Óriási rakétazápor zúdult Ukrajnára

Amint arról korábban már beszámoltunk, az amerikai hírszerzés kiszivárgott dokumentumai szerint hiány lehet a légvédelmi eszközök lőszereiből az ukrán hadseregben.

A dokumentumokból kiderült, hogy az ukránoknak rendkívül sok lőszerre van szükségük külföldről ahhoz, hogy kordában tarthassák az orosz légierőt. Az iratokban az amerikai tisztviselők azt is leírták, ha Ukrajna kifogyna ezekből a lőszerekből, az orosz légierő óriási pusztítást végezhetne Ukrajnában, ami fordulópontot jelentene a háborúban. 

A februári keltezésű iratokban viszont arra figyelmeztettek, hogy az ukrán légvédelem 89 százalékát adó SZ–300-as rendszer, valamint a Buk légvédelmi rendszerek által használt lőszerből 

A helyzetről az Infostart Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdezte. A szakértő szerint a hírekben van egy jó adag újságírói túlzás is, ugyanakkor elismerte, hogy a megnövekedett háborús igényeket nem igazán tudja kielégíteni a még mindig békeüzemmódban működő észak-amerikai és európai hadiipar.

Kaiser Ferenc elmondta, hogy bár időbe telik, amíg a lebontott kapacitásokat újraépítik, de azért az mégsem hihető, hogy emiatt Ukrajna teljesen védtelenné váljon. Mindössze arról lehet szó, hogy a korábbinál kevesebb orosz rakétát tudnak esetleg lelőni, de a légvédelem azért nem fog összeomlani.

Ennek dacára azért az ukránoknak takarékoskodniuk kell, ami háborúban borzasztó dolog

– tette hozzá a szakértő, leszögezve, hogy Oroszország is lőszerhiánnyal küszködik.

Az interneten közzétett titkos anyagok szerint az Ukrajna és Oroszország közötti háború várhatóan 2024-ig fog tartani, amelyből egyik fél sem kerülhet ki győztesként, azonban egyikük sem lesz hajlandó tárgyalni a konfliktus befejezéséről – írja a The Washington Post.

A lap megjegyzi, hogy még ha Ukrajna jelentősebb területeket is tud visszaszerezni, valamint komoly veszteségeket okoz az orosz csapatoknak (ami az amerikai hírszerzés szerint nem valószínű – a szerk.), az ország térnyerése akkor sem lesz elegendő a béketárgyalások kiharcolásához.

A most közzétett dokumentum amellett, hogy költséges nyílt konfliktust jósol, azt is előrevetíti, hogy az ukrán és az orosz katonai vezetők hogyan fognak reagálni a harctéren jelentkező kihívásokra. Továbbá azt jósolja, hogy az év mindkét fél számára csak „kisebb” területi nyereséggel fog zárulni, mivel „a hatékony műveletekhez nem áll rendelkezésre elegendő csapat és ellátmány”.

A patthelyzet azt is eredményezi, hogy Ukrajna a lakosság „teljes mozgósítását” fogja meghirdetni – jósolja a dokumentum. Ugyanakkor valószínűleg fokozódnak az orosz területre mért csapások is, ami miatt egyes amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy az ilyen támadások Vlagyimir Putyin elnököt eszkalációra kényszeríthetik, vagy ürügyet adhatnak Kínának arra, hogy fegyverekkel támogassa Oroszországot.

Ami az orosz felet illeti, a patthelyzet arra kényszeríti majd Moszkvát, hogy „a harci erő csökkenése miatt felhasználja tartalékait” – áll a dokumentumban. A Kreml valószínűleg felgyorsítja az erőfeszítéseket az elfoglalt területek Oroszországba olvasztására is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen hagyta jóvá a The WSJ újságírójának, Evan Gerskovicsnak a letartóztatását, akit Oroszország kémkedéssel vádol – írja a Bloomberg.

A lap megjegyzi, hogy az orosz elnök jóváhagyása az Egyesült Államokkal való konfrontáció elmélyítését szorgalmazó keményvonalas vezetők növekvő befolyását tükrözi a Kremlben.

Gerskovics őrizetbe vétele bírálatokat váltott ki az Egyesült Államok és szövetségesei részéről, és újabb visszaesést jelentett az amerikai–orosz kapcsolatokban, amelyek Putyin ukrajnai inváziója óta megromlottak. Alina Poljakova, a washingtoni Európai Politikai Elemző Központ elnöke elmondta:

Ennek nem csak az Egyesült Államok, hanem az egész Nyugat számára ébresztőleg kell hatnia. Ez annak a jele, hogy Putyinnak nem áll szándékában visszatérni a stabil és megbízható kapcsolatokhoz.

A Bloomberg cikke megjegyzi, hogy a háború elhúzódásával a Kreml egyre inkább igyekszik azt „egzisztenciális harcként” beállítani a NATO ellen, amely „Oroszország elpusztítására törekszik”.

2023. május 9-én ünnepli Oroszország a második világháború európai lezárását, a náci Németország fölött aratott győzelmet. Az eseményről minden évben az orosz fővárosban, a Vörös téren emlékeznek meg.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem zárta ki, hogy az idei felvonuláson a „különleges katonai hadművelet” harcosai is részt vesznek, ám részleteket nem közölt.

Egyelőre nem mondhatok semmit

– mondta a TASZSZ-nak a kérdésre válaszolva.

Peszkov nem tett említést arról sem, hogy mely külföldi vezetők vesznek részt a győzelem napi felvonuláson. Mint a Kreml szóvivője rámutatott, az esemény előkészületei még folynak. „Időben tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot. Még túl korai erről beszélni” – magyarázta.

Tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök mondott beszédet a Vörös téren, de nem minden haladt a tervek szerint, mert a légi parádé elmaradt. Az orosz elnök elsőként az Ukrajnában indított „különleges katonai műveletről” beszélt, és arról, hogy ez volt az egyetlen helyes döntés.

Az interneten elérhetővé vált titkos amerikai hírszerzési dokumentumok arra utalnak, hogy az ukrajnai katonai konfliktus hosszú ideig elhúzódhat. A Pentagon szerint a Donbászért folytatott harc 2023 végére valószínűleg patthelyzetbe kerül, és Oroszország nem lesz képes teljes ellenőrzést szerezni a régió felett.

A dokumentumok megjegyzik, hogy Oroszország taktikája az ukrán hadsereg kimerítésére irányul, de ez Oroszország saját lőszerkészleteit és erőit is ugyanilyen mértékben megterheli. Ez meghiúsíthatja Moszkva katonai céljait, ami 2023 után elhúzódó konfliktushoz vezethet – részletezik a dokumentumok a Reuters információi szerint.

Mindkét fél, Oroszország és Ukrajna mérsékelt harci múlttal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy valószínűleg még egy ideig folytatják a harcot.

Andrej Szuszencsov orosz külpolitikai elemző szerint az már világossá vált, hogy az Egyesült Államok érdekeit szolgálja jelenleg a harcok elhúzódása, meglátása szerint ezt azonban előnyére tudja fordítani az orosz hadsereg.

Oroszország történelme azt mutatja, akcióink akkor voltak a leghatékonyabbak, amikor elhúzódó harcokba kényszerítettük bele ellenségünket. Ez igaz volt szinte minden jelentősebb múltbeli orosz katonai-stratégiai elköteleződésre. Ilyen helyzetekben Oroszország soha nem veszített

– vélekedett Szuszencsov az MK szerint.