Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön megköszönte a norvég törvényhozóknak, hogy mintegy 7 milliárd dolláros segélycsomagot fogadtak el az Oroszországgal szembeni háborúban védekező országának megsegítésére.
A norvég parlamentben közvetített beszédében az ukrán államfő úgy fogalmazott, hogy Norvégia döntése „történelmi hozzájárulás”, amely „mindkét országot erősebbé teszi”, valamint „precedenst teremt a fenntartható támogatás” tekintetében.
Norvégia, amely óriási többletbevételre tett szert annak köszönhetően, hogy a háború okozta energiaválság következtében az európai energiaárak jelentősen megemelkedtek, február hatodikán jelentette be, hogy egy öt évre kiterjedő, mintegy 7 milliárd dollár értékű segélycsomagot nyújt Ukrajnának. Ez a legnagyobb értékű segélycsomag, amelyet Norvégia egyetlen ország részére nyújt.
Felszólalásában Volodimir Zelenszkij hangoztatta, hogy Oroszország sosem fogja legyőzni Ukrajnát, és nem fogja megbontani Ukrajna és szövetségeseinek összetartását.
Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök leszögezte, hogy „Ukrajna nincs egyedül ebben a harcban”, Norvégia ezzel a támogatással is bizonyította, hogy Kijev mellett áll.
A 7 milliárd dolláros segély ez évre jutó részének fele katonai támogatás, a másik fele humanitárius segély, de ez az arány a jövőben még változhat – írja az MTI.
Eli Cohen izraeli külügyminiszter csütörtök reggel érkezett Kijevbe, ahol találkozni kíván Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és ukrán kollégájával, Dmitrij Kulebával − írta meg az orosz állami TASZSZ hírügynökség.
Most érkeztem Kijevbe. A háború kezdete óta ez az első miniszteri szintű izraeli látogatás Ukrajnába. Találkozni fogok Zelenszkij elnökkel és Kuleba külügyminiszterrel, újra megnyitom a kijevi izraeli nagykövetséget, amely ismét teljes körben üzemelni fog, és ellátogatok Bucsába és Babij Jarba is
− írta Cohen a Twitteren.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán jelezte, Washington nem sürgeti aktívan Kijevet, hogy megpróbálja elfoglalni a Krímet, ami az Egyesült Államok szerint az Orosz Föderáció által maga elé tűzött „vörös vonal” átlépését jelentené.
Egy ukrán kísérlet a Krím visszafoglalására felbőszítené Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ami nagyobb orosz válaszlépéshez vezethetne – közölte a tárcavezető. Erről a Politico számolt be a saját forrásaira hivatkozva.
A 2014. februári ukrajnai államcsíny után a krími és szevasztopoli hatóságok népszavazást tartottak az Oroszországgal való újraegyesítésről. Ezen a szavazati joggal rendelkezők több mint 80 százaléka vett részt. A Krímben és Szevasztopolban a szavazók 96,7 százaléka, illetve 95,6 százaléka szavazott az Oroszországgal való újraegyesítésre.
Oroszország újabb rakétatámadásra készülhet Ukrajna ellen a Fekete-tenger felől – közölte Natalja Humenyuk, az ukrán Déli Egyesített Katonai Erők szóvivője.
Elmondása szerint
Feleannyi ellenséges hajó van a Fekete-tengeren, mint az előző napokban,
ami közvetett jele lehet egy nagyszabású rakétacsapás előkészületeinek.
Humenyuk hozzátette, hogy az oroszok azért tartják hajóikat Novorosszijszk közelében, mert attól tartanak, hogy ukrán rakéták találják el őket.
Washington nem tervezi, hogy vadászgépeket küld Ukrajnába – közölte Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet.
Ukrajna többszöri kérése ellenére a Biden-kormányzat kategorikusan elutasította, hogy fontolóra vegye F–16-osok küldését egy háborúban álló országba
– jelentette ki. Hozzátette, hogy bár a NATO-szövetségesek „valamiféle tárgyalást várnak” Oroszországgal az ukrajnai háborúról, továbbra is „nagyon koncentrálnak arra, hogy mindent megkapjanak, amire az ukrán fegyveres erőknek szükségük van”.
Csütörtök hajnalban az orosz erők rakétatámadást indítottak Lviv térségére. A Lvivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Makszim Kozickij elmondta, hogy egy kritikus infrastrukturális létesítményt ért találat.
A légitámadás során egy kritikus infrastrukturális létesítményt ért találat Lviv területen
– írta Kozickij a Telegram-oldalán. Hozzátette: az ellenséges támadás következtében nem voltak sebesültek vagy áldozatok. Kozickij szerint a tüzet a helyszínen eloltották.
Ezúttal sem fogta vissza magát Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője. Legújabb bejegyzésében, melyet közösségi oldalán tett közzé, arról írt, mennyire szomorúnak találja, hogy „az Európai Bizottság vezetője egyáltalán nem ért a közgazdasághoz”.
A narkózistól kimerült második ember, becenevén Borrell (alias külügyi biztos) pedig azt követeli, hogy szorgalmasan kutasson az európai raktárakban tankok után az ukrán rezsim számára
– tette hozzá, majd gúnyosan megjegyezte: „Egy igazi diplomata csak így járhat el.”
„Az EU fődiplomatájának és senki másnak nem szabadna azt mondania, hogy Oroszország Európa örök ellensége, és háborút követelni a győztes végéig (érthetően Ukrajna végéig)! Bravó, Talleyrand (ellentmondásos megítélésű francia politikus, tevékenykedett XVI. Lajos, a nagy francia forradalom, majd Napóleon, XVIII. Lajos, X. Károly és I. Lajos Fülöp szolgálatában – a szerk.) fentről tapsol!” – zárta sorait az orosz politikus.
Tavaly márciusban emberi jogi csoportok is megerősítették, hogy az orosz haderő kazettás bombákat vetett be az offenzíva során és menedéket kereső civilekkel teli óvodát bombáztak. Okszana Markarova, Ukrajna ENSZ-nagykövete azt is megerősítette, hogy az oroszok termobárikus fegyvert, vagyis vákuumbombát is bevetettek.
This was reportedly a Russian TOS-1A thermobaric MLRS destroyed by Ukraine’s 72nd Mechanized Brigade in the Vuhledar area. https://t.co/C0VTkinz8T pic.twitter.com/PF8SOYzEG4
— Rob Lee (@RALee85) February 14, 2023
A bomba jellemzően benzinnel van töltve, amit a robbanás pillanatában szétporlasztanak egy terület felett, majd ugyanabban a pillanatban egy második töltet egy hihetetlen intenzív, magas hőmérsékletű robbanást indít be a benzinfelhőben, amitől az egész olyan lesz, mint egy szétterjedő tűzgolyó. Az intenzitásra jellemző, hogy a területen lévő minden oxigént – mint egy vákuum – kiszippant, magához szippant a robbanás.
Ha az ellenség a közelben van, akkor az emberi tüdőből is azonnal kiszippantja az oxigént és így végez áldozatával, vagy már a lökéshullám nyomán vesztik életüket az emberek. A robbanás egy 2-300 méteres körzetben mindent és mindenkit elpusztít. A lökéshullám hatására beszakad a dobhártya, összetörnek a csontok; a belső nyomás miatt gyakorlatilag kirobbannak a szemgolyók és belső vérzést okoz a szervekben.
🇺🇦🇷🇺 #Russia 's TOS-1 multi-rocket launcher system (“vacuum bomb”) in #Ukraine
— Steadfast Canada (@steadfastcnd) February 15, 2023
2000°C fireball + blast wave (sucks oxygen out from air) causes instant incineration, internal organ damage and asphyxiation of all inside area of 1,300 ft2#UkraineRussianWar #zelensky #NATO #Europe pic.twitter.com/TdOlmqQF3R
Két amerikai F–16-os harci repülőgép elfogott négy orosz repülőgépet Alaszka közelében – közölte az Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (North American Aerospace Command – NORAD). Az orosz gépek „rutinszerű” elfogására hétfőn került sor, áll a NORAD közleményében, írja a CBS News.
Az orosz repülőgépek a nemzetközi légtérben maradtak, és nem sértették meg az amerikai vagy a kanadai légteret
– írták. Hozzátették, hogy az ilyen tevékenységek rendszeresen előfordulnak, és nem tekintik fenyegetésnek, sem provokációnak az orosz fél részéről.
Három ember meghalt, 11 pedig megsebesült a donyecki területen fekvő Pokrovszkban egy február 15-i orosz rakétacsapás következtében – jelentette Pavlo Kirilenko.
A terület katonai vezetője elmondta: az egyik sebesült súlyos állapotban van.
A lövedék négy épületet és egy iskolát rongált meg.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport alapítója február 15-én azt mondta, hogy Bahmut városát márciusban vagy áprilisban bekeríthetik – jelentette az orosz állami ellenőrzésű RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
„Az, hogy Oroszországnak sikerül-e bekerítenie a várost, részben attól függ, hogy mennyi nyugati fegyvert szállítanak Ukrajnának” – fűzte hozzá Prigozsin.
Február 11-én Prigozsin egy interjúban azt mondta, két évbe is beletelhet, mire Moszkva teljes egészében ellenőrzése alá vonja azt a két kelet-ukrajnai régiót, amelynek elfoglalását a háború egyik fő céljaként jelölte meg.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ezúttal is!