Oroszország rengeteg új hadihajót küldött a Fekete-tengerre
-
Az Auchan oroszországi leányvállalata is hadifelszerelésekkel segítette az Ukrajnát lerohanó oroszokat – derítette ki az orosz Insider.
Az Insider a Le Monde-dal, valamint a Bellingcat oknyomozó portállal közösen járt utána annak, hogy mit csinál az oroszországi Auchan a háborúban. Mint írták, az áruházlánc
humanitárius segélynek álcázva szállított le különféle árukat az orosz hadseregnek.
Többnyire ruhát, cigarettát és férfiak által használt tisztálkodási szereket juttattak el a fronton harcoló katonákhoz, egyes esetekben az áruház kontójára, máskor pedig humanitáriusnak álcázott adománygyűjtéseknek köszönhetően. Ezenkívül abban is segítették a hatóságokat, hogy a mozgósítás elrendelése után besorozhassák a hadseregbe a saját alkalmazottaikat.
How french company Auchan is supporting Russia's war effort in Ukraine : an investigation by @lemondefr with @bellingcat and @the_ins_ruhttps://t.co/hTY1Xz5eWB
— Asia Balluffier (@AsiaBalluff) February 17, 2023Az Auchan egyike annak a kevés nagy, nemzetközi cégnek, amelyek a háború kezdete után sem hagyták el Oroszországot. Ráadásul, mint kiderült, az Auchanon kívül még a szintén francia Leroy Merlin orosz leányvállalata is eszközöket szállított az orosz hadseregnek Ukrajna megszállt területeire.
Az Insider szerint az Auchan orosz vezetése nem kívánt reagálni a cikkükre. A vállalat franciaországi sajtóosztálya pedig mindössze azt válaszolta a kérdéseikre, hogy nem kívánnak politizálni, és hogy ők nem támogattak semmilyen katonai szervezetet.
-
Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos, megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.
Jó pihenést kívánunk!
-
Hollandia Németországgal és Dániával együtt száz Leopard 1 típusú harckocsit tervez átadni Ukrajnának, miután üzemképes állapotba hozzák őket − jelentette be Mark Rutte holland kormányfő pénteken Kijevben.
Németországgal és Dániával együtt száz Leopard harckocsit adunk, Németországgal és az Egyesült Államokkal együtt pedig Patriot légvédelmi rendszereket is
− mondta a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint sajtótájékoztatóján Rutte.
Az ukrajnai szállítás időpontjáról a holland miniszterelnök nem adott konkrét előrejelzést, de azt ígérte, hogy az „a lehető leghamarabb” megtörténik − közölte az MTI.
-
Nagy történelmi hiba lenne Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint, ha Belarusz csatlakozna az orosz hadsereghez az Ukrajna ellen folytatott háborúban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán elnök a müncheni biztonsági konferencián kifejtette, hogy ennek nem nagyon van valószínűsége, és a kockázat is alacsony. Szerinte a beloruszok jelentős része nem is akar harcolni Ukrajna ellen.
-
Oroszország a náluk élő ukrán lakosok számára ingyenes műholdas csatornákból álló csomagot vezetett be, amely a kritikusok szerint kísérlet egy „digitális gettó” létrehozására − írta meg a The Guardian.
A csomag neve Ruszkij Mir, azaz Orosz Béke, amely az Oroszország határain kívül terjesztett propaganda szinonimájává vált. A csatornák Oroszország birodalmi nagyságára és az elpusztítására elszánt külső ellenségre, nevezetesen a Nyugatra összpontosítanak.
Fotó: Natalia Kolesnikova / AFPUkrán elemzők szerint a lépés része Moszkva azon törekvésének, hogy elvágja a megszállt lakosságot Ukrajnától, és információs „gettót” hozzon létre.
A legfontosabb dolog, amit Oroszország a megszállt területeken tesz, hogy megpróbálja elvágni ezt a lakosságot az ukrán hírektől, létrehozzák a saját „digitális gettójukat”. Ezt úgy teszik, hogy blokkolják az ukrán médiát
− mondta Ihor Solovej, az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ vezetője a Radio Szvobodának.
Az Összoroszországi Népfront által támogatott csomag 20 meglévő orosz csatornát, valamint 10 helyi, kifejezetten a megszállt területeken élők számára készített televíziós csatornát tartalmaz. Hamarosan további kilenc szórakoztató csatornával bővül a csomag.
A telepítésen át az előfizetésig a teljes csomag ingyenes.
-
Az Európai Néppárt (EPP) törölte nápolyi konferenciáját azt követően, hogy Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, a párt uniós parlamenti képviselője múlt vasárnap bíráló kijelentéseket tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre − írta meg az MTI.
Az eseménytől való visszalépést Manfred Weber, az Európai Néppárt uniós parlamenti frakciójának elnöke jelentette be a Twitteren közzétett üzenetében.
Ukrajna támogatása nem opcionális
− írta, hozzátéve, hogy képviselőcsoportja továbbra is együtt fog működni az olasz kormánnyal az európai uniós kérdésekben.
A kormányon lévő Forza Italia! elnöke múlt vasárnap a lombardiai helyhatósági választások első napján Milánóban nyilatkozott újságíróknak. Többek között olyan kijelentéseket tett, hogy „az ukrajnai háború nem robbant volna ki, ha Zelenszkij nem próbálkozik a Donyec-medence autonóm köztársaságainak megtámadásával”. Véleménye szerint az ukrán elnököt azzal lehetne meggyőzni a béketárgyalásokról, ha Joe Biden amerikai elnök „megszorongatja”, és azt mondja neki, hogy 6-9 milliárd dolláros Marshall-terv áll rendelkezésre Ukrajna újjáépítésére azzal a feltétellel, hogy Zelenszkij azonnal tűszünetet rendel el, máskülönben nem adnak neki sem pénzt, sem fegyvert.
Berlusconi bírálta továbbá a Giorgia Meloni vezette olasz kormány Ukrajnát támogató politikáját, és hangsúlyozta, hogy Meloni helyében a múlt heti uniós csúcson nem találkozott volna az ukrán elnökkel.
-
„Belarusz készen áll arra, hogy megkezdje a Szuhoj Szu–25-ös bombázók gyártását, amelyek „Ukrajnában bizonyították hatékonyságukat” − mondta Alekszandr Lukasenka belorusz elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való pénteki találkozóján a BelTA belorusz állami hírügynökség szerint.
„Amint arról a kormánytól értesültem, készen állnak a Szuhoj Szu–25-ös harci repülőgépek gyártására, amelyek Ukrajnában már bizonyították hatékonyságukat. Akkor el is tudjuk kezdeni a gyártást, ha az Orosz Föderáció egy kis technológiai támogatást nyújt” − mondta Lukasenka Putyinnak a BelTA szerint.Ön egyszer felvetette a repülőgépgyártási együttműködés kérdését az Eurázsiai Gazdasági Unióban. Ezért el kell mondanom önnek, hogy Belarusz már most is legalább ezer alkatrészt gyárt az MC–21 [Oroszország közepes hatótávolságú, keskeny törzsű utasszállító repülőgépe] és a Szuhoj Superjet 100 [Oroszország rövid hatótávolságú, keskeny törzsű utasszállító repülőgépe] számára. Három gyárunk van: két katonai és egy polgári. Ezek korábban javítóműhelyek voltak. Ma alkatrészeket gyártanak
– mondta Lukasenka Putyinnak, amiről itt írtunk részletesebben.
-
A világrend átalakítását és az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját szorgalmazta Emmanuel Macron francia elnök pénteken a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Határozottan úgy gondolom, hogy újra kell terveznünk a globális rendünket. Véleményem szerint mindenekelőtt – és ez rendkívül fontos kérdés – egyensúlyba kell hoznunk a globális rendet, és befogadóbbá kell tenni
– fogalmazott Macron, aki szerint a világ nagyon kiegyensúlyozatlan.
-
Továbbra is az ukránok mellett állnak a háborúban, de nem tudják végtelen mennyiségben támogatni őket – ezt üzente az amerikai kormányzat az ukrán politikai vezetésnek a The Washington Post szerint. Ezért Ukrajnának az elkövetkező időszakban az újabb nyugati eszközök segítségével meg kell nyernie a háborút – addig, amíg még kapnak ehhez elégséges támogatást.
A lap szerint azt, hogy az amerikai kormány döntő szakaszra számít, az is bizonyítja, hogy vezető amerikai tisztviselők számos látogatást tettek és tesznek mostanság Európában.
A teljes cikkünk ide kattintva érhető el.
-
Vlagyimir Putyin esetleg visszavonhatja csapatait Ukrajnából, ha úgy érzi, hogy csapatainak jelentős részét teljesen bekerítették. Ebben a helyzetben ez lehetséges lenne. De ha az a kérdés, hogy rá lehetne-e venni, hogy visszavonuljon, abszolút nem. Ugyanazon okból egyébként, amiért nem valószínű, hogy stratégiai nukleáris fegyvereket vetne be: nem öngyilkos hajlamú. Az pedig öngyilkosság lenne − mondta el Mihail Hodorkovszkij volt orosz oligarcha a német Merkur című lapnak adott interjújában.
Amennyiben győz Ukrajnában, akkor háború lesz Oroszország és a NATO között, mert Putyin nem állhat meg − még akkor sem, ha ezt akarná tenni
− közölte.
-
Dél-Afrika pénteken várhatóan közös haditengerészeti gyakorlatot indít Oroszországgal és Kínával − a lépést rutinszerűnek nevezték. A döntés azonban kritikákat váltott ki belföldön, ugyanis az ország semleges álláspontot képvisel a háborúval kapcsolatban.
A tíznapos gyakorlat egy héttel az invázió évfordulója előtt kezdődik, ami egyesek szerint kockázatos stratégia.
Hat, Dél-Afrikában állomásozó, NATO- vagy európai uniós országokból delegált diplomata a Sky Newsnak elmondta, hogy elítéli a gyakorlatot.
A Dél-Afrikában kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszusnak régre nyúló kapcsolatai vannak Moszkvával, amely támogatta azt a rasszista apartheid rendszer elleni küzdelemben, melyet sok nyugati állam hidegháborús szövetségesének tekintett.
-
Az ukrán fővárosban, Kijevben 56 napi kényszerleállás után pénteken újra közlekednek az árammal működő tömegközlekedési eszközök, azaz a villamosok és a trolibuszok – jelentette be Szerhij Popko, a kijevi katonai adminisztráció vezetője az MTI híradása szerint.
„A városi hatóságok, az energetikai mérnökök és a szerelőcsapatok hatékony munkával gyakorlatilag teljesen helyreállították Kijev energetikai infrastruktúráját. Ez lehetővé tette a város számára, hogy fokozatosan újrainduljon a városban a felszíni elektromos közlekedés” – fejtette ki a tisztségviselő. Szavai szerint 46 trolibuszvonalon jelenleg 286 jármű, 32 villamosvonalon 195 szerelvény közlekedik.
A városvezetés úgy véli, hogy a kijevi közlekedési válságot egyelőre sikerült leküzdeni – tette hozzá.
-
Nem maradhatnak elszámolatlanul a háborús bűncselekmények, az elkövetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja pénteken.
Didier Reynders közös sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben Andrij Kosztyin ukrán főügyésszel, ahol aláhúzta: biztosítani kell, hogy a háborús bűnök elkövetői tisztában legyenek azzal, hogy egész életük során bíróság elé állíthatók tetteikért.
Mivel számos háborús bűnt követtek el az ukrajnai háborúban, fontos, hogy az Európai Unió és tagállamai szakértőkkel segítsék az ukrajnai főügyészség munkáját – emelte ki a biztos az MTI szerint.
-
Az Auchan oroszországi leányvállalata is hadifelszerelésekkel segítette az Ukrajnát lerohanó oroszokat – derítette ki az orosz Insider.
Az Insider a Le Monde-dal, valamint a Bellingcat oknyomozó portállal közösen járt utána annak, hogy mit csinál az oroszországi Auchan a háborúban. Mint írták, az áruházlánc
humanitárius segélynek álcázva szállított le különféle árukat az orosz hadseregnek.
Többnyire ruhát, cigarettát és férfiak által használt tisztálkodási szereket juttattak el a fronton harcoló katonákhoz, egyes esetekben az áruház kontójára, máskor pedig humanitáriusnak álcázott adománygyűjtéseknek köszönhetően. Ezenkívül abban is segítették a hatóságokat, hogy a mozgósítás elrendelése után besorozhassák a hadseregbe a saját alkalmazottaikat.
How french company Auchan is supporting Russia's war effort in Ukraine : an investigation by @lemondefr with @bellingcat and @the_ins_ruhttps://t.co/hTY1Xz5eWB
— Asia Balluffier (@AsiaBalluff) February 17, 2023Az Auchan egyike annak a kevés nagy, nemzetközi cégnek, amelyek a háború kezdete után sem hagyták el Oroszországot. Ráadásul, mint kiderült, az Auchanon kívül még a szintén francia Leroy Merlin orosz leányvállalata is eszközöket szállított az orosz hadseregnek Ukrajna megszállt területeire.
Az Insider szerint az Auchan orosz vezetése nem kívánt reagálni a cikkükre. A vállalat franciaországi sajtóosztálya pedig mindössze azt válaszolta a kérdéseikre, hogy nem kívánnak politizálni, és hogy ők nem támogattak semmilyen katonai szervezetet.
-
A holland nagykövetet bekérették az orosz külügyminisztériumba, és felszólították, hogy „ne próbálja Oroszországot felelőssé tenni az MH17-es járat lezuhanásáért”, jelentette pénteken a RIA Novosztyi orosz hírügynökség – írja a Sky News.
2015. október 13-án jelent meg a Holland Biztonsági Testület zárójelentése, amely szerint a gépet Buk rakétarendszerrel lőtték le.
Múlt héten a hágai ügyészek azt mondták, hogy „erős jelek” arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta az orosz Buk rakétarendszer alkalmazását. Moszkva tagad minden érintettséget.
-
„Ukrajna a mi oldalunkhoz tartozik, egy szabad és egyesült Európához” – fogalmazott Olaf Scholz német kancellár a müncheni biztonsági konferencián, amiről a The Guardian számolt be.
A szociáldemokrata kancellár felidézte, hogy Németország – amennyire csak szükséges és ameddig szükséges – támogatja Ukrajnát. Többek között 12 milliárd eurónyi támogatást nyújtott Kijevnek tavaly, emellett egymillió ukrán menekültet is befogadott.
-
A finn parlament február 28-án tart szavazást a NATO alapdokumentumainak elfogadásáról – közölte Jussi Halla-aho, a parlament külügyi bizottságának elnöke pénteken az MTI tudósítása szerint.
Sauli Niinistö államfő ezt követően kijelentette, hogy Helsinki NATO-csatlakozása innentől kezdve „Törökország kezében van”.
Mivel a pártok túlnyomó többsége támogatja, a finn parlament minden bizonnyal megszavazza a csatlakozást, és elfogadja az alapdokumentumokat.
-
Oroszország új parancsnokokat nevezett ki az ország három katonai körzetébe – jelentette az állami tulajdonú RIA Novosztyi hírügynökség.
Az ország központi katonai körzetének új parancsnokává Andrej Mordvicsev altábornagyot választották, aki az előléptetett Alekszandr Lapin vezérezredes helyére lép – jelentette a RIA.
Lapint a múlt hónapban nevezték ki az ország szárazföldi erőinek vezérkari főnökévé.
A RIA arról is beszámolt, hogy Jevgenyij Nyikiforov lett a nyugati katonai körzet főnöke, Szergej Kuzovlevet pedig a déli katonai körzet parancsnokává nevezték ki, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
-
Oroszország 11 hadihajóra növelte a hadihajók számát a Fekete-tengeren, erről az Ukrán Fegyveres Erők sajtóközpontja számolt be.
Szintén friss hír, hogy Oroszország három évtized óta először kezdett taktikai nukleáris fegyverekkel felfegyverzett hajókat telepíteni a Balti-tengerre – derül ki egy norvég hírszerzési jelentésből.
A norvég hírszerző szolgálat február 13-án közzétett éves jelentése szerint a hajók az orosz Északi Flottához tartoznak – írja az Independent.
„A taktikai nukleáris fegyverek különösen komoly fenyegetést jelentenek számos olyan műveleti forgatókönyvben, amelyben a NATO-országok is részt vehetnek” – áll a jelentésben.
-
Robbanást hallottak az oroszok által megszállt Krím félszigeten fekvő Szevasztopolban február 17-én kora reggel – jelentette a Krym Realii médiaorgánum.
Mihail Razvozsajev, a város orosz közigazgatásának vezetője közölte, hogy
az orosz légvédelem lelőtt egy drónt a Balaklava hőerőmű felett.
Balaklava ad otthont az úgynevezett „825-ös objektumnak”, amely egykor szovjet tengeralattjárók bázisa volt.
Október végén az ukrán fegyveres erők arról számoltak be, hogy a Krím félszigetet megszálló orosz hatóságok megkezdték a bázis átépítését, hogy a Kalibr tengeralattjárókat elrejtsék benne az ukrán hajóelhárító rakéták elől.
Augusztus óta rendszeresen hallani robbanásokat a megszállt Krímben és Szevasztopolban.
-
Egy brit férfit 13 év börtönre ítéltek pénteken amiatt, hogy Oroszországnak kémkedett.
David Smith ügyében Londonban hirdettek ítéletet. A BBC szerint a férfi biztonsági őrként dolgozott a berlini brit nagykövetségen,
ahonnan titkosított dokumentumokat és fotókat csempészett ki és adott át az oroszoknak.
Az ítélethirdetéskor elhangzott, hogy a férfi bűncselekménye „katasztrofális következményekkel” járhatott, és veszélybe sodorhatott más embereket a családjukkal együtt.
A bíróság azt is kimondta, hogy
David Smith bűncselekménye körülbelül 820 ezer fontjába került a brit adófizetőknek,
mivel a nagykövetségnek a kémincidens után számos eljárást kellett végrehajtania.
Javában zajlik egy másik brit kémügy is
Az Insider számolt be arról, hogy újabb részletek kerültek nyilvánosságra Charles McGonigal ügyében is, aki korábban az FBI New York-i részlegének kémelhárításért felelős vezetője volt, de nemrég gyanúba keveredett.
Mint kiderült, McGonigalt azt buktatta le, hogy 2018-ban Londonban találkozott egy orosz kapcsolattartóval – akit történetesen megfigyelés alatt tartottak a brit hatóságok. A britek erről rögtön értesítették az amerikai nagykövetség attaséját, amit követően az FBI vizsgálatot indított.
McGonigalt azóta azzal vádolják, hogy pénzt fogadott el Oleg Deripaska orosz oligarchától, és ezért cserébe adatokat gyűjtött az oligarcha egyik orosz riválisáról. Mindezzel egyben megszegte az Egyesült Államok által Oroszország ellen bevezetett szankciókat is.
Mégis mi a francot gondolhatott?
– tette fel a költői kérdést az Insider egyik nemzetbiztonsági forrása, aki kifejtette: McGonigalnek tapasztalt kémelhárítóként tudnia kellett volna, hogy egy ilyen londoni találkozón simán észrevehetik, mégis belement a dologba.
-
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök egyik főtanácsadója megismételte Kijev álláspontját, mely szerint nem folytat béketárgyalásokat Moszkvával, hacsak Oroszország nem vonja ki erőit Ukrajnából.
„A tárgyalások akkor kezdődhetnek, ha Oroszország kivonja csapatait Ukrajna területéről. Más esetben Oroszország időt nyer arra, hogy bármikor átcsoportosítsa erőit és újrakezdje az ellenségeskedést” – írta Podoljak a Twitteren közzétett bejegyzésében.
For decriminalization of global politics and real global security, the war must end with 🇺🇦 victory. Negotiations can begin when RF withdraws its troops from the territory of Ukraine. Other options only give RF time to regroup forces and resume hostilities at any moment.
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) February 17, 2023 -
A moszkvai rendőrség őrizetbe vett egy férfit a kurszki vasútállomáson, aki állítólag két gyalogsági aknát szállított – írta a SkyNews a RIA Novosztyi hírügynökség híre alapján.
A TASZSZ hírügynökség egy rendvédelmi forrásra hivatkozva azt állította, hogy a férfi F–1-es gránátokat próbált becsempészni az állomásra.
-
A NATO-országok részvétele az ukrajnai konfliktusban maximális – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki tájékoztatóján.
„A NATO-országok játsszák az ártatlant, próbálják bebizonyítani, hogy nem részesei az ukrajnai konfliktusnak, miközben évek óta provokatív tevékenységet folytatnak. Most már közvetlenül ellenőrzik a kijevi rezsim vezetését, mindannyian kapcsolatban állnak egymással” – idézte a szóvivőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Nyilvánvaló, hogy az ukrán fegyveres erők megsegítése mögött nagy nyugati tőke áll” – jegyezte meg a diplomata.
-
A donyecki Avdijivka térségében készült egy felvétel egy orosz BMP–2-es csapatszállító páncélozott harcjármű megsemmisítéséről.
Outside of Avdiivka, Donetsk Oblast, a Russian BMP-2 cooks off after taking Ukrainian fire. pic.twitter.com/gPEcw3WMGF
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) February 17, 2023Az orosz hadsereg már több ezer harcjárművet és harckocsit veszíthetett el a háborúban. Az Oryx hadiblog ellenőrzött adatai szerint:
- a harckocsikból 1020 biztosan megsemmisült, 547-et pedig megszereztek az ukránok,
- a gyalogsági harcjárművekből pedig 1309 semmisült meg biztosan, 595-öt pedig megszerzett az ukrán hadsereg.
Eközben ukrán oldalon a portál 461 megsemmisült, és 143, oroszok által elzsákmányolt harckocsiról tudnak. A gyalogsági harcjárművekből 490 darab semmisülhetett meg ukrán oldalon, és 106 darabot zsákmányolhattak el.
-
Egy jelentés szerint a háború által kirobbantott energiaválság világszerte 141 millió embert taszíthat mélyszegénységbe.
Holland, brit, kínai és amerikai kutatók 116 országban modellezték az energiaárak emelkedésének hatásait, és megállapították, hogy a háztartások kiadásai átlagosan akár 4,8 százalékkal is növekedtek. Ennek oka, hogy az orosz–ukrán háború miatt jelentősen megugrott a szén és a földgáz ára – közölte a CNN.
-
Az orosz hadseregnek és az orosz oldalon harcoló zsoldosoknak körülbelül 175-200 ezer halottjuk, sebesültjük és eltűntjük lehet eddig a háborúban – közölte a brit katonai hírszerzés.
Mint írták, a fenti veszteségekből
körülbelül 40-60 ezer orosz fegyveres veszíthette életét.
A számok annak fényében lehetnek meglepőek, hogy az ukrán hadsereg körülbelül 140 ezerre becsüli az orosz halottak számát (a jelentésekben rendre a „likvidált” szót használják az újabb és újabb orosz veszteségekre). Ehhez képest a britek által közölt halálozási adat nagyon elenyészőnek mondható.
A brit hírszerzés pénteki jelentésében azt is leírták, hogy a 40-60 ezres halálozási adat még így is viszonylag magas aránynak számít a modern viszonyok közt. Szerintük ez azzal magyarázható, hogy az orosz katonák gyakran nem jutnak hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Ezenkívül azt valószínűsítették, hogy a legtöbb orosz katonával tüzérségi csapások végezhetnek.
Hozzátették azt is, hogy a veszteségek száma tavaly szeptember, az orosz részleges mozgósítás kezdete óta nőtt meg kiugróan. Ezenkívül úgy tudják, hogy a Wagner-csoport börtönből toborzott, elítéltekből álló egységeinél is kiugró, 50 százalék fölötti a veszteségek aránya.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 17 February 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) February 17, 2023
Find out more about the UK government's response: https://t.co/79EeudgP5j
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/XHzsXcaPNB -
Videó készült arról, hogy az ukrán hadsereg légvédelmi rakétája miként semmisített meg egy orosz rakétát.
Southern Ukraine, a Ukrainian S-300 from the 208th Anti-aircraft Missile Brigade downs a Russian cruise missile. pic.twitter.com/dE3oEWNoHU
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) February 17, 2023A Dél-Ukrajnában készült felvételen egy Sz–300-as típusú légvédelmi rakéta találta el az oroszok rakétáját. Vélhetően egy ehhez hasonló rakéta maradványa csapódott be tavaly ősszel Lengyelországban, majd Moldovában is.
-
Tizennégy AMX–10RC harckocsirombolót küldtek Franciaországból Ukrajnába – jelentette a Forces Operations blog február 16-án. A szállítmány csak az első tétel az egyedi páncélozott járművekből, a közeljövőben várhatóan továbbiakat küldenek Ukrajnába.
A kiadvány megjegyzi, hogy az ukrán katonákat Franciaországban képezték ki a járművek használatára.
AMX–10RC harckocsirombolóFotó: Emmanuel Dunand / AFP -
Három férfi és két nő halt meg csütörtökön egy regionális tisztviselő szerint Bahmut keleti városrészében – közölte a CNN.
A közlemény szerint a lövedékek kilenc civilt is megsebesítettek, valamint számos lakóépületet rongáltak meg.
-
Csütörtök késő este az orosz erők rakétákkal csapást mértek Harkivra, infrastrukturális létesítményeket célozva – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó. Áldozatokról egyelőre nincs információ.
Az előzetes adatok szerint Oroszország S–300-as föld-levegő rakétákat használt a támadáshoz.
Korábban a kormányzó arról számolt be, hogy egy csütörtöki orosz légicsapásban hat 36 és 65 év közötti férfi sérült meg, akik villanyvezetékek javítását végezték.