Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Nem állnak le az oroszok, újabb drasztikus lépést tettek a győzelem érdekében,
• Ötven támadást vertek vissza az ukránok egy nap alatt,
• Több deportált gyermek is visszatért Ukrajnába,
• Két hét alatt 15 orosz katonai bázist semmisítettek meg Zaporizzsjában,
• Példátlan mértékű támadás érte Herszont,
• Szigorú evakuálási rendről tájékoztattak az orosz falvakban,
• Az oroszok légvédelmi rendszereket telepítettek a Krímnél,
• Moszkva közölte, hogy megsemmisítettek egy 70 ezer tonna üzemanyagot tároló raktárat,
• Felgyújtották egy kárpátaljai politikus autóját,
• Egy 11 éves gyermek is meghalt a Zaporizzsját érő orosz támadásokban,
• Az ukrán elnök húsvéti üzenetet küldött a világnak,
• és kiderült, hol ünnepelheti a húsvétot Putyin.

Ezúton is köszönjük a figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Az orosz elnök a jövő hétre összehívott egy gazdasági tematikájú kormányülést – írja a RIA Novosztyi.

Az orosz állami hírügynökség szerint Putin ezenkívül több munkamegbeszélést tart majd. Egyebek mellett az orosz Biztonsági Tanács tagjaival is tart majd egy találkozót, valamint az orosz űrrepülők napjának eseményén is részt vesz.

Lettország azt tervezi, hogy áprilisban megkezdi egy 64 kilométeres kerítésszakasz építését a Belarusszal közös határán – jelentette a The Kyiv Independent.

Lettország még 2016-ban döntött a kerítés építése mellett, hogy megvédje magát a Belarusz felől érkező illegális migránsoktól. Áprilisig összesen 54 kilométert építettek meg, ami a tervezett kerítés teljes hosszának alig egyharmada.

Már láthatjuk az eddig elvégzett munka gyümölcsét, ami lehetővé teszi, hogy késedelem nélkül megkezdjük az építkezést

– mondta Renars Griskevics, az Állami Ingatlanok Igazgatóságának elnöke.

Két további ország, Lengyelország és Litvánia is úgy döntött, hogy kerítést épít a Belarusszal közös határán. Litvánia tavaly augusztusban fejezte be az összesen 552 kilométer hosszú kerítés építését, Lengyelország pedig hat hónappal ezelőtt végzett a kerítés felhúzásával.

Az orosz elnök idén is egy templomban fogja ünnepelni a húsvétot a jövő héten – közölte a RIA Novosztyival Dmitrij Peszkov.

A Kreml szóvivője a későbbiekben ígért részletesebb tájékoztatást erről az eseményről. Az orosz állami hírügynökség azonban megjegyezte, hogy az orosz elnök hagyományosan mindig a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház húsvéti ceremóniáján vett részt. 

Mint írták, mindössze két alkalommal nem vett részt az ottani ceremónián: 2003-ban épp külföldön tartózkodott, 2020-ban pedig a koronavírus-járvány miatt egy kisebb kápolnában gyújtott gyertyát Novo Ogarjovó-i rezidenciáján.

Szemtanúk szerint bombás viccek hangzottak el az előtt, hogy egy szentpétervári kávéházban egy hete felrobbantották Maxim Fomin orosz hadibloggert.

Maxim Fomin temetése 2023. április 8-án

Fotó: Stringer / Reuters

A The Moscow Timesnak nyilatkozó szemtanúk szerint maga a blogger – akit sokan Vladlen Tatarszkij álnéven ismertek –, valamint a feltételezett merénylője, Darja Trepova is ezzel viccelődött a robbanás előtt. Trepova állítólag azt mondta, hogy a szobrot eleinte nem akarták beengedni a biztonsági őrök, mert attól tartottak, hogy bomba lehet benne. 

Nevetett, miközben ezt elmondta, tehát a közönség és Vladlen is nevetni kezdett vele. Mindenki azt gondolta, hogy ez csak egy vicc lehet

– mondta az egyik újságíró, aki szemtanúja volt a történteknek. Elmondása szerint a blogger azt is mondta a lánynak, hogy vigye csak oda a szobrot, majd ők leellenőrzik, hogy van-e benne bomba, és ekkor adta át neki a pokolgépet rejtő alkotást.

Egy másik résztvevő is megerősítette, hogy Trepova valóban viccelődött a bombákkal. Ő azt is hozzátette, hogy a feltételezett merénylő testbeszédéből is látni lehetett, hogy feszült, és hogy valamire készül.

Legalább hat robbanást lehetett hallani a Zaporizzsjai terület oroszok által megszállt részén, Melitopol közelében.

Erről Melitopol ukrán polgármestere, Ivan Fedorov számolt be. A térségben több alkalommal is hajtott már végre rakétacsapást az ukrán hadsereg.

Húsvét alkalmából Volodimir Zelenszkij nem csupán az ukrán népnek, hanem az egész világnak üzent. Az ukrán elnök Twitter-bejegyzésében a szabadság fontosságáról írt.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek a fronton, városainkban és falvainkban. Mindenkinek, aki ünnepli a húsvétot Európában, Amerikában, Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában. A világnak, amely szabadon akar élni. A világnak, amely értékeli az életet, a tiszteletet és egyenlőséget

– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök hozzátette, „lehet, hogy különböző hagyományaink vannak, de egy közös mindannyiunk számára: a szülőföldünk védelme”.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 178 150 orosz katona esett el, az elmúlt napon 470 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 3636 tankot,
• 7024 páncélozott harcjárművet,
• 2740 tüzérségi rendszert,
• 533 rakétavetőt,
• 288 légvédelmi berendezést,
• 307 repülőgépet,
• 292 helikoptert és
• 5602 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 2312 hadműveleti és taktikai drónt, 309 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.

Halálos fenyegetések miatt elmenekült Oroszországból az a férfi, aki hónapokkal ezelőtt fotókat készített a Wagner-zsoldosok dél-oroszországi temetőjében. 

Vitalij Votanovszkij a BBC-nek beszélt arról, hogy korábban 20 napra börtönbe zárták amiatt, mert egy „Nem Putyinra, nem a háborúra!” feliratú felsőt viselt, és az 50. születésnapját egy cellában töltötte.

Fotó: Oleksandr Klymenko / Reuters

Mint mondta, ennek ellenére kezdte el később dokumentálni azt, hogy milyen tempóban bővülnek a sírhelyek az orosz temetőkben, és így jutott el a Wagner-zsoldosoknak a krasznodari régióban található temetőjébe is. A helyszínről azóta rendszeresen posztol a Wagner vezetője, Jevgenyij Prigozsin is, de akkortájt ez még nem volt így, és egyáltalán nem hozták nyilvánosságra, hogy oda temetik a wagnereseket.

A tavalyi év végére több mint 1300 katonát azonosított név szerint, aki a háborúban halt meg, és decemberben a Wagner temetőjébe is elment. Azután több alkalommal is visszatért oda, és arra a következtetésre jutott,

Erről aztán a közösségi médiában is posztolt, mire válaszul halálos fenyegetéseket kapott különböző platformokon. Többek közt volt példa arra is, hogy neki is „felajánlottak” egy helyet a temetőben. Végül április elején Örményországba menekült, miután egy rendőr az utcán felismerte, és megfenyegette, hogy ismét beviszik a rendőrségre. 

Az állam számára ezek a statisztikák rémisztőek, és az orosz nép egyszerűen nem ismeri a valós számokat. Meg akartam mutatni, hogy mekkora katasztrófáról van szó. Ha az emberek ismernék a csatatéri veszteségek valódi számait, akkor nagyon felháborodnának

 – mondta az orosz férfi arról, hogy miért kellett elmenekülnie az országból.

Aknavetővel lőtték az oroszok a harkivi régióban található Karaicsne faluját. A támadásban egy ember súlyosan megsérült – közölte Oleg Szinegubov, a régió kormányzója.

A kormányzó tájékoztatása szerint a támadásban egy 30 év körüli férfi súlyosan megsérült, az orvosok jelenleg is küzdenek az életéért.

Oleg Szinegubov azt is elmondta, hogy Kupjanszk városa is ellenséges tűz alá került vasárnap. A várost az orosz katonák rakétavetőkkel lőtték, és több lakóházat is eltaláltak – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt tervezi, hogy májusban Németországban részt vesz a részben neki ítélt Károly-díj átadóünnepségén – tudta meg német kormányforrásból a Bild am Sonntag című vasárnapi lap.

Fotó: Aleksandra Szmigiel / Reuters

Az Európa egyesítéséhez tett hozzájárulásért adományozott díjat a nyugat-németországi Aachen városában adják át május 14-én, idei kitüntetettje „Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij és az ukrán nép”.

Ez lesz Zelenszkij első látogatása Németországban az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta. Személyes jelenléte azonban a háborús helyzettől függ, ha nem utazik, akkor videokapcsolaton keresztül vesz részt a díjátadón.

Az aacheni rendezvényen a tervek szerint Olaf Scholz német kancellár mond megnyitó ünnepi beszédet. A Károly-díjat május 18-án kellene átadni, de mivel ekkor a német kancellár a G7-csoport csúcstalálkozóján vesz részt Japánban, az ünnepséget néhány nappal előre hozták.

Tavaly a Károly-díjat fehérorosz ellenzéki aktivisták, Szvjatlana Cihanouszkaja, Veranika Zepkala és Marija Kalesznyikava kapták meg – számolt be az MTI.

Ferenc pápa vasárnap a világhoz intézett húsvéti üzenetében arra kérte az oroszokat, hogy „keressék az igazságot” országuk ukrajnai háborújával kapcsolatban. A katolikus egyházfő továbbá párbeszédre szólított fel az izraeliek és a palesztinok között a közelmúltbeli erőszakos cselekmények után.

A katolikus egyház legfontosabb ünnepén a szentmise után, délben a pápa a Szent Péter-bazilika lodzsájáról mondta el hagyományos húsvéti üzenetét és urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását a Vatikán becslései szerint mintegy százezres tömeg előtt.

Segítsd a szeretett ukrán népet a béke felé vezető úton, és áraszd a húsvét fényét Oroszország népére!

– mondta.

A pápa arra kérte Istent, hogy „nyújtson vigaszt a sebesülteknek és mindazoknak, akik a háború miatt elvesztették szeretteiket, és adja, hogy a foglyok épségben és egészségesen térhessenek vissza családjukhoz”. Hozzátette:

nyissa meg az egész nemzetközi közösség szívét, törekedjenek arra, hogy véget vessenek ennek a háborúnak és minden konfliktusnak és vérontásnak a világunkban.

Ahogy minden húsvét alkalmával tette, a 86 éves egyházfő fölszólalt a Közel-Kelet békéjéért is, felhívásával utalva a közelmúltban Jeruzsálemben történt erőszakos cselekményekre és az Izraelt, Libanont és Szíriát érintő, határokon átnyúló tűzharcokra – írta az MTI.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy erői megsemmisítettek egy 70 ezer tonna üzemanyagot tároló raktárt a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja város közelében – írja a Sky News.

A minisztérium szerint a csapatok lőszert és más fegyvereket tároló katonai raktárakat is megsemmisítettek a Moszkva által részben megszállt Zaporizzsjai és Donyecki területen.

Mindez egy orosz rakétatámadást követően történt, amely a kora reggeli órákban megölt egy férfit és kislányát Zaporizzsja városában.

Kertjében lépett „Szirom” aknára egy ukrán férfi Harkivban április 9-én délután. A férfi súlyosan megsérült, kórházba szállították – írja a pravda.com.

Vadim Prisztajko, Ukrajna brit nagykövete fontos üzenetet küldött Vlagyimir Putyinnak, miszerint Ukrajna „kész az utolsó csepp vérig, az utolsó orosz katonáig harcolni a területeiért”.

A diplomata mindezt a Daily Expressnek adott interjúban jelentette ki. Szerinte ez az egyetlen lehetséges megoldás Ukrajna számára. 

Számunkra egyetlen megoldás létezik: az oroszoknak el kell hagyniuk a földünket

– mondta a nagykövet.

Prisztajko arra is rámutatott, hogy Ukrajna már legalább egymillió embert toborzott a mozgósítás részeként. Úgy látja, az orosz csapatokhoz képest kiképzettebbek és felkészültebbek lesznek a harctéren való visszavágásra – olvasható az Unian cikkében.

Az oroszok védelmük megerősítésén dolgoznak a Krímnél, ezért légvédelmi járművet telepítettek a dzsankoji híd közelében – írja az Unian.

Az oroszok Pantsir–S1 légvédelmi járművet használnak, amely egy önjáró légvédelmi rakéta- és ágyúrendszer. A jármű 12 rakétával rendelkezik, és lövőtávolsága 18 kilométeres.

Az orosz Belgorod határvidékének falvaiban a lakosság evakuálásának rendjéről szóló emlékeztetőket függesztettek ki.

Eszerint a lakóknak „értesíteniük kell a rokonokat, vészhelyzeti bőröndöt kell vinniük, és biztonságos területre kell távozniuk”.

A tájékoztatóban leírják a gyűjtőhelyre való evakuálás menetét is lépésről lépésre. Azoknak, akik úgy döntenek, hogy máshol rejtőznek el, értesíteniük kell a településük vezetőjét.

A feljegyzés szerzői még azt is leírták, hogy mi legyen a vészhelyzeti bőröndben az iratoktól és a rokonok elérhetőségeitől kezdve a gyufán át az alsóneműig – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ejtették a Robert Fico volt miniszterelnök, a Smer–SD szlovák ellenzéki párt vezetője ellen emelt büntetőjogi vádakat, melyek szerint a közösségi médiában titkos információkat tett közzé az Sz–300-as légvédelmi rendszerek Ukrajnába történő szállításáról.

A Jevropejszka Pravda szerint ezt az információt Jana Simunkova, a Pozsonyi Kerületi Rendőrség szóvivője erősítette meg a TASR-nek.

„A büntetőeljárás a büntetőfeljelentés hivatalos visszavonásával 2022 júniusában lezárult” – közölte Simunkova.

Jan Benczyk, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt képviselője adott tájékoztatást a Fico elleni vádakról, akit kémkedéssel, titkos információk veszélyeztetésével és bizalmas információk nyilvánosságra hozatalával vádoltak. Benczyk szerint az ilyen információk nyilvánosságra hozatala veszélybe sodorhatta volna a szállítmányozásban részt vevő katonai és tranzitszemélyzetet.

Robert Fico ekkor akkor azt állította, hogy hamis vádakkal próbálják megvádolni az ellenzéket, és ellenezte az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadását – írja az Eurointegration.com.

Letartóztatták az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának egyik tisztjét, Olekszandr Gurkót azzal a váddal, hogy nemzetközi terrorcselekmények elkövetőit toborozta az egyik orosz offenzíva területén Ukrajnában – áll a bírósági határozatban, amelyet a TASZSZ tudósítója olvasott fel.

Gurko jelenleg bujkál a nyomozóhatóságok elől, és felkerült a nemzetközi körözési listára is.

A tárgyaláson az egyik tanú szerint Gurko olyan ukránokat toborzott a különleges művelet ellenfelei közül, akik hajlamosak voltak nemzetközi terrorcselekmények elkövetésére. A toborzott katonákat robbanószerkezetekkel is felfegyverezték. Gurko az újoncokkal a Signal hírvivőn keresztül tartotta a kapcsolatot.

Ukrajna jelenlegi arany- és devizatartaléka több mint 10 éves csúcson áll, meghaladja a 30 milliárd dollárt – közölte a gazdasági kérdésekben illetékes ukrán elnöki tanácsadó. Az MTI híradása.

Ez több mint öt hónapnyi import fedezésére elegendő – tette hozzá Oleg Usztenko az ukrán parlament Rada nevű televíziós csatornáján.

A parlament 38 milliárd dollárnyi államháztartási hiányt állapított meg az idei évre, ami a hazai össztermék (GDP) több mint 20 százaléka. A deficitet az Európai Unió, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és más adományozók támogatásaiból tervezik fedezni.

Melitopolban hét felszerelés és lőszerraktárt semmisítettek meg az oroszok, továbbá több mint 15 katonai bázist robbantottak fel az elmúlt két hétben Zaporizzsja területén – közölte az Unian.

Az ellenség nem tartotta be a biztonsági előírásokat a melitopoli repülőterünkön

– mondta Ivan Fjodorov, Melitopol polgármestere, aki arról beszélt, hogy az oroszok napokig szállították a területre a katonai felszereléseket és lőszereket, mostanra pedig az egész szállítmány felrobbant.

Zaporizzsja egy orosz rakétatámadást követően 2023. március 31-én

Fotó: Future Publishing / Getty Images Hungary