Ez a poszt a következő Percről percre része:
Korán örül, aki azt hiszi, hogy a Leopardok megfordítják a háború menetét
-
Donald Trump volt amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy a tankok Ukrajnába szállítása az atomháború előtti utolsó lépés, valamint azt állította, hogy az Oroszországgal folytatott konfliktus lezárása rendkívül egyszerű – számolt be a Daily Mail.
Először a tankok, utána az atomfegyverek jönnek. Vessünk véget ennek az őrült háborúnak, MOST. Olyan könnyen menne
– írta saját közösségi oldalán, a Truth Socialön.
Donald Trump 2022. november 8-ánFotó: Phelan M. Ebenhack for The Washington Post via Getty ImagesAmint arról egy korábbi cikkünkben is írtunk már, az M1 Abrams harckocsi az Egyesült Államok arzenáljának legerősebb szárazföldi fegyverei közé tartozik. Képes megközelíteni az ellenséges tankokat, csapatállásokat és más célpontokat, ágyúival és géppuskáival harcképtelenné tenni őket, majd gyorsan elhajtani.
A Biden-kormányzat már szerdán bejelentette, hogy több tucat Abrams harckocsit küld Ukrajnába, hogy segítsen a kijevi erőknek visszavenni területeiket az oroszoktól.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ukrán oldalon lévő informatikai leállás miatt szünetel a határforgalom a beregsurányi közúti határátkelőhelyen január 27-én 9 óra 50 perctől.
A hatóság felhívja az Ukrajnába utazók figyelmét, hogy az átkelésre a várakozás elkerülése érdekében válasszák a záhonyi vagy a tiszabecsi közúti határátkelőhelyek valamelyikét.
A külföldre utazóknak pedig azt ajánlják, hogy elindulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a rendőrségi honlap Határinfó oldalán, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobilapplikáció segítségével.
-
A General SZVR nevű orosz Telegram-csatorna értesülése szerint Vlagyimir Putyin csütörtökön videokonferencián beszélt az orosz katonai vezetőkkel.
Közlésük szerint a beszélgetésen arról tájékoztatták az elnököt, hogy az alakulatoknál nagyon rossz a morál:
a katonák nagyon motiválatlanok, és nem értik, hogy mi az ukrajnai hadművelet célja, miért kell harcolniuk, és egyáltalán nem bíznak a sikerben.
Sokan még attól is tartanak, hogy egy katonai vereség esetén sem ér véget az ukrajnai konfliktus – írta az SZVR.
-
Franciaország teljesítheti Volodimir Zelenszkij ukrán követelését, aki modern vadászgépeket kért a nyugati szövetségesektől – mondta a francia védelmi bizottság elnöke.
Az Egyesült Királyság közben megerősítette, hogy a brit harckocsik időben megérkeznek Ukrajnába a várható orosz tavaszi offenzíva előtt, és csatlakoznak a német gyártmányú Leopárdokhoz, amelyeket heteken belül Kijevbe küldenek, írja a The Telegraph.
-
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov péntek reggel újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy az Egyesült Államok „Kijev irányításával” gyorsan véget vethetne a konfliktusnak, ha akarná.
„Ehelyett azonban fegyvereket küld Ukrajnába” – tette hozzá.
Moszkva korábban azzal vádolta Ukrajnát, hogy Washington bábja, és azt állították az oroszok, hogy az Egyesült Államok meghosszabbítja a konfliktust azzal, hogy fegyverekkel látja el Kijevet.
-
A britek gyárat akarnak építeni, hogy fegyvereket gyártsanak Ukrajna számára. Ezt a brit képviselőház védelmi bizottságának elnöke, Tobias Ellwood mondta a The Telegraph szerint.
A konzervatív képviselő szerint helyes döntés, hogy a nyugati országok modern tankokat adnak át Ukrajnának. Véleménye szerint azonban hosszú távon a Kijevbe irányuló, különböző ellátási láncokat és lőszertípusokat tartalmazó logisztikai modell „nem életképes”.
Ellwood ezért úgy véli, hogy a nyugati katonai készletek fogyatkozása miatt Lengyelországban kellene létrehozni egy fegyvergyárat, mivel ez segítene az ukrán fegyveres erők önállóbb hadsereggé alakításában.
-
A NAÜ megfigyelői csütörtökön erős robbanásokat jelentettek az oroszok által megszállt ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű közelében – számolt be Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője.
A közlemény szerint megújították az erőmű körüli biztonsági zóna létrehozására vonatkozó felhívást – írja a The Guardian.
-
Hatvan PT–91 Twardy harckocsit is küld a Leopard harckocsik mellett Ukrajnának Lengyelország – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.
Lengyelország 60 PT–91 Twardy harckocsit küld Ukrajnába a korábban bejelentett 14 Leopard 2 harckocsival együtt
– írta a Telegram-csatornáján.
Ezt megelőzően Varsó már több mint 200 T–72-es harckocsit szállított Kijevbe.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt írta, a PT–91 Twardy harckocsit az 1990-es években hozták létre a szovjet T–72M1 harckocsi licencelt változata alapján.
-
Abbasz Galljamov politikai tanácsadó, Vlagyimir Putyin egykori szövegírója arról írt véleménycikkében, hogy sor kerülhet egy katonai puccsra Moszkvában.
Az orosz elnök egykori szövetségese úgy látja, hogy a Kremlben már minden feltétele teljesült annak, hogy sor kerüljön egy ilyen eseményre.
Minél tovább tart a háború, annál egyértelműbb lesz, hogy mennyire értelmetlen
– írta Galljamov, aki szerint egyre csak nő az elégedetlenség az orosz közvéleményben amiatt, hogy egyre egyértelműbb: az invázió kezdetén kitűzött célt – a kijevi kormányzat megdöntését – nem lehet megvalósítani. Az elnök egykori szövegírója azt is hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin „macsó” imidzsét is erodálta a háború.
A problémák gyülekeznek az országban és a hadseregben, és a hatóságok nem tudják megoldani őket. Emiatt Putyin megítélése állandóan változik az emberek szemében: nagy stratégából egy másodvonalas diktátorrá degradálódik
– vélekedett Abbasz Galljamov, majd végül azt is megjegyezte: érdemes azt is figyelembe venni, hogy az orosz hadsereg parancsnokainak jelentős része opportunista, és ha megérzik, hogy a rendszer elkezd bomlani, akkor bármikor Putyin ellen fordulhatnak.
-
Ukrajna csütörtökön azzal fenyegetőzött, hogy bojkottálja a 2024-es párizsi olimpiát, amennyiben az orosz és belorusz sportolóknak engedélyezik a részvételt, amit az ország sportminisztere „elfogadhatatlannak” nevezett.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) keresi annak a lehetőségét, hogy a két ország sportolói, akiket az ukrajnai háború miatt a legtöbb eseményről kitiltottak, semleges státuszban részt vehessenek a 2024-es párizsi olimpián.
A jövő évi nyári ötkarikás játékokat július 26. és augusztus 11. között rendezik, majd augusztus 28-tól szeptember 8-ig tart a paralimpia – emlékeztet az MTI.
-
Újabb szankciókat jelentett be pénteken a japán kormány Oroszország ellen Moszkva ukrajnai háborúja miatt, a büntetőintézkedések több magas rangú politikust, köztük az igazságügyi minisztert is érintik.
Tokió mintegy 50, Oroszországban vagy Ukrajna déli, illetve keleti részén működő vállalat mellett 36 embert vont szankció alá, köztük Andrej Belouszov első miniszterelnök-helyettest, Konsztantin Csujcsenko igazságügyi minisztert és Mihail Mizincevet, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetőjét.
A szankciós listára Szulejman Kerimov orosz oligarchához közel álló üzletemberek is felkerültek, valamint a kelet-ukrajnai, az Oroszország által elcsatolt Donyecki és Luhanszki „Népköztársaság” több vezető tisztségviselője.
Kisida Fumio kormánya emellett bejelentette, hogy február 3-tól újabb, oroszországi exportra szánt termékeket helyez tiltólistára, félő ugyanis, hogy ezen árukat az orosz fél katonai célokra használná, írja az MTI.
-
A magyar kormány nem fog támogatni olyan szankciós intézkedést, amely növelné az inflációt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.
A kormányfő a legfontosabbnak az energia kérdését ítélte, hozzátéve: az Oroszországgal szembeni szankciók nem érinthetik a nukleáris energiát. Emlékeztetett: Magyarország az olaj behozatala esetében korábban már kivételt ért el.
Továbbá elmondta azt is, hogy a kormány küzd az infláció ellen, „beadta a vakcinát”, amely már dolgozik is a magyar gazdaságban. Az infláció februártól vagy márciustól csökkenhet, az év végére pedig egy számjegyűre mérséklődhet – ismertette.
A miniszterelnök interjújáról bővebben itt olvashat.
-
Srdjan Djokovics nem a helyszínen tekinti meg fia elődöntőjét az ausztrál nyílt teniszbajnokságon – számolt be az MTI pénteken.
Az amerikai Tommy Paullal 9.30-tól játszó Novak Djokovics apja azután döntött így, hogy bírálatok érték, mivel Oroszországot és Vlagyimir Putyint támogató szurkolókkal fotózkodott a stadionon kívül.
Kizárólag azért vagyok itt, hogy a fiamat támogassam. Nem állt szándékomban, hogy főcímekbe kerüljek, sem az, hogy zavart keltsek
– fogalmazott közleményben Srdjan Djokovics, hozzátéve, hogy inkább otthon nézi az elődöntőt.
A vitatott esetet úgy magyarázta: fia szurkolóival volt, mint minden más mérkőzés után, hogy együtt ünnepeljék a győzelmét és hogy közös fotók, videók készüljenek, de ezzel nem szándékozott felfordulást okozni. Egy videó felkerült egy oroszbarát ausztrál YouTube-csatornára, az ukrán nagykövet pedig emiatt élesen tiltakozott és azt követelte, hogy vonják vissza Srdjan Djokovics akkreditációját. Sőt még Novak Djokovicstól is bocsánatkérést várt, holott ő egyáltalán nem volt érintett az ügyben.
Az ausztrál sportági szövetség (TA) jelezte, hogy a játékosokat és a csapataikat végig arra kérte, ne kerüljenek olyan helyzetbe, amely felfordulást okozhat, egyúttal tudomásul vette, hogy Djokovics apja nem ül a lelátóra az elődöntő alatt. A TA egyúttal megerősítette, hogy tilos orosz és fehérorosz zászló bevitele a létesítményekbe.
Novak Djokovics szerdán három szettben búcsúztatta az orosz Andrej Rubljovot.
-
Heves harcok folynak Bahmutban és a város környékén, különösen a várost kettészelő Bahmutka folyó keleti oldalán. Az elmúlt napokban azonban Oroszország azt állította, hogy erői újabb előrenyomulást hajtottak végre a városban, miután elfoglalták Szoledár várost, írja a The Times of India.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ukrán erők szerdán kivonultak a kelet-ukrajnai Szoledárból. Ezzel kapcsolatban Szerhij Cservatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője az ukrán rádióban kifejtette: a csapatok azért hagyták el a várost, mert szerették volna megmenteni a személyi állomány életét.
-
Magyarország területére január 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 5039 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4957 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
A beléptetettek közül a rendőrség 185 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől január 26-án 89 ember, köztük 24 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
-
Tilalmat vezetnek be Japánban a vakcinák, orvosi felszerelések és gyógyszerek, valamint más egészségügyi árucikk Oroszországba irányuló exportjára – jelentette be az ország Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma.
Japán kormánya az Ukrajna körül kialakult nemzetközi helyzettel kapcsolatban a probléma megoldására és a béke megteremtésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez való hozzájárulásként úgy döntött, hogy betiltja a katonai erő erősítését szolgáló áruk Oroszországba történő exportját
– idézi a közleményt a RIA Novosztyi orosz hírlap.
A betiltott termékek között vannak a nukleáris anyagok és eszközök, radioaktív anyagok feldolgozására szolgáló berendezések, az olaj- és gázkutató berendezések, a vakcinák, az orvosi termékek, elemzési és vizsgálati eszközök, a robbanóanyagok, a robotok és fúrótornyok, valamint a katonai célokra felhasználható nyersanyagok is.
-
Az oroszországi német nagykövetnek tisztáznia kell a német külügyminisztérium álláspontját Németország helyzetével kapcsolatban az ukrajnai konfliktusban – írta pénteken az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Maria Zaharova Telegram-csatornáján.
A német külügyminiszter kijelenti, hogy országa más országokkal együtt háborúban áll Oroszországgal. Ugyanez a minisztérium nem tekinti országát a konfliktusban résztvevőnek. Tekintettel ezekre az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokra, az oroszországi német nagykövetnek tisztáznia kell azokat
– jegyezte meg a diplomata.
A német külügyminisztérium korábban azt közölte, Kijev támogatása nem teszi Németországot az ukrajnai konfliktus résztvevőjévé – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
-
A Saab svéd hadiipari konszern csütörtökön bejelentette, hogy a francia hadsereg 24 millió euró értékben rendelt tőle AT4 típusú páncéltörőket. A Saab közleményében hozzátette: a francia fegyverbeszerzési ügynökség (DGA) december közepén adta le a megrendelést, és a 4226 darab fegyvert tartalmazó szállítmány 2023-ban esedékes.
Az AT4 egy vállról indítható, eldobható és olcsó fegyver, amely nagy népszerűségnek örvend a nyugati országok hadseregeinek körében, és az egyik leggyakoribb páncéltörő.
A DGA elmondta: modernebb AT4-esek érkeznek, amelyek leváltják a modell francia hadsereg által használt korábbi változatát.
A több száz méteres hatótávolságú fegyver a Saab szerint nemcsak tankok és páncélozott harci járművek, hanem épületek és erődítmények ellen is bevethető, de különféle létesítményeket is lehet vele védeni.
Az ukrajnai háború kezdete óta széles körben használnak páncéltörő fegyvereket, köztük a szintén a Saab által gyártott, hordozható NLAW rakétákat, valamint az amerikai Javelineket.
Franciaországban az MMDA szintén gyárt hordozható páncéltörő rakétát, az MMP-t (új nevén Akeront). Ez egy nagyon drága modell, amelynek hatótávolsága 4000 méter – írja az MTI.
-
A Bloomberg úgy értesült, hogy a Nemzetközi Valutalap (IMF) azt fontolgatja, hogy 16 milliárd dollár értékben nyújtanak kölcsönt Ukrajnának.
A hírügynökség az ügyre rálátó forrásokból értesült arról, hogy az összeget 3-4 éves időtávlatban folyósítanák. Az IMF célja a csomaggal az lenne, hogy segítsenek fedezni Ukrajna anyagi kiadásait, valamint más országokat is arra ösztönözzenek, hogy nyújtsanak még nagyobb segítséget Ukrajnának.
A Bloomberg forrásai azt is közölték, hogy a támogatás folyósítása egyelőre több feltételtől is függ: szükség van arra, hogy a világ hét legfejlettebb országa (G7) is támogassa ezt, valamint hogy Ukrajna donorjai és hitelezői is garantálják azt, hogy az ország rendezni tudja majd az adósságait. Ezen túl változtatni kell az IMF kölcsönpolitikáján is ahhoz, hogy egy háború dúlta országnak pénzügyi kölcsönt nyújthasson a szervezet, valamint a kijevi kormányzatnak is meg kell ígérnie bizonyos feltételek teljesítését.
Ha azonban minden összejön, és a döntéshozók rábólintanak a dologra,
akkor idén áprilisban már meg is érkezhetnek a támogatás első részletei Ukrajnába.
Ukrajnának az Európai Unió is jelentős, 18 milliárd dollár értékű támogatást nyújt az idén.
-
A csütörtöki halálos rakétacsapásokat követő éjszakai beszédében Zelenszkij további szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben, és felszólította a szövetségeseket, hogy több fegyverrel lássák el Ukrajnát – írta a The Guardian pénteken.
A lap azt írja, a csütörtöki rakétatámadásokban legkevesebb 11 ember vesztette életét.
Ezt az orosz agressziót csak megfelelő fegyverekkel lehet és kell megállítani. A terrorista állam nem fog mást érteni. Fegyverek a csatatéren. Fegyvereket, amelyek megvédik az égboltunkat
– idézik az ukrán elnök beszédét.
-
A Microsoft alapítója egy rendezvényen, több témát is érintve ejtett szót a háborúról és az ukrán kormányról.
Bill Gates 2023. január 26-ánFotó: Will Murray / Getty Images HungaryBill Gates az ausztrál Lowy Institute vendégeként azt mondta: mindenki azt hitte, hogy Oroszország napok alatt elfoglalja Ukrajnát, ám bebizonyosodott, hogy „az oroszok nem voltak túl intelligensek”, és az orosz fél gyengébbnek bizonyult, mint amilyennek mutatta magát.
Az üzletember arra is kitért, hogy mi a véleménye az ukrán kormányról.
A háborút megelőzően az ukrán kormány az egyik legrosszabb volt a világon. Korruptak, és néhány gazdag ember vezeti az országot
– fogalmazott Bill Gates a Mandiner beszámolója szerint.
-
Donald Trump korábbi amerikai elnök szerint 24 órán belül sikeresen tárgyalna az orosz–ukrán háború befejezéséről.
Trump azt állította, hogy tárgyalási képességeivel könnyedén véget vetne a konfliktusnak. Emellett ismét hangsúlyozta, hogy a háború „soha nem történt volna meg”, ha ő marad az Egyesült Államok elnöke.
Troy Nehls texasi képviselő szintén azt hangoztatta csütörtökön, hogy a volt elnök könnyen megoldhatná a konfliktust.
Nehls a Fox Newsnak adott interjújában azt sugallta, hogy a háború véget érne, ha Joe Biden elnök megkérné Trumpot, hogy hívja fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
-
Az ukrán katonai hírszerzés szerint az orosz megszállók aktívan használják a mobil krematóriumokat az Ukrajna elleni háborúban elszenvedett súlyos veszteségek közepette.
Ukrajna szerint a hamvasztások a holttestek azonosítása és elszámolása nélkül történnek.
Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint az orosz hadvezetés így eltitkolja a katonai állomány hatalmas veszteségeit, írja az Ukrajinszka Pravda.
-
Zoran Milanović horvát elnök a nyugati tankok Ukrajnába szállítását illetően csütörtökön kifejtette, hogy szerinte ez meghosszabbítja a háborút – adta a hírül a Glas Srpske szerb lap.
Zoran Milanović 2022. szeptember 12-énFotó: Ales Beno/Anadolu Agency via Getty ImagesHa az Egyesült Államok és Oroszország nem egyezik meg, akkor a háború folytatódik, sőt lassan már a harmadik világháború felé haladunk, ami egyesek szerint már elkezdődött
– mondta Milanović.
-
A Nyugat megpróbálja visszafordítani a többpólusú világ kialakulását, de a „többpólusú történelem órája jó irányba ketyeg” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A külügyminiszter szerint az olyan országok fejlődése, mint Kína és India, valamint Törökország, Egyiptom, Brazília és más latin-amerikai országok, befolyásos központokká válnak. Továbbá emlékeztetett arra is, hogy az angolai elnök nemrég azt javasolta, hívják össze az Afrikai Unió csúcstalálkozóját és határozzák meg Afrika helyét a kialakuló világrendben.
Ez tehát a többpólusú történelem órája, amely a helyes irányba ketyeg. Bár a Nyugat, az USA, a NATO és az EU, amelyek teljes mértékben Washington irányítása alatt állnak, megpróbálják visszafordítani a folyamatot. Ezek az erőfeszítések hiábavalók. A legjobb, amit remélhetnek, hogy a történelem objektív menetét némileg meg tudják fékezni
– fogalmazott Lavrov a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
-
Donald Trump volt amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy a tankok Ukrajnába szállítása az atomháború előtti utolsó lépés, valamint azt állította, hogy az Oroszországgal folytatott konfliktus lezárása rendkívül egyszerű – számolt be a Daily Mail.
Először a tankok, utána az atomfegyverek jönnek. Vessünk véget ennek az őrült háborúnak, MOST. Olyan könnyen menne
– írta saját közösségi oldalán, a Truth Socialön.
Donald Trump 2022. november 8-ánFotó: Phelan M. Ebenhack for The Washington Post via Getty ImagesAmint arról egy korábbi cikkünkben is írtunk már, az M1 Abrams harckocsi az Egyesült Államok arzenáljának legerősebb szárazföldi fegyverei közé tartozik. Képes megközelíteni az ellenséges tankokat, csapatállásokat és más célpontokat, ágyúival és géppuskáival harcképtelenné tenni őket, majd gyorsan elhajtani.
A Biden-kormányzat már szerdán bejelentette, hogy több tucat Abrams harckocsit küld Ukrajnába, hogy segítsen a kijevi erőknek visszavenni területeiket az oroszoktól.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!