Ez a poszt a következő Percről percre része:
Zelenszkij szerint lehet, hogy Putyin meghalt
-
Az Egyesült Államok egyelőre nem látja semmi jelét annak, hogy a belorusz hadsereg csatlakozna Oroszország február 24-én indított ukrajnai inváziójához.
Eddig nem láttuk semmilyen jelét annak, hogy Belarusznak bármilyen terve vagy szándéka lenne arra, hogy behatoljon Ukrajnába és segítse az orosz erőket
– fogalmazott az Unian ukrán hírügynökség szerint a Fehér Ház Biztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby.
A szóvivő ugyanakkor egyetértett azzal, hogy Belarusz segített az orosz megszállóknak, miközben Oroszország bombázta Ukrajnát. Úgy véli, a beloruszok földrajzi támogatást nyújtottak az oroszoknak és továbbra is a területeikről indítanak támadásokat.
Végezetül Kirby Oroszország és Belarusz közös hadgyakorlatáról úgy vélekedett: „A gyakorlatok stratégiai célja továbbra sem világos.”
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ukrajna csütörtökön is kérte a nyugati szövetségeseket, hogy küldjenek harckocsikat és légvédelmi eszközöket Kijevbe – erről Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője írt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Kijelentette, hogy ukrán életekkel fizetnek a fronton a külföldi fővárosokban folyó tárgyalások lassúsága miatt. Hangsúlyozta:
Nincs időnk, a világnak nincs annyi ideje (a késlekedésre).
A nyugati szövetségesek pénteken a németországi Ramstein légi támaszponton találkoznak, a tárgyalások középpontjában az áll, hogy Berlin engedélyezi-e Leopard 2 harckocsik szállítását Kijevbe az oroszok kiszorítása érdekében.
Az Ukrajnának szánt harckocsik kérdését a lehető leghamarabb le kell zárni. Csakúgy, mint a további légvédelmi rendszerek kérdését
– fejtette ki Jermak egy nyilatkozatában. Hangsúlyozta:
A lassúságért ukrán népünk életével fizetünk. Ennek nem szabadna így lennie.
Hozzászólása Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Világgazdasági Fórumon tartott szerdai videóbeszédében elhangzott felhívását idézi. Zelenszkij szerint a harckocsikat és a légvédelmi egységeket gyorsabban kell leszállítani, még mielőtt Oroszország a következő támadásait el tudná indítani – írta az MTI.
-
Kigyulladt egy orosz rakétahordozó Belarusz felett – számolt be Telegram-csatornán a Belaruszki Gajun.
A minszki régió Molodecsno körzetének lakói helyi idő szerint 12 órakor erős robbanásra lettek figyelmesek. Sokan arról számoltak be, hogy még a lakóházak ablakai is remegni kezdtek.
A baleset miatt az orosz légierő MiG–31K repülőgépe kénytelen volt sürgősen befejezni a repülést, és visszatért a Macsuliscsi repülőtérre.
Mint arról korábban beszámoltunk, január 19-én reggel MiG–31K típusú orosz vadászgépek szálltak fel Belaruszban. A Belaruszki Gajun megfigyelőcsoport két ilyen vadászgépet, valamint A–50U (AWACS) repülőgépet rögzített a Macsuliscsi repülőtéren.
-
Az ukrán elnök csütörtökön, online kapcsolaton keresztül vett részt egy panelbeszélgetésen a davosi Világgazdasági Fórumon. Egy kérdésre válaszolva Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, minden területüket, így a Krím félszigetet is visszaveszik az oroszoktól.
Ez nemcsak egy szándék, hanem ez a mi földünk is. A Krímben a mi tengerünk, a mi hegyeink találhatóak. Adjanak fegyvereket, és visszavesszük, ami a miénk!
– fogalmazott Zelenszkij a CNN szerint.
Az államfő arról is beszélt, hogy már „több százszor” beszéltek arról, hogy hiány van a fegyverekből, és még mindig nagy szükségük lenne sok mindenre, köztük tüzérségi és légvédelmi eszközökre, valamint az ezek működtetéséhez szükséges munícióra.
A motivációnk önmagában kevés a sikerhez
– tette hozzá.
-
Január 19-én reggel MiG–31K típusú orosz vadászgépek szálltak fel Belaruszban – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Mint írják, a Belaruszki Gajun megfigyelőcsoport két ilyen vadászgépet, valamint A–50U (AWACS) repülőgépet rögzített a Machulischi repülőtéren.
-
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nemrég azt nyilatkozta a CNN-nek: lobbizni fog a németeknél azért, hogy az általuk gyártott Leopard harckocsik még a tavaszi orosz offenzíva előtt megérkezhessenek Ukrajnába.
A nyugati országok és Ukrajna már hónapok óta kérik Németországot arra, hogy szállítson ezekből a harckocsikból is. Az ügyben csütörtökön hivatalba lépett új német védelmi miniszter, Boris Pistorius hozhat döntést.
Lloyd Austin most úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban:
Nagyon bízunk benne, hogy ebben az ügyben a hét végéig előre tudunk lépni.
Az amerikai védelmi miniszter csütörtökön találkozik is német kollégájával, utána pedig pénteken mintegy 50 ország és szervezet képviselőjével együtt egyeztetnek majd arról a németországi Ramsteinben, hogy miként tudnák még hatékonyabban támogatni Ukrajnát.
-
Ukrajnába szállíthatja új T–14-es Armata harckocsijait Oroszország – közölte a közösségi oldalán a brit védelmi minisztérium.
Oroszország valószínűleg azt fontolgatja, hogy kisszámú új T–14 Armata harckocsit telepít Ukrajnába. 2022 decemberében T–14-esekről készültek képek egy dél-oroszországi gyakorlótéren: a helyszínt az ukrajnai bevetéssel hozták összefüggésbe
– írta Twitter-bejegyzésében.
A jelentés szerint a 11 éves programfejlesztést a tervezett flottaméret csökkentése és gyártási problémákról szóló hírek kísérték.
(1 of 6)
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 19, 2023
Russia is likely considering deploying a small number of its new T-14 Armata main battle tanks in Ukraine. -
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azt mondta, ha Oroszország veszít a háborúban, akkor abból nukleáris konfliktus kerekedhet.
Dmitrij Medvegyev 2022. november 18-ánFotó: Mikhail Metzel / AFPA volt orosz miniszterelnök a Telegramon arra reagált, hogy pénteken ismét összeülnek a németországi Ramsteinben az Ukrajnát támogató nyugati vezetők. Ezenkívül felidézte azt is, hogy a davosi Világgazdasági Fórumon számos politikus arról beszélt, hogy a béke fenntartásához arra van szükség, hogy Oroszország katonai vereséget szenvedjen.
Medvegyev azt mondta erről, hogy szerinte a katonai, politikai döntéshozók egyet nem vesznek figyelembe:
Ha egy atomhatalom egy hagyományos háborúban vereséget szenved, akkor az atomháború kitöréséhez vezethet. Eddig nem volt példa arra, hogy egy atomhatalmat olyan nagy konfliktusban vertek meg, amelyen a sorsa múlik.
Medvegyev egyébként egy másik Telegram-posztban még arról írt nemrég, hogy mi kell a békéhez.
-
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó egy Twitter-bejegyzésben reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábbi kijelentéseire.
Lavrov korábban arról beszélt egy hosszú sajtótájékoztatón, hogy a nyugat most „oroszkérdésben” ahhoz hasonlóan jár el, ahogy korábban Adolf Hitler Németországa lépett fel a zsidókérdésben.
Podoljak szerint az orosz külügyminiszter arról is szót ejtett, hogy Oroszország „történelmi jogokra” is hivatkozhat a háborúban, visszautalva eközben a Holokauszt alatt az ukránok által elkövetett háborús bűnökre. Az elnöki tanácsadó erre válaszolva azt mondta, hogy abszurd a felvetés, mert most épp az oroszok gyilkolják a civileket a nácikhoz hasonlóan.
Az Orosz Föderáció egyre inkább a Náci Németország paródiájához hasonlít. A náci történelem imádóinak azt javasoljuk, hogy olvassák újra az ítélőszékről szóló fejezetet
– írta Podoljak, utalva ezzel a nürnbergi perre és arra, hogy egyre többen szorgalmazzák az ukrajnai háborús bűnök nemzetközi kivizsgálását.
ru-MFA head says about RF's "historical right" to kill Ukrainians, appealing to the Holocaust & idealizing Hitler's crimes. The quintessence of absurd. RF increasingly resembles a parody of Nazi Germany. Let’s advise lovers of Nazism history to re-read the chapter on the tribunal
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) January 19, 2023 -
500 dollárt követelt egy kárpátaljai orvos azért cserébe, hogy rokkantsági igazolványt állítson ki a pácienseinek.
A Kárpáti Igaz Szó az ukrán sajtó alapján számolt be arról, hogy a Kárpátaljai Megyei Ügyészség zsarolás és jogellenes juttatás gyanúja miatt indított eljárást. A nyomozók szerint az orvos pénzt követelt egy betegtől azon orvosi dokumentumok kiállításáért, amelyek lehetővé teszik a II. rokkantsági csoport meghosszabbítását.
Az orvost a munkahelyén vették őrizetbe, miután a jogellenesen kért összeget átvette. A rendfenntartók már készítik a hivatalából való ideiglenes elmozdításához szükséges beadványt is.
-
Az Egyesült Államok egyelőre nem látja semmi jelét annak, hogy a belorusz hadsereg csatlakozna Oroszország február 24-én indított ukrajnai inváziójához.
Eddig nem láttuk semmilyen jelét annak, hogy Belarusznak bármilyen terve vagy szándéka lenne arra, hogy behatoljon Ukrajnába és segítse az orosz erőket
– fogalmazott az Unian ukrán hírügynökség szerint a Fehér Ház Biztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby.
A szóvivő ugyanakkor egyetértett azzal, hogy Belarusz segített az orosz megszállóknak, miközben Oroszország bombázta Ukrajnát. Úgy véli, a beloruszok földrajzi támogatást nyújtottak az oroszoknak és továbbra is a területeikről indítanak támadásokat.
Végezetül Kirby Oroszország és Belarusz közös hadgyakorlatáról úgy vélekedett: „A gyakorlatok stratégiai célja továbbra sem világos.”
-
Ahhoz, hogy megkezdődjenek a béketárgyalások, Ukrajnának el kell ismernie a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz való csatlakozását – írta Dmitrij Medvegyev a TASZSZ szerint.
A volt orosz miniszterelnök a Telegram-csatornáján úgy fogalmazott, arra is szükség van, hogy az ENSZ 1945-ös alapokmányát újraértelmezzék. Medvegyev szerint ugyanis a dokumentumok hét pontja közül kettőt teljesen máshogy értelmeznek az oroszok és a velük szemben „ellenséges” államok, és ez ellehetetleníteni a tárgyalásokat.
-
Az Egyesült Államok kongresszusa felszólította a Joe Biden által vezetett kormányt, hogy sürgősen biztosítsa azokat a fegyvereket, amelyeket Ukrajnának szán az oroszok elleni háborúban – írja az Unian ukrán hírügynökség két republikánus szenátor nyilatkozata alapján.
Az indoklás szerint az amerikai tisztviselők megjegyezték, a jelenlegi határozatlanság és önmérséklet ukrán emberek életébe kerül.
-
Az amerikai kormány 125 millió dollárnyi segítséggel járul hozzá az orosz légicsapásokban megrongálódott ukrán elektromos hálózat helyreállításához, az összegből alkatrészeket és egyéb eszközöket szereznek be – közölte szerdán az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) vezetője.
Samantha Power a svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon jelentette be a támogatást, miután találkozott mások mellett Olena Zelenszkával, az ukrán elnök feleségével.
Az elképzelések szerint a forrásokból biztosítanák a kijevi vízművek és a kerületi távhőszolgáltatók tartalék áramellátását, de jutna belőle a gázturbinák, áramátalakítók és egyéb létfontosságú felszerelések pótlására is. Az USAID szerint a forrásokat tavaly decemberben hagyta jóvá a washingtoni kongresszus a legutóbbi segélycsomag keretében – írta az MTI.
Az orosz erők október óta fokozták támadásaikat az ukrán energetikai és más létfontosságú infrastruktúra-létesítményei ellen, áramkimaradásokat és a távhőszolgáltatás megszakadását okozva a téli fagyok idején is.
-
A déli ellentámadásra készülő ukrán tartalékokat Bahmut közelében megsemmisítették – jelentette ki Donald Trump volt amerikai elnök adminisztrációjában dolgozó, a védelmi miniszter egykori tanácsadója, Douglas McGregor nyugalmazott ezredes. A YouTube-csatornáján közzétett beszédet a TASZSZ szemlézte.
Bahmutnál hatalmasak az ukrán veszteségek, körülbelül 14-15 darab 4000 fős volt, amelyeket mára szinte kivétel nélkül visszavontak. A Bahmut körüli városok északon, keleten és nyugaton megadják magukat. Szoledar orosz kézre került. A bahmuti pozíciót nehéz tartani, hamarosan elesik
– vélekedett McGregor ezredes.
Az ukránok megpróbáltak tartalékokat képezni egy offenzívához délen, Herszonban, de ezek a tartalékok most elvesztek Bahmutban. Ukrajnának most 140-150 ezer harcképes embere maradt
– mutatott rá az egykori tanácsadó.
-
Teljes körű hozzáférést sürgetett az ukrán és az orosz hadifoglyokhoz a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerdán Genfben, nehezményezve, hogy a nemzetközi jog által garantált humanitárius látogatások „nem az elvárásoknak megfelelően működnek”.
Mirjana Spoljaric, az ICRC elnöke decemberben Ukrajnában tett látogatását követően az orosz külügyi tárca közleménye szerint január 20-án tervez találkozót Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az ICRC-nek jelenleg mintegy 600 munkatársa dolgozik Ukrajnában, ahol Oroszország tavaly februárban indított háborút.
Az ICRC mindkét fél hadifoglyait látogatja, mindazonáltal haladéktalanul teljes körű, akadálytalan, rendszeres hozzáférést szorgalmaz mindegyikőjükhöz, bárhol is tartsák őket fogva
– hangsúlyozta állásfoglalásában a segélyszervezet.
Az ICRC bizalmasan kezeli a látogatásokat, és nem ad ki információkat az általa felkeresett hadifoglyok számáról, illetve a vizitek gyakoriságáról. A vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat a genfi konvenciók tartalmazzák, amelyek érvényesek Oroszországra és Ukrajnára is. A rendelkezések célja biztosítani az ICRC számára a rendszeres látogatásokat, valamint azt, hogy a hadifoglyokkal a nemzetközi normáknak megfelelően bánjanak. Ennek érdekében a segélyszervezet ellenőrzi a fogva tartás körülményeit és a bánásmódot, elősegíti a kapcsolattartást a családokkal, ezenfelül takarókat, meleg ruházatot, tisztálkodási cikkeket, illetve könyveket is biztosít a raboknak – írta az MTI.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján is közzétette, hogy videókapcsolat segítségével mit mondott el beszédében a Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon. Többek között arról beszélt, hogy Oroszországnak „kevesebb mint egy másodpercbe telt” egy háború elindítása. Az ugyanakkor véleménye szerint „világnapokba telt”, mire válaszul a Nyugat bevezette az első gazdasági szankciókat.
Volodimir Zelenszkij 2023. január 11-énFotó: Handout / AFPAz időt, amelyet a világ országai gondolkodással és kivárással töltenek vagy töltöttek el, egy terrorista állam gyilkolással tölti ki
– közölte az államfő, aki szerint a világ habozott 2014-ben, amikor Oroszország rövid időn belül annektálta a Krímet, és 2022-ben is habozott, amikor Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
A világnak nem szabad haboznia soha többé
– tette hozzá.
Meg kell akadályozni az újabb tragédiákat
Zelenszkij figyelmeztetett, hogy biztosítani kell Ukrajna légvédelmét Oroszország újabb rakétatámadásaival szemben. Jelezte, hogy nagyon várják a nyugati harckocsikat, melyekkel reményei szerint megfelelő ellenállást tudnak elérni az orosz tankok inváziójával szemben. Legfőbb célként azt jelölte meg, hogy helyreálljon a biztonság, a béke és a rend Ukrajnában, amelyet Oroszország borított fel. „A háborús bűnök bíróságának meg kell akadályoznia az újabb tragédiákat” – fejtette ki.
A NATO és az EU bővítésével meg tudjuk állítani az orosz agressziót
– magyarázta az ukrán elnök.
„Nekünk, ukránoknak olyan értékeket kell megvédenünk, melyeket nyugati szövetségeseink nap mint nap természetesnek vesznek. Számunkra egyértelmű, hogy a világ országainak határozott és gyors lépéseket kell megtenniük a megszállókkal szemben” – zárta gondolatait Zelenszkij.
-
Magyarország területére január 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 4710 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4850 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 181 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
Belarusznak minél hamarabb választ kell adnia a nemrégiben bevezetett amerikai szankciókra – mondta Anatolij Glaz, a belorusz külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
Minden bizonnyal reagálunk majd erre a rendkívül szűk látókörű és helytelen lépésre
– fogalmazott a szóvivő.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, hogy Washington 25 emberrel szemben rendelt el vízumkorlátozást, mert állítólag részt vettek a „belorusz demokrácia aláásásában”. A szankciós listára belorusz parlamenti képviselők is felkerültek. Blinken szerint az érintettek szerepet vállaltak annak a törvénymódosításnak az elfogadásában, amely lehetővé teszi, hogy a terrorizmusért elítélteket halálbüntetéssel sújtsák. A tárcavezető kiemelte: ilyen vádak alapján próbálják meg elhallgattatni az ellenzéket Belaruszban. Azt mondta, hogy egyes képviselők olyan elnyomó intézkedéseket is támogattak, mint a szélsőséges megnyilvánulásokkal vádolt, de külföldön tartózkodó belorusz emberek állampolgárságának megvonása, valamint „a Belarusszal szemben barátságtalan cselekményeket” elkövetők helyi vagyonának elkobzása.
A 2020-as belorusz elnökválasztást követően az Egyesült Államok külügyminisztériuma összesen 322 személyre vonatkozóan vezetett be vízumkorlátozást.
Nagyon szomorú és egyben nyugtalanító is, hogy ilyen rossz, kirekesztő döntéseket hoz meg egy olyan köztársaság, mint az Egyesült Államok
– tette hozzá Anatolij Glaz.
-
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!