Unió másik három tagállama, Fehéroroszország, Örményország és Kirgizisztán állampolgárainak három hónapi tartózkodás után legkevesebb 90 napra el kell hagyniuk Kazahsztánt, s csak ezután térhetnek vissza az országba.
Az új eljárásról szóló javaslatot a kazah belügyminisztérium terjesztette elő, arra hivatkozva, hogy az állam így hatékonyabban fogja tudni ellenőrizni a bevándorlást.
A múlt évben orosz állampolgárok ezrei, nagyrészt fiatal és középkorú férfiak költöztek Kazahsztánba, miután Oroszország megindította ukrajnai háborúját – írta az MTI.
-
Akadálytalanul kihajózott a horvát kikötőből, és Törökországba távozott Oroszország egyik leggazdagabb emberének, Aliser Uszmanovnak a horvát hatóságok által lefoglalt luxusjachtja – írta a Jutarnji List horvát napilap kedden. Andrej Plenkovic kormányfő és Oleg Butkovic tengerészeti miniszter vizsgálatot és felelősségre vonást ígért az ügyben.
A horvát kormány még tavaly márciusban zárolta a vagyonukat olyan orosz milliárdosoknak, akik az Európai Unió szankciós listáján szerepelnek az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt. A horvát hatóságok három luxusjachtot is lefoglaltak a fiumei és a közép-horvátországi betinai és skradini kikötőben, és erről értesítették a tulajdonosokat is.
A betinai kikötőben lepecsételt, Irina VU névre keresztelt, 35 méter hosszú, 240 tonnás hajó horvát legénységgel a fedélzetén még tavaly októberben hagyta el a dokkot, és Dubrovnikban határellenőrzésen is átesett. A lap információi szerint sem a rendőrség, sem a kikötőparancsnokság nem talált feljegyzést a rendszerben arról, hogy az orosz milliárdosa luxusjachtja ellen hajózási tilalom van érvényben.
Oleg Butkovic tengerészeti miniszter újságíróknak úgy nyilatkozott: a máig tisztázatlan körülmények között eltűnt jacht ügyét még vizsgálják.
Hogy ez hogyan történt, és hogy a rendszerben volt-e hiba, azt ki fogjuk deríteni
– mondta a tárcavezető, hozzátéve: az ügy felderítésébe bekapcsolódott a horvát ügyészség, a nemzetbiztonsági és hírszerzési ügynökség, a belügyminisztérium és a külügyminisztérium is. Andrej Plenkovic kormányfő kedden a parlamentben azt mondta, hogy felelősségre fogják vonni azokat, akik a mulasztást elkövették – írta az MTI.
-
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter beszámolója szerint nagy változások várhatók az orosz hadseregben 2023 és 2026 között.
Elmondása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntött, hogy az orosz hadsereg fegyveres erőinek létszámát 1,5 millióra növeli.
A fegyveres erők kulcsfontosságú szerkezeti elemének megerősítésével lehet biztosítani az állam katonai biztonságát és megvédeni az Orosz Föderáció új egységeit és kritikus létesítményeit
– idézte az elnököt a védelmi miniszter a RIA Novosztyi orosz hírportál szerint.
Sojgu azt is elmondta: Putyin rámutatott arra, mennyire fontos a csapatok szerződéses katonákkal való feltöltése, a gyakorlóterek számának növelése, valamint a kiképzőprogramok felülvizsgálata.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök törvénytervezetet nyújtott be az Állami Dumának az Európa Tanács Oroszországgal kapcsolatos nemzetközi szerződéseinek felmondásáról. Az erről szóló dokumentumot kedden tették közzé az orosz parlament tevékenységi adatbázisában – írta az Interfax.
Mint idézik, összesen 21 nemzetközi szerződést szüntetnének meg 2022. március 16-ától Oroszország és az Európa Tanács között.
Ezek között szerepel
- az Európa Tanács alapokmánya,
- az Európa Tanács kiváltságokról és mentességekről szóló általános megállapodása,
- az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény,
- a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai egyezmény,
- a helyi önkormányzatok európai chartája és
- az Európai Szociális Charta.
Az indoklás megjegyzi, hogy 2022. február 25-én az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága határozatot fogadott el Oroszországnak az Európa Tanács kötelező erejű szerveiben való képviseletének felfüggesztéséről. 2022. március 15-én pedig Oroszország hivatalosan értesítette az Európa Tanács főtitkárát arról a szándékáról, hogy az Európa Tanács alapokmányának 7. cikkelye alapján (amely az önkéntes kilépési eljárást szabályozza) kilép az Európa Tanácsból, valamint felmondja az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt.
Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága 2022. március 16-án szüntette meg Oroszország tagságát az Európa Tanácsban.
-
A korábbi kapcsolatfelvétel érdemi volt, ezért lehetséges egy újabb találkozó William Burnsszel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.
Az SZVR és a CIA első embere november 14-én Ankarában tartott két és fél órás megbeszélést, amelyet Nariskin tartalmasnak minősített.
Volt időnk sok mindent elmondani egymásnak, tisztázni az álláspontokat
– mondta az orosz kémfőnök, hozzátéve, hogy lehetségesnek tart Burnsszel egy újabb találkozót, amelynek időpontjáról azonban még meg kell állapodni.
Nariskin ugyanakkor azzal vádolta „a kijevi rezsim tengerentúli urait”, hogy akadályozzák az elmozdulást az Ukrajna körüli helyzetben. Azt állította, hogy amikor a Moszkva és Kijev közötti isztambuli tárgyalásokon tavaly tavasszal több kérdésben alapvető megállapodás született, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerinte azt mondta Ukrajnának:
Nem lesz semmilyen béketárgyalás, semmilyen béke, mi már több tízmilliárdot kifizettünk, belétek fektettünk, továbbra is pénzt és fegyvert fogunk belétek fektetni, a feladatotok pedig egyszerű: menjetek és harcoljatok.
Közölte, hogy európai hivatali partnereivel is rendszeresen egyeztet telefonon, elsősorban Ukrajnával kapcsolatos témákról. A biztonsági szolgálatok közötti kapcsolattartásról és kommunikációs csatornákról további részletekbe nem bocsátkozott. Az állította, hogy Oroszországnak bizonyos értelemben sikerült csökkentenie azt a veszélyt, hogy Ukrajna piszkos bombát hozzon létre.
Lépéseink célja az volt, hogy megakadályozzuk az ukrán fél bizonyos munkálatait vagy szándékát egy piszkos bomba létrehozására, mi több, bevetésére
– mondta az SZVR-igazgató. Nariskin ugyanakkor lehetetlennek nevezte a Krím Ukrajna által követelt visszaszolgáltatását – írta az MTI.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott Németországnak az év elején hozott új védelmi támogatásokért, és azok további növeléséről tárgyalt Frank-Walter Steinmeier német államfővel – írja a Sky News.
A videókonferencián a felek megvitatták a fronton kialakult helyzetet, és Ukrajna védelmi támogatásának növelésére is kitértek, emellett szóba került az ukrán békeformula végrehajtásának diplomáciai folyamata is.
-
A mentést végzők befejezték kedden a túlélők utáni kutatást Dnyipróban az orosz rakétatalálat miatt beomlott kilencemeletes lakóház romjainál – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.
A közlemény szerint a múlt szombaton történt incidens következtében 44-en haltak meg, köztük öt gyermek, és húsz embert eltűntnek nyilvánítottak. A rakétacsapásban 79-en sérültek meg, köztük 16 gyerek.
A romok alól 39 embert, köztük hat gyermeket mentettek ki. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök hozzátette, hogy a húsz eltűnt között négy gyermek van, 15 holttestet pedig még nem azonosítottak. Öt gyermek maradt árván, közülük kettőt közeli hozzátartozók híján az állam vette gondozásba – írta az MTI.
-
Orosz légicsapás érte a Harkivi területen található kupjanszki szakközépiskola épületét kedd délután – számolt be Telegram-csatornáján a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleg Szinyegubov.
A megszállók ismét lőtték Kupjanszk városát. Ma 14 óra 30 perc körül egy ellenséges S–300-as rakéta csapódott be a Kupjanszki Közlekedési Szakközépiskolába
– írta bejegyzésében Szinyegubov, hozzátéve: az oktatási intézmény épülete szinte teljesen megsemmisült.
-
Januárban a kárpátaljai magyar óvodások, iskolások és egyetemisták emelt összegű oktatási-nevelési támogatást kapnak – jelentette be közösségi oldalára feltöltött videójában kedden a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Potápi Árpád János felidézte: a nemzetpolitika egyik legátfogóbb, több évtizede működő támogatási programja a Szülőföldön magyarul program – közismert nevén oktatási-nevelési támogatás –, amellyel a magyar kormány 2003 óta mond köszönetet azoknak a külhoni magyar családoknak, akik gyermeküket magyar oktatási intézménybe íratják.
Kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére a programot átalakítják, a program keretében nyújtott támogatást pedig megtöbbszörözik.
Elmondta: első intézkedésként az orosz–ukrán háború negatív hatásait elszenvedő, de szívósan kitartó kárpátaljai magyar családokat szeretnék kiemelten támogatni, ezért a kárpátaljai magyar óvodások, iskolások és egyetemisták még ez év januárjában egyszeri, megemelt támogatásban részesülnek, amelynek összege bruttó 100 ezer forint, az eddig nyújtott támogatás több mint háromszorosa.
Továbbra is úgy véljük, hogy az anyanyelvi oktatás a nemzeti közösség megmaradásának egyik legfontosabb pillére. Bízunk abban, hogy Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően mielőbb helyreállítja a kárpátaljai magyarság oktatási és nyelvi jogait
– fogalmazott az államtitkár, és kijelentette: az elhúzódó háborús hónapok után „sem feledkezünk meg azokról, akik kitartanak és helytállnak” – írta az MTI.
-
Románia 2023-ban is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának és Moldovának, idén a schengeni övezet tagjává akar válni, ugyanakkor az energetikai biztonság ügyét is külpolitikája prioritásaként kezeli – hangoztatta Klaus Iohannis államfő kedden a Bukarestben akkreditált nagykövetek előtt mondott beszédében.
A román elnök a 2022-es esztendő mérlegét megvonó és a román külpolitika idei céljait felvázoló elemzésében leszögezte: elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, és azt ígérte: Bukarest továbbra is mindent megad Kijevnek és Chisinaunak „mindaddig, amíg szükséges”, a két – immár tagjelölt – ország európai uniós integrációjának támogatását is beleértve.
A bukaresti külképviseletek vezetői előtt elmondott évértékelőjében a román elnök megállapította: Oroszország Ukrajna ellen indított törvénytelen háborúja nyomán minden megváltozott, de szerinte Románia „példásan reagált az EU és a NATO határainál kialakult válságra”. Iohannis az ország határait átlépő 3,3 millió ukrajnai menekültnek nyújtott segítséget, a 11 millió tonnányi, Románián keresztül exportált ukrán gabonát, az Ukrajnának szánt külföldi segélyszállítmányok útját megszervező szucsávai logisztikai központ kialakítását említette – írta az MTI.
-
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport vezetőjének elmondása szerint nemrég holtan találtak egy francia idegenlégióst Kelet-Ukrajnában – írja a The Guardian.
Prigozsin Telegramon azt írta, hogy Jevhenij Kulik holttestét a Donyecki Népköztársaság területén találták meg.
-
Egy ukrán tisztviselő állítása szerint Oroszország új főparancsnoka azt kapta utasításba Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy a következő két hónapban foglalja el a Donbász keleti régióját – írja a Sky News.
Valerij Geraszimov vezérkari főnököt még múlt héten nevezték ki az ukrajnai orosz invázió élére, ami miatt valószínű, hogy Moszkva újabb offenzívákat hajt végre. Andrij Jusov, az ukrán védelmi hírszerzés képviselője szerint a Donbászi terület „elsődleges front” Oroszország számára.
-
Tizenöt ember holttestét nem sikerült még azonosítania a hatóságoknak Dnyipróban – számolt be az Ukrán Nemzeti Rendőrség vezetője, Igor Klimenko Telegram-csatornán.
Moszkvai idő szerint kedd délután 1 óráig 39 embert mentettek ki a múlt héten rakétatámadást kapó dnyiprói tömbház romjai közül, 44 ember pedig életét vesztette a csapásban. Összesen 79 ember sérült meg, köztük 16 gyermek
– írta bejegyzésében a rendőrség vezetője, hozzátéve: 20 embert továbbra is eltűntként keresnek, 15 halott holttestét pedig nem sikerült azonosítania a hatóságoknak.
-
A 2022-es orosz gazdasági eredmények több előrejelzésnél is jobbnak bizonyultak – állította Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden egy videókonferencia keretében.
Az államfő által idézett előzetes adatok szerint Oroszország GDP-je 2022-ben mindössze 2,5 százalékkal csökkent, miközben egyes szakértők sokkal rosszabb mutatókat jósoltak.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium beszámolója szerint Oroszország bruttó hazai terméke 2022 januárja és novembere között csökkent, de csak 2,1 százalékkal, miközben néhány orosz szakértő – hangsúlyozom, nem külföldiekről beszélek – 10, 15, sőt 20 százalékos visszaesést prognosztizált. Nos, mint kiderült, 2,5 százalékos csökkenés várható
– tette hozzá Putyin.
Ugyanakkor az orosz elnök fontos célként jelölte meg az orosz gazdaság év végén kialakult növekedési trendjének megszilárdítását – írja a TASZSZ.
-
Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag első hárommilliárd eurós részletét – közölte a brüsszeli testület kedden.
Az uniós tagállamok kormányok december közepén állapodtak meg a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret módosításáról szóló rendelettel kapcsolatban, amely lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy az uniós költségvetés mozgásterét az Ukrajnának 2023-ban folyósítani tervezett makroszintű pénzügyi támogatásra használja fel.
A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására lesz felhasználható.
Feltételhez kötött a kölcsön
Az Ukrajnának nyújtott kedvezményes kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
Az MTI beszámolója szerint az orosz–ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai több mint 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, ennek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.
-
Külföldön egyfolytában és erőltetetten az oroszországi mozgósításról szólnak a hírek, azonban célszerű lenne inkább Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozatai alapján tájékozódni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden.
A második mozgósítási hullámról szóló híreket mesterségesen gerjesztik külföldön és belföldön egyaránt. Javaslom, hogy emlékezzenek vissza a Putyin elnök által e témában tett korábbi nyilatkozataira
– mondta Peszkov.
Tavaly szeptember 21-én Putyin aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet. Október 28-án a mozgósítás befejeződött, mintegy 300 ezer embert soroztak be. Az államfő ismételten hangsúlyozta, hogy nem lesz további mozgósítás – írja a TASZSZ.
-
Negyvennégyre emelkedett az egyik dnyiprói társasház elleni orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma – közölte Borisz Filatov, a város polgármestere.
Itt állok lesújtva. Már 44 halottról tudunk
– írta Filatov a Facebookon, egyértelművé téve, hogy a szombati támadás helyszínére látogatott.
A regionális hatóságok kedden azt közölték, hogy a romok között megtalált holttestek között van egy gyermeké is, aki már a negyedik kiskorú halálos áldozat. Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetőjének beszámolója szerint a negyedik emelet törmelékei között bukkantak rá a gyermek holttestére.
-
A NATO megfigyelőgépei kedden megérkeznek Romániába, hogy megerősítsék a katonai szövetség keleti szárnyát, és segítsék az orosz katonai tevékenység megfigyelését.
A NATO múlt héten jelentette be, hogy több, Németországban állomásozó légtérellenőrző repülőgépet helyez át Romániába.
A Romániába érkező repülőgépek egy 14 NATO megfigyelő repülőgépből álló flottához tartoznak, körülbelül 180 katonát vezényelnek át a gépek támogatására – közölte a The Guardian.
Mivel Oroszország jogtalan háborúja Ukrajnában továbbra is fenyegeti az európai békét és biztonságot, nem lehet kétség afelől, hogy a NATO eltökélt szándéka megvédeni a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét
– fogalmazott Oana Lungescu NATO-szóvivő.
Hozzátette: az AWACS-repülőgépek több száz kilométerre felbukkanó repülőgépeket is képesek észlelni, így kulcsfontosságúak az elrettentés és a védelem szempontjából.
-
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója kedd reggel beadta lemondását Volodimir Zelenszkijnek. Tette mindezt azután, hogy ellentmondásos nyilatkozatai jelentek meg, amikor egy orosz rakéta becsapódott egy lakóházba Dnyipróban, melynek következtében 41 ember meghalt.
Aresztovics először azt mondta, hogy az ukrán légvédelmi rendszer lelőtte az orosz Kh–22 típusú rakétát. Az orosz sajtó erre úgy reagált, hogy azt kezdte el híresztelni: az épületet egy ukrán védelmi rakéta találta el.
A leköszönő elnöki tanácsadó utóbb megerősítette, hogy az ukrán hadsereg nem tudta megsemmisíteni az oroszok által kilőtt rakétát.
Őszinte bocsánatkérésemet szeretném kifejezni az áldozatoknak és hozzátartozóiknak, valamint a dnyiprói lakosoknak és mindenkinek, akit mélyen megbántottak megállapításaim az orosz rakéta lakóépületbe való becsapódásának okáról. Korán téves következtetéseket vontam le
– közölte Facebook-oldalán Olekszij Aresztovics.
-
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a következő három évben jelentős reformok lesznek az orosz fegyveres erők összetételében és igazgatásában.
Állításuk szerint a változásoknak köszönhetően másfél millióra növelik a katonai állomány létszámát 2026-ig.
Csak a fegyveres erők kulcsfontosságú szerkezeti elemeinek megerősítése révén lehet garantálni az állam katonai biztonságát, és megvédeni az Orosz Föderáció új entitásait és kritikus létesítményeit
– idézi Szergej Sojgu védelmi minisztert a Sky News.
-
Több mint hétezer civil halt meg Ukrajnában azóta, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát – közölte hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala.
A közlemény szerint a regisztrált civil áldozatok többségével nehézfegyverek, rakéták és légicsapások végeztek.
A jelenleg 7031 haláleset az ENSZ szerint nem tükrözi a valóságot, ennél jóval több esetről van szó, hiszen számos jelentés megerősítése még várat magára, és az intenzív harcok helyszínéül szolgáló területek megközelíthetetlensége miatt – írja a The Guardian összefoglalója.
-
Újabb halálos áldozata van a dnyiprói társasházat ért rakétatalálatnak. Kedd délelőtt egy gyermek holttestét találták meg a mentők a többemeletes lakótelep romjai között.
Mentők egy rakétacsapás után megsemmisült lakóépületnél Dnyiproban 2023. január 14-énFotó: Vitalii Matokha / AFPKirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetőjének beszámolója szerint a negyedik emelet törmelékei között bukkantak rá a gyermek holttestére – írja a The Guardian.
A 41 halálos áldozat között immár négy gyermek van, további 79-en megsérültek (köztük 16 gyermek), 39 személyt pedig sikeresen kimentettek (köztük hat kiskorút).
A kutatócsoportok folytatják a keresést a helyszínen, mivel több mint 20 ember még nem került elő.
Oroszország többször is tagadta, hogy civileket támadott volna meg Ukrajnában, az ENSZ jelentése szerint viszont több mint hétezerre tehető a halálos áldozatok száma.
A regisztrált civil áldozatok többségét a nagy területre kiható robbanófegyverek használata okozta, beleértve a nehéztüzérséggel, többszörös rakétarendszerekkel, rakétákkal és légicsapásokkal végrehajtott lövéseket
– írták közleményükben.
-
A Daily Mail brit napilap olvasóit felháborította a hír, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka részt vesz a davosi gazdasági fórumon.
A kommentelők azt kérdezték, hogyan és kinek a pénzéből vehet részt az ukrán elnök felesége a Világgazdasági Fórumon – írja az MK orosz hírportál.
A brit adófizetők finanszírozzák pazarló életmódjukat
– osztotta meg álláspontját az egyikük. Egy másik kommentelő szerint Zelenszka a több hadi támogatás reményében utazott el.
Hétfőn a svájci Davosban megnyílt az 53. Világgazdasági Fórum, ahol az ukrajnai konfliktus kilátásai és az ország újjáépítése lesz az egyik főtéma a fórum második napján. Olena Zelenszka várhatóan délelőtt 11 óra körül mond beszédet, amit a szervezők igyekeztek az utolsó pillanatig titokban tartani.
-
A BelTa belorusz állami hírügynökség jelentése szerint kedden megkezdődött Minszkben a Szvjatlana Cihanouszkaja volt belorusz elnökjelölt ellen indított bírósági eljárás.
A Litvániába menekült politikust többek között hazaárulással és az alkotmányos rend megdöntésére irányuló összeesküvéssel vádolják.
Férje, a korábban szintén elnökjelöltként induló Szjarhej Cihanouszki 2020 óta börtönben van.
Szvjatlana Cihanouszkaja mellett további négy, ugyancsak külföldre menekült ellenzéki politikus ügyét is tárgyalják – számolt be az MTI.