Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább olvashatók a nap legfontosabb történései:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
A Politico birtokába jutott dokumentumok szerint az EU véglegesíti azt a 2 milliárd eurós megállapodást, amelynek célja, hogy közösen feltöltsék Ukrajna fogyatkozó lőszerkészleteit, miközben az országok készleteit is feltöltik.
A tervnek két fő eleme van.
Az elképzelés az, hogy közösen nagyobb szerződéseket tudnak kötni alacsonyabb töltényenkénti áron.
Az EU nagykövetei szerdai ülésükön vitatják meg a javaslatot.
Moldovai oknyomozó újságírók tíz európai és amerikai médiummal együttműködve megismerték Moszkva Moldovára gyakorolt befolyásolásstratégiáját, amelyet a Kremlben dolgoztak ki körülbelül két évvel ezelőtt.
A stratégia 2030-at tűzte ki „határidőként” arra, hogy átvegye a politikai irányítást Moldova felett, és eltávolítsa azt nyugati partnereitől.
A dokumentumot valószínűleg az orosz elnöki hivatal határon átnyúló együttműködésért felelős igazgatósága készítette, ugyanaz a részleg, amely a Belarusz átvételére vonatkozó hasonló tervekért felelős – írja az ukrán Korrespondent.
A brit hírszerzés szerint az ukrajnai invázió kezdete óta „egyre szigorúbb külföldi utazási korlátozások” vonatkoznak az orosz tisztviselőkre. Néhányuknak valószínűleg még az útlevelét is be kellett vonnia az orosz FSZB-nek – közölte a brit védelmi minisztérium.
A hatalom központjához legközelebb állókra még szigorúbb korlátozások vonatkoznak,
a Kreml tisztviselőit minden nemzetközi szabadidős utazástól eltiltották.
Az intézkedések célja valószínűleg az, hogy megakadályozzák az elégedetlen tisztviselők külföldre távozását – írták.
Számos jelentés látott napvilágot arról, hogy a Kremlben feszültségek vannak, és a tisztviselők elégedetlenek az ukrajnai háború irányításával kapcsolatban. A brit védelmi minisztérium szerint az utazási korlátozásokat eredetileg azt követően szigorították, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, de az intézkedéseket tovább szélesítették.
Reális esély van arra, hogy egyre több közalkalmazott esetében szigorítják az utazási korlátozásokat
– áll a jelentésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 15 March 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 15, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/BxlPSchzOy
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/FftfJs4bJP
Ukrajnának súlyos harcokkal kell szembenéznie tavasszal és nyáron, de a szövetségesek mindent megtesznek, hogy megoldják a lőszerhiány problémáját – mondta Pat Ryder, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.
Elmondása szerint a szerdai találkozón a sürgős szükségletekre, köztük Ukrajna lőszerellátására fognak összpontosítani.
Oroszország április 1-jén kezdi meg a szerződéses katonák újabb toborzását a hadseregbe – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
A minisztérium utasításokat küldött a régióknak, amelyekben jelezte, hogy hány embernek kell aláírnia a vonatkozó dokumentumokat.
Több regionális médium is közzétette, hogy az orosz védelmi minisztérium szerint
összesen 400 ezer szerződéses katonát kell toborozni a hadseregbe
– írja a Radio Svoboda.
Március 14-én este felrobbantották egy ukrán áruló, Ivan Tkacs autóját Melitopolban. A férfi nem élte túl. Az esetről videó is készült.
Vagy a partizánjaink végeztek ilyen jó munkát, vagy az FSZB takarítja a saját mocskát. Mindenesetre egy gazemberrel kevesebb
– áll az Enerhodar város által közzétett Telegram-bejegyzésben.
Ukraine : Vidéo qui montre le véhicule (📌 46.843339, 35.363261) qui brûle à Mélitopol et qui permet de le localiser .
— Rebecca Rambar (@RebeccaRambar) March 14, 2023
Visualisation :
📹 1 : https://t.co/JtiwBg7W4t
📹 2 : https://t.co/tEfu58YbpR
Géolocalisation 🗺️ https://t.co/Hq4WcPfOH9 pic.twitter.com/ua9i8Awi66
Traski Viktor, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, az ukrán fronton önkéntes katonai szolgálatot teljesítő kárpátaljai magyar családapa kapta idén a Rendületlenül díjat; erről az elismerést alapító Ujhelyi István EP-képviselő számolt be közösségi oldalán.
A szociáldemokrata politikus az online díjátadóról készült videóban elmondta: az elismerést olyan határainkon túl élő magyaroknak ítélik oda immár harmadik éve, akik fáradhatatlanul építik, ápolják a helyi magyar közösségeket és ezzel is erősítik nemzetünk pozitív megítélését a közös hazánktól távol.
Mindenre gondoltam, amikor annak idején megalapítottuk ezt a díjat, csak arra nem, hogy lesz olyan díjazottunk, aki a XXI. században egy lövészárokban szolgálja hazáját, nemzetét, családját és mindannyiunkat
– fogalmazott Ujhelyi István az ukrajnai magyar egyetemi docens méltatásakor.
Traski Viktor megtiszteltetésnek nevezte az elismerést, amelyet minden kárpátaljai magyar nevében vett át jelképesen az online beszélgetés keretében. A fiatal kandidátus elmondta, hogy bár egyetemi tanárként nem lett volna sorköteles, mégis azért jelentkezett önként a frontra, mert „tükörbe akar nézni” a háború után is és mindent megtenni azért, hogy megvédhessék Ukrajnát az orosz agressziótól.
Azért küzdök, hogy szabadon és nyugodtan Kárpátalján tudjak élni. Ez nagyon hasonló ahhoz, ami az 1848-as forradalom elve is volt. Az önvédelmi harcunk talán mégis közelebb áll az 1956-os eseményekhez, akkor is a ruszkik voltak a főszereplők
– fogalmazott Traski Viktor.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök első alkalommal tartott megbeszélést annak lehetőségéről, hogy katonai segítséget nyújtson országa Ukrajnának – írja a The Times of Israel.
A lap szerint a kormány megvitatta a Kijevnek nyújtandó katonai segítség lehetőségét, de egyelőre nem született döntés.
Moszkva továbbra is folytatja a biológiai fegyverek fejlesztését, megsértve ezzel a biológiai fegyverekről szóló egyezményt – közölte Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Oroszország minden módon igyekszik elterelni magáról a figyelmet ebben az ügyben, ennek érdekében orosz propagandisták évek óta hamis információkat terjesztenek az állítólagos ukrajnai laboratóriumokról, ahol szerintük biológiai fegyvereket fejlesztenek
– mondta Ned Price.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára cáfolta a The Washington Post információit az ukrán hadsereg minőségének állítólagos romlásáról, amelyet a lap a képzett katonák elvesztésével indokolt. Szerintük ez a veszteség veszélyezteti a tavaszi ellentámadást.
Igen, nehéz a helyzet. Már egy éve háborút folytatunk egy olyan ország ellen, amely méretben nagy, de intelligenciában nem
– fogalmazott Danilov. Hozzátette: „Nem jó dolog aláásni a helyzetet olyan információkkal, amelyek nem felelnek meg a valóságnak.”
Az orosz védelmi minisztérium kedden azt közölte, hogy a vadászgépei nem kerültek érintkezésbe az amerikai katonai drónnal, amely aznap a Fekete-tengerbe zuhant.
A moszkvai tárca elismerte, hogy két vadászgépe feltartóztatott egy amerikai drónt a Fekete-tenger felett, de azt állította, hogy nem nyitottak rá tüzet, és nem kerültek érintkezésbe vele.
Egy heves manőver következtében az MQ–9 típusú drón szabadesésbe kezdett, veszített magasságából, és a vízfelszínnek ütközött
– közölte az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az orosz harci gépek nem ütköztek a drónnal, és nem ők okozták a zuhanását.
A vadászgépek nem használták a fegyvereiket, nem kerültek a drónnal érintkezésbe, és akadálytalanul visszatértek a támaszpontjukra
– áll a tárca közleményében.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a drón „kikapcsolt transzponderekkel (radar-válaszjeladókkal) repült, és megsértette a Moszkva által különleges ukrajnai hadműveletnek nevezett invázió során ideiglenes használatra létesített légtér-övezetet”, ezért indult meg az elfogása.
A tárca szerint az orosz hadműveletekhez létrehozott övezetről a nemzetközi normáknak megfelelően értesítették a nemzetközi légtér használóit. Az orosz minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és „az Oroszoroszági Föderáció határai felé” haladt.
Az orosz erők fokozzák mozgósítási erőfeszítéseiket az egész Krím félszigeten – jelentette az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ.
Mint ismert, a többségében orosz lakosságú félszigetet 2014-ben Oroszország megszállta.
Azóta számos helyi lakost bebörtönöztek a megszállással szembeni ellenállás miatt, miközben orosz állampolgárok özönlöttek a félszigetre. Az orosz hadsereg katonai támaszpontot is létesített ott.
A Nemzeti Ellenállási Központ március 14-i jelentése szerint sok orosz állampolgár készül elhagyni a félszigetet, tekintettel arra, hogy a háború miatt az elmúlt egy évben lényegében összeomlottak a vállalkozások, köztük több étteremmel és szállodával.
Egy orosz rakéta meghibásodott és egy lakott területre csapódott az ország határain belül, írja a Sky News.
A New Voice of Ukraine helyi hírszervezet által közzétett videón állítólag egy légvédelmi rakéta drámai módon megváltoztatja röppályáját, és az oroszországi Belgorodba csapódik.
Az esetleges áldozatokról vagy a lehetséges pusztítás mértékéről nem állnak rendelkezésre nyilvános jelentések.
A brit katonai hírszerzés szerint Moszkva a súlyos lőszerhiány miatt kénytelen régi, a célra alkalmatlan lövedékeket használni.
A Sky News nem tudta független forrásból ellenőrizni a videó hitelességét.
Через західні санкції проти російської оборонки окупанти змушені використовувати озброєння, яке вже давно вичерпало свій ресурс. Результатом цього стають пуски ракет по власній території pic.twitter.com/hbl0baF1IU
— NV (@tweetsNV) March 14, 2023
A keddi fekete-tengeri incidens a nem szándékos eszkaláció kockázatát hordozza magában.
Kulcsfontosságú lesz, hogy az Egyesült Államok miként reagál erre az inkább véletlen, mint szándékos lezuhanásnak tűnő esetre, írja a Sky News.
Az amerikai hadsereg szerint az orosz Szu–27-es vadászgép „többször” üzemanyagot öntött az MQ–9 Reaper drónra, és „meggondolatlanul, környezetszennyező és szakszerűtlen módon” repült el a pilóta nélküli repülőgép előtt.
Tavaly Ben Wallace brit védelmi miniszter nyilvánosságra hozta, hogy egy orosz repülőgépről rakétát lőttek ki a Fekete-tenger felett rutinszerű járőrfeladatot ellátó nyugati drón irányába.
A szeptember 29-i incidenst „potenciálisan veszélyes összecsapásnak” minősítette, de azt mondta, hogy nem tekinthető „szándékos eszkalációnak”.
Ukrajna közzétett egy videót, amelyen egy kamikaze drón látható, amint egy orosz tankot semmisít meg.
A felvételt az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tette közzé.
Az oroszok megpróbáltak elmenekülni, de nem jártak sikerrel
– írták.
Orcs horror, Ukrainian kamikaze drones 🇺🇦 💥#Ukraina #Ukraine #RussiaIsATerroristState pic.twitter.com/WsZSeWwj9y
— Matt 🇳🇱🇺🇦 Слава Україні❤️ (@Roadster1978) March 11, 2023
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4790 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3756 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől kedden 38 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Vlagyimir Putyin megunta, hogy a Nyugat nem veszi komolyan Moszkvát, ezért adott engedélyt Oroszország ukrajnai inváziójára – legalábbis ez derül ki az orosz elnök szavaiból.
„Oroszország nem hagyhatja magára az orosz ajkú lakosságot, és az orosz világért harcol Ukrajnában” – jelentette ki Vlagyimir Putyin kedden, miközben az ulan-udei helikoptergyár egyik dolgozójának kérdéseire válaszolt.
„Mi egy soknemzetiségű ország vagyunk. Ők is hozzánk tartoznak, hogyan lehetne elengedni a kezüket?” – kérdezte az elnök.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország nyolc éven át próbálta békésen megoldani a donbászi kérdést, de többször átverték.
„Nyolc éven át próbáltuk meggyőzni úgynevezett partnereinket, hogy békésen oldják meg a donbászi kérdést. Most kiderült, hogy átvertek, becsaptak minket” – idézte a TASZSZ orosz állami hírügynökség Vlagyimir Putyint.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország a Nyugattal ellentétben nem geopolitikai pozíciójáért, hanem államiságának létéért harcol.
„Míg nyugati partnereink, úgynevezett ellenfeleink számára ma – ezt most már nyugodtan kimondhatjuk – a geopolitikai pozíció javítása a legfontosabb cél, addig számunkra ez az orosz államiság létéért folytatott küzdelem” – mondta az elnök.
Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy az ellenség egyetlen feladata az orosz állam megingatása és „szétszakítása”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.
A keddi legfontosabb történések az alábbiak voltak: