„Az ukrán hadsereg cáfolta az orosz állítást, mely szerint Bahmut városának több mint nyolcvan százalékát elfoglalták” – jelentette ki szerdán Szerhij Cserevaty, a keleti ukrán hadseregcsoport szóvivője.
A The Independent beszámolója szerint a szóvivő elmondta, hogy a város jelentős része ukrán ellenőrzés alatt áll.
Az ukrán erők hónapok óta tartják a kelet-ukrajnai Bahmut városát, ahol a háború leghevesebb harcai folynak. Olyannyira, hogy 2022. február 20-án több ezer katona vesztette életét a „húsdarálónak” is nevezett bahmuti harcokban.
A washingtoni székhelyű kutatóintézet, az ISW szerint Bahmut városának több mint háromnegyedét már elfoglalták az oroszok.
#Bakhmut Update:
— ISW (@TheStudyofWar) April 12, 2023
🇷🇺 occupies ≥ 30.68km^2 (about the size of Chicago O’Hare) or 76.5% of Bakhmut based on ISW's ctrl of terrain assessment, increasing to 34.5km^2 (86.1%) when factoring in all 🇷🇺-claimed territory in Bakhmut, incl. contradictory claims.https://t.co/UYbBGdZtJo pic.twitter.com/55PiIq3LcQ
Az ISW elemzése szerint feltételezhető, hogy a város területének mintegy 76,5 százaléka orosz kézen van. Az oroszok azonban ennél nagyobb kiterjedésű területről, gyakorlatilag a település 86,1 százalékáról állítják azt, hogy az övék (e kijelentések valóságtartalmát azonban független forrásból nem sikerült igazolni).
A NEXTA hírcsatorna osztotta meg az ukrán hadsereg videóját arról, hogy Liman térségében miként semmisítettek meg egy orosz harckocsit.
#Russian tanks were destroyed near #Lyman. pic.twitter.com/uSwMHUmZDG
— NEXTA (@nexta_tv) April 12, 2023
A minap napvilágot látott egy olyan videó is, amelyben egy orosz harckocsizó nézőpontjából lehetett látni egy rakéta becsapódását.
Az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi a kiszivárgott hírszerzési iratok ügyét, de továbbra sem tudják, hogyan kerültek az internetre – ismerte el Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az Antony Blinken külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján kedden Washingtonban.
Lloyd Austin a sajtóértekezleten a kiszivárgott minősített dokumentumokkal kapcsolatban úgy fogalmazott:
Az iratok valahol az interneten voltak, hogy pontosan hol, és hogy kinek volt ezekhez hozzáférése, ezen a ponton nem ismerjük.
A miniszter arra a kérdésre, hogy hírszerzési hiba történt-e akkor, amikor ő is csak azon a napon értesült az ügyről, amelyen a sajtó is beszámolt róla, azt válaszolta: azok az iratok, amelyekről tudomása van, idén február 28-án és március 1-jén keletkeztek, arról pedig nem tud, hogy korábbiak is forogtak-e a világhálón, de erre választ találnak majd. A miniszter azt ígérte, hogy
minden követ megmozgatnak, és megtalálják a kiszivárogtatás forrását, valamint az ügy teljes kiterjedését.
Arról is beszámolt, hogy egyeztetett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel a kiszivárgott dokumentumokról, amelyek ukrán katonai terveket is tartalmaztak, és megállapította, hogy Ukrajna nem egyetlen meghatározott tervet követ. Hozzátette, hogy az ukrán vezetést ellátták azokkal a katonai képességekkel, amelyek segítségével továbbra is sikeres lehet a hadműveletekben.
A Pentagon szigorúan titkos dokumentumainak kiszivárogtatásáról szóló amerikai kormányzati vizsgálatok kezdenek formát ölteni: a Pentagon vizsgálja, hogy a kiszivárogtatás milyen hatással van az amerikai nemzetbiztonságra, az igazságügyi minisztérium pedig büntetőjogi vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy ki állhatott a kiszivárogtatás mögött − írta meg a CNN.
A több ügynökség által végzett vizsgálatot három amerikai tisztviselő szerint a Pentagon hírszerzési és biztonsági hivatala vezeti, és hónapokig is eltarthat. Elsősorban azt vizsgálják majd, hogy a hírszerzési forrásaik és módszereik veszélybe kerültek-e azóta, hogy a sokszor „szigorúan titkos” jelzéssel ellátott dokumentumok az év elején felkerültek egy közösségi médiaplatformra.
A Pentagon részéről Milancy Harris, a védelmi miniszter hírszerzésért és biztonságért felelős helyettes államtitkára fogja irányítani az akciókat − közölték a források. A vizsgálatban megpróbálják majd meghatározni a kiszivárogtatás mértékét is, mivel a tisztviselők még nem tudják, hogy sikerült-e azt megfékezni, vagy vannak-e még titkos dokumentumok, amelyek az interneten keringenek.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője megismételte az újabb vadászgépek iránti kérelmet, mivel szerinte Ukrajnának „modern légi és rakétavédelemre” van szüksége − közölte a Sky News.
Jermak szerint Kijev légvédelmének modernizálására van szükség az irányított légibombákkal végrehajtott orosz támadások kivédéséhez, és ahhoz, hogy megóvják a civilek életét. Mint felidézte: Ukrajna már régóta kéri, hogy nyugati vadászgépekkel segítsék őket, amelyek nemcsak a védekezésben, hanem a nagy ellentámadásban is segíthetnének.
Керовані авіабомби – це черговий інструмент російських терористів, яким вони вбивають цивільних українців.
— Andriy Yermak (@AndriyYermak) April 11, 2023
Нам потрібна сучасна авіація і ПРО, щоб врятувати українців і не дати ворогу більше можливостей для використання керованих авіабомб.
Az Ukrán Fegyveres Erők nyáron indíthatnak ellentámadást a megszállt területek felszabadítására – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a The Hill című lapnak adott interjújában az Unian beszámolója szerint.
Elmondása szerint Ukrajna szövetségesei és partnerei nem sürgetik az offenzívát, a legerősebb nyomás az országon belülről érkezik.
Minden barátunk és partnerünk nagyon jól megérti, hogy ahhoz, hogy ellentámadást indítsunk, 100 százalékosan készen kell állnunk, ha nem jobban
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Arra a kérdésre, hogy az ellentámadásra való felkészülést hogyan befolyásolhatja a kiszivárgott titkos Pentagon-dokumentum, Smihal annyit mondott: Ukrajna fel fogja szabadítani a területét.
Többször bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk rá. Ugyanakkor további katonai segítséget kérünk nemzetközi partnereinktől, például harckocsikat, lőszert, repülőgépeket, páncélozott járműveket
– tette hozzá.
Oroszország katonai-politikai vezetésében folytatódik a hisztéria az Ukrán Fegyveres Erők jövőbeli ellentámadása miatt, ugyanakkor maguk a megszállók fizikailag és erkölcsileg kimerültek. Lehetséges, hogy a háború már idén véget érhet – mondta Gennagyij Gudkov orosz ellenzéki politikus.
Az ukrán Unian hírügynökség szerint Gudkov megjegyezte: annak ellenére, hogy Oroszország a megszálló erők lőszerrel és élelemmel való ellátásával javítani tudott a helyzeten, az orosz veszteségek tovább nőnek. Veszítenek a morálból és a támadó műveletek végrehajtására való képességükből.
Véleménye szerint az Orosz Föderáció minden célja kudarcot vallott, és ez vezethet a háború végéhez.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!