Legalább három, az EU államai által feketelistára tett és kémkedéssel vádolt orosz diplomata tűnt fel Szerbiában akkreditált orosz diplomataként. Közülük ketten biztosan kapcsolatban állnak az orosz hírszerzéssel – derült ki a Szabad Európa oknyomozó cikkéből.
Egy negyedik diplomata, aki jelenleg a belgrádi orosz nagykövetségen dolgozik, két hónappal azután távozott Oroszország helsinki nagykövetségén betöltött posztjáról, hogy Finnország bejelentette: az ukrajnai invázióra válaszul kiutasítja az orosz diplomatákat.
A szerb külügyminisztérium adataiból az is kiderült, hogy Oroszország az uniós országok tavalyi kiutasítási hulláma óta növelte diplomáciai jelenlétét Szerbiában: a szerb külügyminisztérium által vezetett diplomáciai névsorok elemzése szerint Oroszországnak összesen 62 akkreditált diplomatája van az országban, míg 2022 márciusában csak 54 volt.
Nikola Lunics volt szerb katonai diplomata azt mondta erről a Szabad Európának: Szerbia akadályozhatja saját uniós törekvéseit azzal, hogy „diplomáciai menedéket” nyújt a kiutasított orosz diplomatáknak. Megjegyezte, hogy a hírszerző szolgálatok általában „diplomáciai kiváltságokat használnak arra, hogy akadálytalanul, diplomáciai mentességgel végezhessék hírszerzési feladataikat”.
Szerbia lépését Nyugaton úgy érzékelhetnék mint az általános ukrajnai orosz háborús erőfeszítések diplomáciai és esetleg hírszerzési támogatását [...] Nyilvánvaló, hogy ebben a pillanatban Szerbia az utolsó menedék Európában, ahol az orosz ügynökök biztonságban végezhetik hírszerző munkájukat
– mondta Nikola Lunics.
Korábban az Associated Press hírügynökség cikke alapján beszámoltunk arról, hogy Belgrádban még mindig erős az orosz befolyás, de közben rengeteg Oroszországból elmenekült ember is a szerb fővárosban keres menedéket.
A Politico birtokába jutott dokumentumok szerint az EU véglegesíti azt a 2 milliárd eurós megállapodást, amelynek célja, hogy közösen feltöltsék Ukrajna fogyatkozó lőszerkészleteit, miközben az országok készleteit is feltöltik.
A tervnek két fő eleme van.
Az elképzelés az, hogy közösen nagyobb szerződéseket tudnak kötni alacsonyabb töltényenkénti áron.
Az EU nagykövetei szerdai ülésükön vitatják meg a javaslatot.
Moldovai oknyomozó újságírók tíz európai és amerikai médiummal együttműködve megismerték Moszkva Moldovára gyakorolt befolyásolásstratégiáját, amelyet a Kremlben dolgoztak ki körülbelül két évvel ezelőtt.
A stratégia 2030-at tűzte ki „határidőként” arra, hogy átvegye a politikai irányítást Moldova felett, és eltávolítsa azt nyugati partnereitől.
A dokumentumot valószínűleg az orosz elnöki hivatal határon átnyúló együttműködésért felelős igazgatósága készítette, ugyanaz a részleg, amely a Belarusz átvételére vonatkozó hasonló tervekért felelős – írja az ukrán Korrespondent.
A brit hírszerzés szerint az ukrajnai invázió kezdete óta „egyre szigorúbb külföldi utazási korlátozások” vonatkoznak az orosz tisztviselőkre. Néhányuknak valószínűleg még az útlevelét is be kellett vonnia az orosz FSZB-nek – közölte a brit védelmi minisztérium.
A hatalom központjához legközelebb állókra még szigorúbb korlátozások vonatkoznak,
a Kreml tisztviselőit minden nemzetközi szabadidős utazástól eltiltották.
Az intézkedések célja valószínűleg az, hogy megakadályozzák az elégedetlen tisztviselők külföldre távozását – írták.
Számos jelentés látott napvilágot arról, hogy a Kremlben feszültségek vannak, és a tisztviselők elégedetlenek az ukrajnai háború irányításával kapcsolatban. A brit védelmi minisztérium szerint az utazási korlátozásokat eredetileg azt követően szigorították, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, de az intézkedéseket tovább szélesítették.
Reális esély van arra, hogy egyre több közalkalmazott esetében szigorítják az utazási korlátozásokat
– áll a jelentésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 15 March 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 15, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/BxlPSchzOy
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/FftfJs4bJP
Ukrajnának súlyos harcokkal kell szembenéznie tavasszal és nyáron, de a szövetségesek mindent megtesznek, hogy megoldják a lőszerhiány problémáját – mondta Pat Ryder, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.
Elmondása szerint a szerdai találkozón a sürgős szükségletekre, köztük Ukrajna lőszerellátására fognak összpontosítani.
Oroszország április 1-jén kezdi meg a szerződéses katonák újabb toborzását a hadseregbe – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
A minisztérium utasításokat küldött a régióknak, amelyekben jelezte, hogy hány embernek kell aláírnia a vonatkozó dokumentumokat.
Több regionális médium is közzétette, hogy az orosz védelmi minisztérium szerint
összesen 400 ezer szerződéses katonát kell toborozni a hadseregbe
– írja a Radio Svoboda.
Március 14-én este felrobbantották egy ukrán áruló, Ivan Tkacs autóját Melitopolban. A férfi nem élte túl. Az esetről videó is készült.
Vagy a partizánjaink végeztek ilyen jó munkát, vagy az FSZB takarítja a saját mocskát. Mindenesetre egy gazemberrel kevesebb
– áll az Enerhodar város által közzétett Telegram-bejegyzésben.
Ukraine : Vidéo qui montre le véhicule (📌 46.843339, 35.363261) qui brûle à Mélitopol et qui permet de le localiser .
— Rebecca Rambar (@RebeccaRambar) March 14, 2023
Visualisation :
📹 1 : https://t.co/JtiwBg7W4t
📹 2 : https://t.co/tEfu58YbpR
Géolocalisation 🗺️ https://t.co/Hq4WcPfOH9 pic.twitter.com/ua9i8Awi66
Traski Viktor, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, az ukrán fronton önkéntes katonai szolgálatot teljesítő kárpátaljai magyar családapa kapta idén a Rendületlenül díjat; erről az elismerést alapító Ujhelyi István EP-képviselő számolt be közösségi oldalán.
A szociáldemokrata politikus az online díjátadóról készült videóban elmondta: az elismerést olyan határainkon túl élő magyaroknak ítélik oda immár harmadik éve, akik fáradhatatlanul építik, ápolják a helyi magyar közösségeket és ezzel is erősítik nemzetünk pozitív megítélését a közös hazánktól távol.
Mindenre gondoltam, amikor annak idején megalapítottuk ezt a díjat, csak arra nem, hogy lesz olyan díjazottunk, aki a XXI. században egy lövészárokban szolgálja hazáját, nemzetét, családját és mindannyiunkat
– fogalmazott Ujhelyi István az ukrajnai magyar egyetemi docens méltatásakor.
Traski Viktor megtiszteltetésnek nevezte az elismerést, amelyet minden kárpátaljai magyar nevében vett át jelképesen az online beszélgetés keretében. A fiatal kandidátus elmondta, hogy bár egyetemi tanárként nem lett volna sorköteles, mégis azért jelentkezett önként a frontra, mert „tükörbe akar nézni” a háború után is és mindent megtenni azért, hogy megvédhessék Ukrajnát az orosz agressziótól.
Azért küzdök, hogy szabadon és nyugodtan Kárpátalján tudjak élni. Ez nagyon hasonló ahhoz, ami az 1848-as forradalom elve is volt. Az önvédelmi harcunk talán mégis közelebb áll az 1956-os eseményekhez, akkor is a ruszkik voltak a főszereplők
– fogalmazott Traski Viktor.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök első alkalommal tartott megbeszélést annak lehetőségéről, hogy katonai segítséget nyújtson országa Ukrajnának – írja a The Times of Israel.
A lap szerint a kormány megvitatta a Kijevnek nyújtandó katonai segítség lehetőségét, de egyelőre nem született döntés.
Moszkva továbbra is folytatja a biológiai fegyverek fejlesztését, megsértve ezzel a biológiai fegyverekről szóló egyezményt – közölte Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Oroszország minden módon igyekszik elterelni magáról a figyelmet ebben az ügyben, ennek érdekében orosz propagandisták évek óta hamis információkat terjesztenek az állítólagos ukrajnai laboratóriumokról, ahol szerintük biológiai fegyvereket fejlesztenek
– mondta Ned Price.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára cáfolta a The Washington Post információit az ukrán hadsereg minőségének állítólagos romlásáról, amelyet a lap a képzett katonák elvesztésével indokolt. Szerintük ez a veszteség veszélyezteti a tavaszi ellentámadást.
Igen, nehéz a helyzet. Már egy éve háborút folytatunk egy olyan ország ellen, amely méretben nagy, de intelligenciában nem
– fogalmazott Danilov. Hozzátette: „Nem jó dolog aláásni a helyzetet olyan információkkal, amelyek nem felelnek meg a valóságnak.”
Az orosz védelmi minisztérium kedden azt közölte, hogy a vadászgépei nem kerültek érintkezésbe az amerikai katonai drónnal, amely aznap a Fekete-tengerbe zuhant.
A moszkvai tárca elismerte, hogy két vadászgépe feltartóztatott egy amerikai drónt a Fekete-tenger felett, de azt állította, hogy nem nyitottak rá tüzet, és nem kerültek érintkezésbe vele.
Egy heves manőver következtében az MQ–9 típusú drón szabadesésbe kezdett, veszített magasságából, és a vízfelszínnek ütközött
– közölte az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az orosz harci gépek nem ütköztek a drónnal, és nem ők okozták a zuhanását.
A vadászgépek nem használták a fegyvereiket, nem kerültek a drónnal érintkezésbe, és akadálytalanul visszatértek a támaszpontjukra
– áll a tárca közleményében.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a drón „kikapcsolt transzponderekkel (radar-válaszjeladókkal) repült, és megsértette a Moszkva által különleges ukrajnai hadműveletnek nevezett invázió során ideiglenes használatra létesített légtér-övezetet”, ezért indult meg az elfogása.
A tárca szerint az orosz hadműveletekhez létrehozott övezetről a nemzetközi normáknak megfelelően értesítették a nemzetközi légtér használóit. Az orosz minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és „az Oroszoroszági Föderáció határai felé” haladt.
Az orosz erők fokozzák mozgósítási erőfeszítéseiket az egész Krím félszigeten – jelentette az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ.
Mint ismert, a többségében orosz lakosságú félszigetet 2014-ben Oroszország megszállta.
Azóta számos helyi lakost bebörtönöztek a megszállással szembeni ellenállás miatt, miközben orosz állampolgárok özönlöttek a félszigetre. Az orosz hadsereg katonai támaszpontot is létesített ott.
A Nemzeti Ellenállási Központ március 14-i jelentése szerint sok orosz állampolgár készül elhagyni a félszigetet, tekintettel arra, hogy a háború miatt az elmúlt egy évben lényegében összeomlottak a vállalkozások, köztük több étteremmel és szállodával.
Egy orosz rakéta meghibásodott és egy lakott területre csapódott az ország határain belül, írja a Sky News.
A New Voice of Ukraine helyi hírszervezet által közzétett videón állítólag egy légvédelmi rakéta drámai módon megváltoztatja röppályáját, és az oroszországi Belgorodba csapódik.
Az esetleges áldozatokról vagy a lehetséges pusztítás mértékéről nem állnak rendelkezésre nyilvános jelentések.
A brit katonai hírszerzés szerint Moszkva a súlyos lőszerhiány miatt kénytelen régi, a célra alkalmatlan lövedékeket használni.
A Sky News nem tudta független forrásból ellenőrizni a videó hitelességét.
Через західні санкції проти російської оборонки окупанти змушені використовувати озброєння, яке вже давно вичерпало свій ресурс. Результатом цього стають пуски ракет по власній території pic.twitter.com/hbl0baF1IU
— NV (@tweetsNV) March 14, 2023
A keddi fekete-tengeri incidens a nem szándékos eszkaláció kockázatát hordozza magában.
Kulcsfontosságú lesz, hogy az Egyesült Államok miként reagál erre az inkább véletlen, mint szándékos lezuhanásnak tűnő esetre, írja a Sky News.
Az amerikai hadsereg szerint az orosz Szu–27-es vadászgép „többször” üzemanyagot öntött az MQ–9 Reaper drónra, és „meggondolatlanul, környezetszennyező és szakszerűtlen módon” repült el a pilóta nélküli repülőgép előtt.
Tavaly Ben Wallace brit védelmi miniszter nyilvánosságra hozta, hogy egy orosz repülőgépről rakétát lőttek ki a Fekete-tenger felett rutinszerű járőrfeladatot ellátó nyugati drón irányába.
A szeptember 29-i incidenst „potenciálisan veszélyes összecsapásnak” minősítette, de azt mondta, hogy nem tekinthető „szándékos eszkalációnak”.
Ukrajna közzétett egy videót, amelyen egy kamikaze drón látható, amint egy orosz tankot semmisít meg.
A felvételt az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tette közzé.
Az oroszok megpróbáltak elmenekülni, de nem jártak sikerrel
– írták.
Orcs horror, Ukrainian kamikaze drones 🇺🇦 💥#Ukraina #Ukraine #RussiaIsATerroristState pic.twitter.com/WsZSeWwj9y
— Matt 🇳🇱🇺🇦 Слава Україні❤️ (@Roadster1978) March 11, 2023
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4790 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3756 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől kedden 38 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Vlagyimir Putyin megunta, hogy a Nyugat nem veszi komolyan Moszkvát, ezért adott engedélyt Oroszország ukrajnai inváziójára – legalábbis ez derül ki az orosz elnök szavaiból.
„Oroszország nem hagyhatja magára az orosz ajkú lakosságot, és az orosz világért harcol Ukrajnában” – jelentette ki Vlagyimir Putyin kedden, miközben az ulan-udei helikoptergyár egyik dolgozójának kérdéseire válaszolt.
„Mi egy soknemzetiségű ország vagyunk. Ők is hozzánk tartoznak, hogyan lehetne elengedni a kezüket?” – kérdezte az elnök.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország nyolc éven át próbálta békésen megoldani a donbászi kérdést, de többször átverték.
„Nyolc éven át próbáltuk meggyőzni úgynevezett partnereinket, hogy békésen oldják meg a donbászi kérdést. Most kiderült, hogy átvertek, becsaptak minket” – idézte a TASZSZ orosz állami hírügynökség Vlagyimir Putyint.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország a Nyugattal ellentétben nem geopolitikai pozíciójáért, hanem államiságának létéért harcol.
„Míg nyugati partnereink, úgynevezett ellenfeleink számára ma – ezt most már nyugodtan kimondhatjuk – a geopolitikai pozíció javítása a legfontosabb cél, addig számunkra ez az orosz államiság létéért folytatott küzdelem” – mondta az elnök.
Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy az ellenség egyetlen feladata az orosz állam megingatása és „szétszakítása”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.
A keddi legfontosabb történések az alábbiak voltak:
