Visszavonulnak az ukránok, felrobbantottak egy hidat Bahmutban
-
Az ukrajnai háború miatt közvetve nőtt egy nukleáris konfliktus kitörésének az esélye is – erről írt nemrég a norvég hírszerzés.
A The Barents Observer című norvég lap szerint arról számoltak be, hogy az Oroszország és Norvégia határát képező Kola-félszigeten az egyötödére csökken a hagyományos orosz haderő létszáma az ukrajnai háború kitörése óta.
Az orosz atom-tengeralattjárók, nukleáris csapásmérő egységek azonban továbbra is változatlan létszámban állnak rendelkezésre a térségben.
A norvég hírszerzés szerint mindez azt jelenti, hogy Oroszországnak csökkent az arra vonatkozó képessége, hogy konvencionális harci eszközökkel reagáljon a térségben egy vélt vagy valós fenyegetésre, és ez közvetve növeli egy nukleáris konfliktus kitörésének a veszélyét.
A The Barents Observer szerint a hírszerzés arról is beszámolt, hogy a Kola-félszigetről Ukrajnába küldött csapatok létszáma körülbelül 3 ezer ember. Az egységek érzékeny veszteségeket szenvedtek:
Egyedül a háború legelső hónapjában körülbelül 645, onnan érkezett katona halhatott meg.
Az egész háborút nézve pedig 1500 körüli lehet az elesettek száma. Mindemellett a norvég hírszerzés azt is hozzátette: úgy kalkulálnak, hogy Oroszország idővel pótolni fogja a most ideiglenesen meggyengült konvencionális haderejét a térségben.
-
Nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, ezzel szemben a háború folytatását és újabb támadásokat tervez, ezért Ukrajnának fegyverekre van szüksége a háború megnyeréséhez – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve.
Jens Stoltenberg újságíróknak nyilatkozva közölte: biztosítani kell, hogy Ukrajna hozzájusson a győzelemhez szükséges katonai eszközökhöz.
A főtitkár felszólította az Ukrajnát támogató országokat, hogy küldjenek több lőszert, fegyvert és katonai felszerelést Kijev számára, és gyorsan szállítsák le a már felajánlott eszközöket. Repülőgépek esetleges szállításáról a tagállami szakminiszterek várhatóan kedden tárgyalnak majd – tájékoztatott a főtitkár.
-
Több, kizárólag az orosz elnök által használt vasútvonal is épült Vlagyimir Putyin különböző rezidenciáinál – állítja a Projekt nevű orosz Telegram-csatorna.
Mint írták, már korábban is voltak olyan értesülések, miszerint az orosz elnök páncélvonaton közlekedik a rezidenciái között. Most megbizonyosodtak arról, hogy a szigorúan őrzött és elkerített területeken, az orosz elnök rezidenciáinak közelében valóban épült egy-egy, csak Putyin által használt privát vasútvonal és vasútállomások az alábbi helyeken:
- Valdajban,
- Szocsiban
- és Nova-Ogarjovóban.
A vasútvonalak az utóbbi években készülhettek el. Nova-Ogarjovóban egyes műholdas felvételek szerint például már 2015-ben is megépülhetett egy vasútállomás, miközben Szocsiban 2017-ben, Valdajban pedig 2019-ben készülhetett el Putyin saját vasútja. Az állomásokra való érkezés után az orosz elnök rendszerint autóval vagy repülővel folytatja az utazást.
-
A holland légierő két F–35-ös vadászgépe elfogott három – eredetileg azonosítatlan – orosz katonai gépet, amelyek megközelítették Lengyelország légterét.
A Reuters szerint a holland védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a gépek Kalinyingrád irányából közelítették meg Lengyelországot. Mint írták, a gépeket később egy orosz gyártmányú IL–20M felderítőgépként, valamint két orosz gyártmányú SZU–27-es vadászgépként azonosították.
A holland F–35-ösök biztonságos távolságba kísérték a gépeket, majd átadták a kíséretet a NATO-s partnereknek
– közölte a holland védelmi minisztérium. Hollandiának összesen 8 F–35-öse állomásozik Lengyelországban február és március közt.
-
Az oroszok intenzíven bombázzák és lövik tüzérséggel Bahmut városát, miközben a háború egyéves évfordulója alkalmából új nagyszabású offenzívát indítanak – közölték tisztviselők.
„A város őrült, kaotikus ágyúzás alatt áll” – mondta hétfő este Volodimir Nazarenko, az ukrán Szvoboda zászlóalj parancsnokhelyettese.
Mindez akkor történt, amikor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy Moszkva régóta várt új offenzívája Ukrajnában már megkezdődött, napokkal a háború egyéves határideje előtt – írja az Independent.
-
A tanácskozásra meghívást kapott az új ukrán hadügyminiszter, Kirilo Budanov is. A kétnapos eseményen megvitatják a közeljövőben Ukrajnának szánt katonai eszközök szállítását és az új rendszerekhez szükséges kiképzési lehetőségeket.
-
Az ukrajnai háború miatt közvetve nőtt egy nukleáris konfliktus kitörésének az esélye is – erről írt nemrég a norvég hírszerzés.
A The Barents Observer című norvég lap szerint arról számoltak be, hogy az Oroszország és Norvégia határát képező Kola-félszigeten az egyötödére csökken a hagyományos orosz haderő létszáma az ukrajnai háború kitörése óta.
Az orosz atom-tengeralattjárók, nukleáris csapásmérő egységek azonban továbbra is változatlan létszámban állnak rendelkezésre a térségben.
A norvég hírszerzés szerint mindez azt jelenti, hogy Oroszországnak csökkent az arra vonatkozó képessége, hogy konvencionális harci eszközökkel reagáljon a térségben egy vélt vagy valós fenyegetésre, és ez közvetve növeli egy nukleáris konfliktus kitörésének a veszélyét.
A The Barents Observer szerint a hírszerzés arról is beszámolt, hogy a Kola-félszigetről Ukrajnába küldött csapatok létszáma körülbelül 3 ezer ember. Az egységek érzékeny veszteségeket szenvedtek:
Egyedül a háború legelső hónapjában körülbelül 645, onnan érkezett katona halhatott meg.
Az egész háborút nézve pedig 1500 körüli lehet az elesettek száma. Mindemellett a norvég hírszerzés azt is hozzátette: úgy kalkulálnak, hogy Oroszország idővel pótolni fogja a most ideiglenesen meggyengült konvencionális haderejét a térségben.
-
Az Ukrajnában harcoló orosz katonák pénzbeli juttatásban részesülnek, ha részt vesznek az orosz rohamműveletekben – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara reggeli tájékoztatóján.
„A személyzet motiválása érdekében az ellenséges egységeknél híreket terjesztenek a rohamműveletekben való részvételért járó napi pénzbeli juttatásokról” – írta a vezérkar.
-
Az ukrán–magyar határszakaszon 4420-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3633-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vonattal 22 ember – köztük 8 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
-
A Biden-kabinet újabb indokot adott ukrán partnereinek arra, hogy miért nem küldi el nekik a hőn áhított nagy hatótávolságú rakétákat: az Egyesült Államok attól tart, hogy nem maradna neki elegendő ebből a fegyverből.
A Pentagonban a közelmúltban tartott megbeszéléseken az amerikai tisztviselők közölték az ukrán képviselőkkel, hogy az ATACMS rakéták átadása csökkentené Amerika készleteit, és ártana az amerikai hadsereg felkészültségének egy jövőbeli fegyveres konfliktus közepette, írja a Politico.
Az Egyesült Államok a hírek szerint attól is tart, hogy Ukrajna a rakétákkal orosz területeket támadna, ami a háború kiszélesedéséhez vezetne.
-
Már az Ukrajnának szánt Leopard 2 típusú harckocsikkal gyakorolnak a nyugat-lengyelországi Swietoszówban ukrán katonák. Hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök és Mariusz Blaszczak kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter ellátogattak a kiképzés helyszínére.
Az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében szervezett kiképzés több mint egy hónapig tart a faluban, oktatóként lengyelek mellett kanadai és norvég katonák is részt vesznek benne – ismertette a helyszínen Andrzej Duda. Hozzátette:
az ukrán katonák egyenesen a frontról jöttek a kiképzésre.
Az EUMAM Ukrajna keretében az ukrán katonák kiképzése több európai helyszínen, többek között Németországban is folyik – emlékeztetett Duda.
Fotó: Kacper Pempel / ReutersMariusz Blaszczak a swietoszowi sajtóértekezleten megerősítette: folytatják azon nemzetközi koalíció összeállítását, amely a német gyártmányú Leopardokkal támogatja az orosz invázió ellen védekező Ukrajnát. Közölte: Kanada már Lengyelországba szállította a tankokat, érkeznek norvég harckocsik is, valamint előrehaladottak a spanyol féllel ez ügyben folytatott tárgyalások.
Bejelentette: a Leopardok szállításáról kedden Brüsszelben értekeznek az Ukrajna védekezését támogató, több mint 50 országból álló csoport képviselői.
A legnehezebb feladatot a harckocsialkatrészek utánpótlása jelenti, ennek megoldása a német hadiipart terheli – fejtette ki a lengyel tárcavezető az MTI beszámolója szerint.
-
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport főnöke egy videót küldött az orosz médiának, melyben cáfolja, hogy a zsoldoscsoport tagját, Dmitrij Jakuscsenkót kivégezték volna.
A nyilvánosságra hozott videón a férfi azt mondja, hogy a Wagnerben mindenkinek lehetősége van arra, hogy kijavítsa a hibáját. Jakuscsenko szerint elfogása után sok „felesleges dolgot” mondott, amit most már megbánt.
A fogságból visszatérve sok értékes információval tudtam szolgálni, amelyek sok ember életét mentették meg, ezért megbocsátottak nekem
– mondta a videóban.
A felvétel egyébként, amely az interneten terjedt a kivégzésről, iszonyúan brutális. Azt azonban lapunk nem tudta ellenőrizni, hogy a felvétel vagy Prigozsin állításai hamisak-e.
-
Holtan találták Vlagyimir Makarov volt orosz belügyminisztériumi vezérőrnagyot egy Moszkva melletti külvárosban, hetekkel azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök felmentette tisztségéből. A férfi az első jelentések szerint a saját kezével vetett véget az életének – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A múlt hónapban történt hirtelen elbocsátása után Makarov állítólag lelkileg összeomlott, mert nem tudta, hogyan folytassa karrierjét egy életen át tartó katonai szolgálat után – közölték a gyászoló rokonok a Vcs–KOGPU Telegram-csatornán.
Makarov az orosz belügyminisztérium terrorelhárítási osztályán dolgozott sokáig – írja a Reuters.
-
Az orosz hadsereg még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint egy éve, amikor a háború elkezdődött – mondta John Kirby, az Amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.
Kirby szerint az orosz hadsereg problémái között szerepel a logisztika, a személyzeti kérdések és a kohézió hiánya. „De folytathatnám a sort” – tette hozzá.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hoz jó döntéseket, ezt látjuk a a harctéri teljesítményükből. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy továbbra is úgy cserélgeti a tábornokokat, ahogy én a zoknikat” – gúnyolódott az államfőn az amerikai szóvivő.
“Clearly Mr. Putin is not making good decisions … It’s borne out by the fact that he continues to change generals the way I change socks.”
— The Recount (@therecount) February 13, 2023
— National Security Council’s John Kirby, when asked about Russian President Vladimir Putin’s decision-making pic.twitter.com/4bBeT5y8YbOlekszij Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára nemrég azt mondta, hogy Oroszország már megkezdte nagyszabású offenzíváját Ukrajna keleti részén, de szerinte az orosz csapatok „nagy problémákkal” néznek szembe.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) azt írta, hogy az orosz hadsereg a jelek szerint képtelen volt felkészíteni mozgósított állományát arra, hogy hatékony támadó műveleteket hajtson végre Ukrajnában.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ezúttal is!