Zelenszkij szerint lehet, hogy Putyin meghalt

Ukrajna csütörtökön is kérte a nyugati szövetségeseket, hogy küldjenek harckocsikat és légvédelmi eszközöket Kijevbe – erről Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője írt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Kijelentette, hogy ukrán életekkel fizetnek a fronton a külföldi fővárosokban folyó tárgyalások lassúsága miatt. Hangsúlyozta:

Nincs időnk, a világnak nincs annyi ideje (a késlekedésre).

A nyugati szövetségesek pénteken a németországi Ramstein légi támaszponton találkoznak, a tárgyalások középpontjában az áll, hogy Berlin engedélyezi-e Leopard 2 harckocsik szállítását Kijevbe az oroszok kiszorítása érdekében.

Az Ukrajnának szánt harckocsik kérdését a lehető leghamarabb le kell zárni. Csakúgy, mint a további légvédelmi rendszerek kérdését

– fejtette ki Jermak egy nyilatkozatában. Hangsúlyozta:

A lassúságért ukrán népünk életével fizetünk. Ennek nem szabadna így lennie.

Hozzászólása Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Világgazdasági Fórumon tartott szerdai videóbeszédében elhangzott felhívását idézi. Zelenszkij szerint a harckocsikat és a légvédelmi egységeket gyorsabban kell leszállítani, még mielőtt Oroszország a következő támadásait el tudná indítani – írta az MTI. 

Január 19-én reggel MiG–31K típusú orosz vadászgépek szálltak fel Belaruszban – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

Mint írják, a Belaruszki Gajun megfigyelőcsoport két ilyen vadászgépet, valamint A–50U (AWACS) repülőgépet rögzített a Machulischi repülőtéren.

Ukrajnába szállíthatja új T–14-es Armata harckocsijait Oroszország – közölte a közösségi oldalán a brit védelmi minisztérium.

Oroszország valószínűleg azt fontolgatja, hogy kisszámú új T–14 Armata harckocsit telepít Ukrajnába. 2022 decemberében T–14-esekről készültek képek egy dél-oroszországi gyakorlótéren: a helyszínt az ukrajnai bevetéssel hozták összefüggésbe

– írta Twitter-bejegyzésében.

A jelentés szerint a 11 éves programfejlesztést a tervezett flottaméret csökkentése és gyártási problémákról szóló hírek kísérték.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó egy Twitter-bejegyzésben reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábbi kijelentéseire.

Lavrov korábban arról beszélt egy hosszú sajtótájékoztatón, hogy a nyugat most „oroszkérdésben” ahhoz hasonlóan jár el, ahogy korábban Adolf Hitler Németországa lépett fel a zsidókérdésben. 

Podoljak szerint az orosz külügyminiszter arról is szót ejtett, hogy Oroszország „történelmi jogokra” is hivatkozhat a háborúban, visszautalva eközben a Holokauszt alatt az ukránok által elkövetett háborús bűnökre. Az elnöki tanácsadó erre válaszolva azt mondta, hogy abszurd a felvetés, mert most épp az oroszok gyilkolják a civileket a nácikhoz hasonlóan. 

Az Orosz Föderáció egyre inkább a Náci Németország paródiájához hasonlít. A náci történelem imádóinak azt javasoljuk, hogy olvassák újra az ítélőszékről szóló fejezetet

– írta Podoljak, utalva ezzel a nürnbergi perre és arra, hogy egyre többen szorgalmazzák az ukrajnai háborús bűnök nemzetközi kivizsgálását. 

Az Egyesült Államok egyelőre nem látja semmi jelét annak, hogy a belorusz hadsereg csatlakozna Oroszország február 24-én indított ukrajnai inváziójához. 

Eddig nem láttuk semmilyen jelét annak, hogy Belarusznak bármilyen terve vagy szándéka lenne arra, hogy behatoljon Ukrajnába és segítse az orosz erőket 

– fogalmazott az Unian ukrán hírügynökség szerint a Fehér Ház Biztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby.

A szóvivő ugyanakkor egyetértett azzal, hogy Belarusz segített az orosz megszállóknak, miközben Oroszország bombázta Ukrajnát. Úgy véli, a beloruszok földrajzi támogatást nyújtottak az oroszoknak és továbbra is a területeikről indítanak támadásokat. 

Végezetül Kirby Oroszország és Belarusz közös hadgyakorlatáról úgy vélekedett: „A gyakorlatok stratégiai célja továbbra sem világos.” 

Az amerikai kormány 125 millió dollárnyi segítséggel járul hozzá az orosz légicsapásokban megrongálódott ukrán elektromos hálózat helyreállításához, az összegből alkatrészeket és egyéb eszközöket szereznek be – közölte szerdán az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) vezetője.

Samantha Power a svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon jelentette be a támogatást, miután találkozott mások mellett Olena Zelenszkával, az ukrán elnök feleségével.

Az elképzelések szerint a forrásokból biztosítanák a kijevi vízművek és a kerületi távhőszolgáltatók tartalék áramellátását, de jutna belőle a gázturbinák, áramátalakítók és egyéb létfontosságú felszerelések pótlására is. Az USAID szerint a forrásokat tavaly decemberben hagyta jóvá a washingtoni kongresszus a legutóbbi segélycsomag keretében – írta az MTI.

Az orosz erők október óta fokozták támadásaikat az ukrán energetikai és más létfontosságú infrastruktúra-létesítményei ellen, áramkimaradásokat és a távhőszolgáltatás megszakadását okozva a téli fagyok idején is.

A déli ellentámadásra készülő ukrán tartalékokat Bahmut közelében megsemmisítették – jelentette ki Donald Trump volt amerikai elnök adminisztrációjában dolgozó, a védelmi miniszter egykori tanácsadója, Douglas McGregor nyugalmazott ezredes. A YouTube-csatornáján közzétett beszédet a TASZSZ szemlézte.

Bahmutnál hatalmasak az ukrán veszteségek, körülbelül 14-15 darab 4000 fős volt, amelyeket mára szinte kivétel nélkül visszavontak. A Bahmut körüli városok északon, keleten és nyugaton megadják magukat. Szoledar orosz kézre került. A bahmuti pozíciót nehéz tartani, hamarosan elesik

– vélekedett McGregor ezredes.

Az ukránok megpróbáltak tartalékokat képezni egy offenzívához délen, Herszonban, de ezek a tartalékok most elvesztek Bahmutban. Ukrajnának most 140-150 ezer harcképes embere maradt

– mutatott rá az egykori tanácsadó.

Teljes körű hozzáférést sürgetett az ukrán és az orosz hadifoglyokhoz a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerdán Genfben, nehezményezve, hogy a nemzetközi jog által garantált humanitárius látogatások „nem az elvárásoknak megfelelően működnek”.

Mirjana Spoljaric, az ICRC elnöke decemberben Ukrajnában tett látogatását követően az orosz külügyi tárca közleménye szerint január 20-án tervez találkozót Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az ICRC-nek jelenleg mintegy 600 munkatársa dolgozik Ukrajnában, ahol Oroszország tavaly februárban indított háborút.

Az ICRC mindkét fél hadifoglyait látogatja, mindazonáltal haladéktalanul teljes körű, akadálytalan, rendszeres hozzáférést szorgalmaz mindegyikőjükhöz, bárhol is tartsák őket fogva

– hangsúlyozta állásfoglalásában a segélyszervezet.

Az ICRC bizalmasan kezeli a látogatásokat, és nem ad ki információkat az általa felkeresett hadifoglyok számáról, illetve a vizitek gyakoriságáról. A vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat a genfi konvenciók tartalmazzák, amelyek érvényesek Oroszországra és Ukrajnára is. A rendelkezések célja biztosítani az ICRC számára a rendszeres látogatásokat, valamint azt, hogy a hadifoglyokkal a nemzetközi normáknak megfelelően bánjanak. Ennek érdekében a segélyszervezet ellenőrzi a fogva tartás körülményeit és a bánásmódot, elősegíti a kapcsolattartást a családokkal, ezenfelül takarókat, meleg ruházatot, tisztálkodási cikkeket, illetve könyveket is biztosít a raboknak – írta az MTI. 

Magyarország területére január 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 4710 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4850 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség. 

Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 181 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el. 

Tartsanak velünk ma is!