A belgorodi területen és a brjanszki területen is drónok csapódtak be az éjjel – írja a CNN hírportálja.

A dróncsapásokról a régiók kormányzói számoltak be. Belgorodban két drón robbant fel lakott területen, egy harmadik drónt pedig lelőtt az orosz légvédelem. Két lakóházban és egy autóban károk keletkeztek, de senki sem sérült meg.   

Brjanszkban egy kormányzati épületbe csapódott be egy drón. Az ottani kormányzó szerint senki sem sérült meg, de a katasztrófavédelemnek volt némi dolga a helyszínen.

Putyin rendelete a rendkívüli sorozásról titkos záradékokat tartalmaz az ukrán védelmi minisztérium szerint – írja az UNIAN ukrán hírügynökség.

„Az ukrán hadsereg jól tudja, hogy a rejtett pontok általában mit jelentenek az orosz állampolgárok számára” – jegyezte meg az ukrán védelmi minisztérium.

Az orosz diktátor rendelete a tartalékosok katonai kiképzésre való sürgősségi behívásáról két rejtett, bizalmas jelzésű szakaszt tartalmaz 

– jegyezte meg a védelmi minisztérium.

Az ukrán hírügynökség szerint május 10-én derült ki, hogy az oroszok vezetője, Vlagyimir Putyin aláírt egy rendeletet, amely bevezette a tartalékos orosz állampolgárok állítólagos katonai kiképzésére vonatkozó felhívást.

Washington nem reagált megfelelően az oroszok megölését kilátásba helyező ukrán nyilatkozatra – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

A szóvivő arra reagált, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnökségének vezetője kijelentette: kész „oroszokat ölni szerte a világon”. Peszkov szerint erre a „szörnyűségre” Washington nem adott megfelelő reakciót. 

Ha nem tévedek, nem hallottunk erre semmilyen reakciót az európai fővárosokból. Hallottunk egy választ az amerikai külügyminisztérium szóvivőjétől egy újságíró kérdésére, amelyben az »elítélés« szó nem hangzott el, de legalább annyit kimondtak, hogy nem helyeslik a dolgot

– fogalmazott a Kreml szóvivője, hozzátéve: természetesen ez nem elég, de tudomásul vettük.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Budanov kijelentését a szélsőségesség és a terrorizmus megnyilvánulásának minősítette. „Kérdés, hogy mi kell még a Fehér Háznak, a Downing Streetnek, Berlinnek, Madridnak, Rómának ahhoz, hogy észre vegyék a szélsőségesség elemeit az ilyen kijelentésekben” – kommentálta. 

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Moszkva össze akarja-e hívni az ENSZ Biztonsági Tanácsát a Kreml ellen megkísérelt dróntámadás miatt, Zaharova közölte, hogy Oroszország az üléseken rendszeresen fel fogja hívni a testület figyelmét Ukrajna „terrortevékenységére”.

Az El Mundo című spanyol lap egy térképet tett közzé az Ukrán Fegyveres Erők ellentámadásának lehetséges irányairól.

A kiadvány szerint az ukrán csapatok offenzívájának valószínű irányai a Zaporizzsja és Melitopol, valamint Vuhledar és Mariupol közötti útvonalak lehetnek. Továbbá megjelöltek két lehetséges támadási útvonalat Herszon térségében is. 

Emellett a térkép egy Kupjanszkból a luhanszki terület felé – különösen Szvatove és Luhanszk városa irányába –  tartó offenzíva változatát is lehetséges irányként mutatja be. Ezenkívül Kreminna felől Szvatove felé is terveznek támadást.

Mindemellett érdemes leszögezni: a térkép csak a szakértői vélemények alapján mutatja be a lehetséges támadási útvonalakat. Azt, hogy pontosan mit tervezhet az ukrán katonai-politikai vezetés, csak nagyon kevesen tudják.

Az Egyesült Államok első alkalommal engedélyezte az elkobzott orosz vagyontárgyak Ukrajnának történő átadását – írja a Sky News.

Minderről az után döntöttek, hogy az igazságügyi minisztérium Konsztantyin Malofejev orosz oligarcha ellen vádat emelt az Oroszországgal szemben tavaly bevezetett szankciók megsértése miatt. Az oligarchát azzal vádolták, hogy finanszírozta a krími szeparatizmust támogató oroszokat.

Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter bejelentette azt is, hogy „több millió dollárt foglaltak le egy amerikai pénzintézetnél vezetett számláról, amely Malofejev szankciók megsértéséhez köthető”. Februárban Garland azt mondta, hogy engedélyezte az említett pénz átutalását ukrajnai felhasználásra.

Bár az Egyesült Államok első alkalommal utalja át az elkobzott orosz pénzeket Ukrajna újjáépítésére, nem ez lesz az utolsó

– tette hozzá nyilatkozatában az igazságügyi miniszter. 

Igor Konasenkov tábornok a szerdai hadijelentésben a megsemmisített ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között említett meg egy vezetési pontot, három lőszerraktárt, egy katonai javítóműhelyt, valamint egy Szu–27-es repülőgépet.

Ezzel az orosz statisztika szerint 420-ra nőt azoknak a repülőgépeknek a száma, amelyeket az ukrán légierő a háború kitörése óta elveszített. A megsemmisített ukrán helikopterek száma az orosz védelmi tárca szerint 230.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán elrendelte, hogy hívják be az idén esedékes gyakorlatozásra a tartalékosokat.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Alaposan felbőszítette Oroszországot a lengyelek lépése,
• Kiderült, mi lehet a legutóbbi orosz rakétacsapások motivációja,
• Zelenszkijre figyel a világ, sok múlhat az elnök döntésén,
• Drónokkal támadtak egy katonai létesítményt Oroszországban,
• A Wagner-csoport terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte a francia nemzetgyűlés,
• A lengyelek átneveznék Kalinyingrádot,
• Ukrán külügy: ne gondolja senki, hogy az ellentámadással vége,
• Megszólalt a belorusz KGB vezetője, állítólag terrortámadás készült országuk ellen,
• Belháború tört ki Oroszországban,
• Sikeres ellentámadást jelentettek az ukránok Bahmutnál.

Tartsanak velünk ezúttal is!