A DTEK, Ukrajna legnagyobb magántulajdonú energiatermelője közölte, hogy négy hőerőműve megrongálódott, a létesítmények két dolgozója pedig megsérült a pénteken virradóra végrehajtott orosz légicsapások következtében.
A támadás után az energetikai szakemberek haladéktalanul megkezdték a következmények felszámolását és a berendezések helyreállítását. Biztonsági okokból csak a feltétlenül szükséges alkalmazottak tartózkodnak a létesítményekben, a többiek távolról dolgoznak – tette hozzá közleményében a vállalat. A DTEK arról is beszámolt, hogy tavaly szeptember óta 27 alkalommal érte orosz támadás a vállalat létesítményeit, 28 ember sérült meg, hárman pedig életüket vesztették.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Telegramon közölte, hogy az éjszaka és a reggeli órákban végrehajtott orosz légicsapások során az orosz erők több mint ötven rakétát lőttek ki Ukrajna területére, ezeknek java részét az ukrán légvédelem a levegőben megsemmisítette. Később Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ugyancsak Telegramon már más adatokat ismertetett. Állítása szerint Oroszország 106, különböző típusú rakétát lőtt ki Ukrajnára, köztük 71 robotrepülőgépet, amelyekből 61-et a légvédelem megsemmisített.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint reggel tíz rakétát semmisített meg a légvédelem az ukrán főváros fölött.
Elektromos hálózatok rongálódtak meg, de személyi sérülés nem történt. Az energetikai szakemberek dolgoznak a hálózatok helyreállításán
– fűzte hozzá Klicsko az ukrán légvédelemtől szerzett értesülésre hivatkozva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben kommentálta az újabb orosz légitámadást. Szavai szerint történtek becsapódások és emberek is áldozatul estek, de konkrét számokat nem közölt.
Ez olyan terror, amelyet meg lehet és meg kell állítania a világnak
– hangsúlyozta az államfő.
Az Ukrenergo áramszolgáltató vállalat tájékoztatása szerint a mostani támadás miatt a legsúlyosabb helyzet a keleti országrészben lévő Harkivi területen alakult ki, ahol vészleállásokat kénytelenek alkalmazni. Károkat okoztak a légicsapások az ország nyugati, déli és keleti részében.
A támadás miatt hálózati korlátozások vannak érvényben a Hmelnyickiji, Odesszai és Kijevi területen. Az energiarendszer hiánya jelentős
– emelte ki az Ukrenergo az MTI szerint.
A moldovai védelmi minisztérium megerősítette, hogy péntek délelőtt rakéta lépte át a légterét.
Délelőtt 10 óra 18 perckor egy rakéta átszelte a Moldovai Köztársaság légterét, a Dnyeszteren túli régióban fekvő Mocra városa, majd később a Soroca járásbeli Cosauti városa felett Ukrajna felé tartott
– áll a közleményben.
A védelmi minisztérium az illetékes moldovai hatóságokkal együtt figyelemmel kíséri a térség helyzetét, és határozottan elítéli a Moldovai Köztársaság légterének megsértését – írja a The Guardian.
A közleményben nem említik meg, hogy a rakéta orosz volt-e. Románia még nem erősítette meg az ukrán fegyveres erők főparancsnokának jelentését, amely szerint a Fekete-tenger felől indított rakéták átlépték Moldova és Románia határát is.
További részletekről itt olvashatnak:
A Fekete-tenger felől indított rakéták átlépték Moldova és Románia határát is.
Helyi jelentések szerint hét ember megsebesült a Harkivot ért orosz támadásokban. Ihor Tyerehov, Harkiv polgármestere elmondta: pénteken helyi idő szerint délelőtt 10 óra körül újabb támadás érte a térséget.
Ma több helyen is áramkimaradásokra kell számítani, de egyéb közművekben is kárt okoztak a megszállók
– tájékoztatott a városvezető.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közölte: az előzetes információk szerint hét ember megsebesült a megszállók legutóbbi támadása következtében.
Közülük két személynek súlyos az állapota. A körülményeket és a kialakult helyzetet még vizsgálják
– idézi a kormányzót a Sky News.
Az egyik lengyel–belorusz határátkelő lezárásával Lengyelország kiélezi a helyzetet a közös határon – figyelmeztetett a belorusz állami határőrizeti bizottság.
Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter „komoly biztonsági államérdekre” hivatkozva bejelentette, hogy felfüggesztik a forgalmat a Bobrownikinél található közúti határátkelőn. Az intézkedés péntek déltől lép érvénybe. Bobrowniki a hat lengyel–belorusz közúti határátkelő egyike. A hat közül korábban már hármat átmenetileg bezártak a Belaruszon át Európába irányuló illegális bevándorlás miatt.
A minszki közlemény szerint a lengyel döntés „irracionális és veszélyes”, továbbá a határátkelő lezárása „katasztrofális” következményekkel jár, és „összeomláshoz” vezethet a határ mindkét oldalán.
Lengyelország a fő menedékhelye a belorusz elnök, Aljakszandr Lukasenka rendszerét bíráló ellenzékieknek.
Bobrowniki lezárásával mindössze két átkelő marad a két ország 400 kilométeres közös határán. Minszk szerint terhelésük a döntés miatt rendkívüli mértékben megnő.
A kétoldalú kapcsolatokban további feszültséget okozott, hogy egy belorusz bíróság szerdán nyolc év börtönre ítélte Andrzej Poczobut belorusz lengyel kisebbségi vezetőt. Az eljárást Varsó politikailag motiváltnak minősítette, a lengyel szejm határozatban ítélte el és szankciók kivetését szorgalmazta a lengyel kisebbség üldözéséért felelős személyek – bírák, ügyészek, hivatalnokok – ellen. Kaminski kezdeményezte, hogy a lengyel belügy szankciós listájára vegyék fel a lengyel kisebbség elnyomásáért felelős személyeket is.
Ukrajna csaknem egész területén légiriadó volt péntekre virradó éjjel, robbanások hallatszottak többek között Harkivban, Dnyipropetrovszkban és Zaporizzsjában, az orosz légicsapások elsősorban az energetikai infrastruktúrát érték. A légiriadót péntek reggel lefújták.
Az ukrán ellenőrzés alatt álló, délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városát egy órán belül legalább tizenhét rakétatámadás érte
– tájékoztatott Anatolij Kurtyev polgármester. A csapások elsődleges célpontja az energetikai infrastruktúra volt – írta a tisztségviselő a Telegramon.
Az ukrajnai háború kezdete óta nem volt példa hasonlóan intenzív támadásra a térségben. A károk felmérése és az esetleges áldozatok felkutatása folyamatban van
– tette hozzá a polgármester.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról számolt be, hogy az oroszok legalább tíz csapást mértek a létfontosságú infrastruktúrára a régióban, ami miatt áramkimaradásokra került sor.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója szerint az ukrán légvédelem minden berepülő ellenséges drónt megsemmisített.
Krivij Rih városában egy rakéta eltalált egy energiatermelő létesítményt. Az épületben komoly károk keletkeztek, és egy 46 éves férfi megsérült – tette hozzá Liszak.
Ukrajnában csütörtökön fokozódtak a harcok. Kijev szerint az orosz erők offenzívába kezdtek a részben megszállt Donyeck és Luhanszk megye fölötti teljes ellenőrzés megszerzése érdekében.
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a Telegramon azt írta, hogy „egy rakéta törmelékei megrongáltak egy autót és egy magánház tetejét a főváros Holosivszkij kerületében”. Hozzátette:
A rakétatámadás folytatódik. Maradjanak az óvóhelyeken!
Ukrajna déli részén, Mikolajiv kormányzója, Vitalij Kim Telegramon arra figyelmeztetett, hogy a támadások harmadik hulláma közeleg.
Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt egy olyan oktatási és nyelvtörvényt fogadtak el Ukrajnában, amely arra irányult, hogy egyes kisebbségek anyanyelvét kiszorítsák a közéletből. Ez elsősorban az orosz nyelv ellen irányult, de korlátozták más nemzetiségek nyelvhasználatát,
így például a magyarokét is.
Többek között erre reagálva mondta azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mathias Covinus Collegium által szervezett beszélgetésen, hogy
ha Ukrajna nem változtat a magyar nyelvet visszaszorító nyelv- és oktatási törvényen, akkor nem csak a NATO, hanem az Európai Unió felé sincs számára út.
Gulyás Gergely hozzátette, jó hír, hogy kedden egy olyan kezdeményezés érkezett, amely szerint Ukrajna hajlandó kétoldalúan megállapodni a törvények változtatásáról.
A teljes beszélgetés szemléjét ide kattintva olvashatja el.
Moszkva nem hisz Kijev ígéreteinek, miszerint nem fog nagy hatótávolságú nyugati fegyvereket használni arra, hogy a mélyen fekvő orosz területekre csapást mérjen – idézte pénteken a RIA állami hírügynökség az orosz külügyminisztérium egyik tisztviselőjét.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a héten azt mondta, hogy Kijev csak olyan fegyvereket fog használni, amelyeket az Egyesült Államoktól kap az ukrán területen lévő orosz erők ellen.
Az ilyen kijelentésekben nem lehet bízni, az ukrán vezetés újra és újra bizonyítja megbízhatatlanságát és megállapodásra való képtelenségét
– nyilatkozta a RIA-nak Alekszej Poliszjuk, a minisztérium egyik osztályvezetője.
Francia képviselők és aktivisták azt követelik, hogy Emannuel Macron államfő vonja vissza a Becsületrend kitüntetést Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, miután Emmanuel Macron a héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is átadta ezt a kitüntetést – értesült az MTI.
Macron csütörtökön tűzte Zelenszkij mellkasára a Becsületrend Nagykeresztjét az Élysée-palotában. A francia elnöki hivatal szerint Macron ezzel Franciaország óriási elismerését fejezi ki Ukrajna vitézségéért az agresszorral szemben.
Vlagyimir Putyin 2006-ban kapta meg ugyanezt a kitüntetést Jacques Chirac akkori francia elnöktől.
Emmanuel Macron nem zárta ki, hogy visszavonják az orosz elnöknek adományozott kitüntetést. Pénteken nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy ennek a döntésnek „súlyos jelentősége van, és a megfelelő időpontban kell meghozni”. Megjegyezte, volt már arra példa, hogy visszavonta valakitől a Becsületrendet.
A francia elnök korábban megfosztotta elismerésétől Harvey Weinstein egykori hollywoodi producert, miután szexuális bűncselekmények sorozatával vádolta meg több színésznő, és így járt Lance Armstrong kerékpárversenyző is, a Tour de France hétszeres bajnoka, miután kiderült, hogy tiltott teljesítményfokozókat használt.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az ukrán–magyar határszakaszon 4677-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4719-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Vonattal 51 ember – köztük 30 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, nem zárja ki, hogy valamikor vadászgépeket küld Ukrajnába, de Kijevnek nagyobb katonai tűzerőre van szüksége. Macron szerint a vadászgépek szállítása és az ukrán pilóták kiképzése hosszadalmas lenne, Ukrajnának pedig azonnali segítségre van szüksége – írja a The Guardian.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már régóta sürgeti szövetségeseit, hogy küldjenek vadászgépeket, és azt állította, hogy több európai vezető hajlandóságot is mutat erre.
Európa velünk lesz a győzelmünkig. Több európai vezetőtől hallottam arról, hogy készek a szükséges fegyvereket és támogatást, beleértve a repülőgépeket is, biztosítani számunkra
– nyilatkozta egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Oroszország nagyszabású offenzívát indított Kelet-Ukrajnában, és megpróbálja áttörni a Kreminna városánál lévő védelmet – közölte csütörtökön a luhanszki régió kormányzója.
Szerhij Hajdaj az ukrán televíziónak elmondta, hogy az orosz csapatok támadásba lendültek, és megpróbálnak nyugat felé előrenyomulni a havas és erdős téli tájon.
Maximális eszkaláció történt, és nagymértékben megnőtt a lövések és a bombázások száma
– idézi Hajdajt a The Guardian.
Ezek a támadások gyakorlatilag mindennaposak. Látjuk, hogy kis csoportok próbálnak előrenyomulni, néha nehézpáncélosok – gyalogsági harcjárművek és harckocsik – támogatásával. Folyamatos tűz alatt vagyunk – tette hozzá a luhanszki vezető.
Az orosz csapatok február 9-én háromszor lőtték a dnyipropetrovszki területen lévő Marhanec városát, és négy embert, köztük egy gyermeket megsebesítettek – közölte Szerhij Liszak kormányzó.
A támadásokban 18 lakóház, kilenc gazdasági épület, három közigazgatási épület, egy sportiskola, egy bolt, egy kávézó, egy posta és autók rongálódtak meg – írta Liszak a Telegramon.
Négy ember meghalt, öt pedig megsérült egy volt gyárban történt robbanásban Kijevben – jelentette Vitalij Klicsko polgármester február 9-én.
Az előzetes információk szerint egy gázpalack robbant fel az egykori üzem területén – írta Kijev város katonai közigazgatása.
Egy emeletes raktárépület megsemmisült, és mintegy 500 négyzetméteres területen tűz ütött ki, a lángokat csütörtök este 8 órára sikerült eloltani – jelentette később Szerhij Popko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője.
Egy lengyel televízió Nagy-Britannia elnökeként mutatta be a nézőknek Volodimir Zelenszkijt – aki valóban elnök, csak éppen Ukrajnában.
A bakit azonnal kiszúrták az emberek, az erről készített képernyőfotó pedig gyorsan bejárta az internetet.
Meanwhile, Polish TV made @ZelenskyyUa the President of Great Britain. pic.twitter.com/E6SLPgzp19
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) February 9, 2023
Oroszország a február 24-i ukrajnai invázió első évfordulójának közeledtével fokozni kívánja az Ukrajna elleni offenzíváját – mondta Guido Crosetto olasz védelmi miniszter.
„Együttműködünk Ukrajnával, hogy segítsünk neki megvédeni magát ettől a támadástól, amely úgy tűnik, hogy ma és az elkövetkező napokban fokozódni fog” – mondta Crosetto egy római sajtótájékoztatón.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ezúttal is!