Súlyos csapás érte az oroszokat a Krímben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a következő napokban Joe Biden amerikai elnökkel is találkozik – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője péntek este.

Jermak szerint a Bidennel való találkozó során többek között szóba kerül a „vadászgépek koalíciójának” támogatásáról szóló amerikai nyilatkozat.

„Az elnökök erről és más kérdésekről is beszélni fognak” – mondta Zelenszkij egyik vezető tanácsadója.

„Hamarosan minden szükséges eszközünk meglesz ahhoz, hogy megvédjük a saját égboltunkat” – tette hozzá.

Életét vesztette három ukrán energetikai szakember pénteken az északkelet-ukrajnai Szumi megyét ért orosz dróntámadás következtében – közölte az ukrán energetikai minisztérium a Facebookon.

A közlemény szerint a megyei áramszolgáltató vállalat három dolgozójának autóját egy orosz drón találta el, miközben egy közelebbről nem megnevezett létesítménybe tartottak.

Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese a Facebookon azt írta, hogy Oroszország ismét több ezer katonát vezényelt át a Donyeck megyei Bahmuthoz, emiatt az ukrán előrenyomulás lelassult. Hozzátette, hogy az orosz erők igyekeznek kihasználni nehéztüzérségi fölényüket a térségben.

Az orosz csapatok továbbra is súlyos veszteségek árán támadnak, amelyek aránytalanul nagyobbak a mi veszteségeinknél

– emelte ki Maljar. Szavai szerint Bahmutban az orosz erők hamuvá égetik az épületeket, az alapokig rombolják a várost, amit így lehetetlen megvédeni.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy sikeresen visszavertek egy orosz rohamot Bahmutban. Kézigránátokkal két orosz katonát megöltek, hármat megsebesítettek, az orosz támadócsoport pedig rövid időn belül visszavonult – derül ki a közleményből.

Ankara nem szándékozik szankciókat bevezetni Moszkva ellen, mivel Törökország „különleges” kapcsolatot ápol Oroszországgal – nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török elnök a CNN-nek.

Nem vagyunk azon a ponton, hogy szankciókat vezessünk be Oroszország ellen, ahogyan a Nyugat tette. A nyugati szankciók nem korlátoznak minket. Erős állam vagyunk, és jó kapcsolataink vannak Oroszországgal

– mondta.

Erdogan szerint a Nyugat Oroszországgal szembeni politikája nem jó megközelítés.

Hozzátette, hogy jó személyes kapcsolatai vannak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami lehetővé tette a gabonaüzlet meghosszabbítását – idézte a török elnököt az Unian.

Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze ellen, aki korábban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

Az orosz belügyi adatbázis bejegyzése csak annyit közölt, hogy Karim Asad Ahmad Khan angol állampolgárt az orosz büntető törvénykönyv egyik cikkelye alapján körözik, azt azonban nem nevezte meg, hogy mi a konkrét vád.

Amit tudni lehet, az az, hogy az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nemrégiben büntetőeljárást indított Khan és három bírája, Akane Tomoko, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godínez ellen.

Az ügyész ellen a vád ártatlan személyt tudatos büntetőjogi felelősségre vonása, súlyos vagy különösen súlyos bűncselekmény jogellenes elkövetésével összefüggésben, a bírák ellen pedig az, hogy tudatosan törekedtek külföldi állam képviselőjének jogellenes fogva tartására, és támadást készítettek elő ellene.

Nemkívánatosnak nyilvánította pénteken az orosz főügyészség a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet oroszországi tevékenységét – adta hírül az MTI.

A hatóság szerint a Greenpeace tevékenysége veszélyezteti az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapját és biztonságát. A főügyészség döntése mind a nonprofit szervezetre, mind pedig a nemzetközi alapítványra vonatkozik.

Az orosz hatóság arra a megállapításra jutott, hogy a Greenpeace környezetvédelmi tevékenységét ténylegesen „politikai álláspontok aktív népszerűsítése” kíséri, valamint kísérletek az állam belügyeibe való beavatkozásra, ami az állam gazdasági alapjainak aláásására irányul.

A főügyészség szerint a szervezet információs kampányokkal és nem engedélyezett akciókkal negatívan befolyásolja a közvéleményt, gyakran akadályozza az orosz kormányzati programok, „az ország számára előnyös infrastrukturális és energetikai projektek megvalósítását”.

A közlemény értelmében a Greenpeace Alapítvány külföldi ügynökök tevékenységét finanszírozza, és az orosz törvények módosítását követeli, a társadalmi-politikai helyzet destabilizálására és alkotmányellenes hatalomváltásra törekszik az országban.

Az orosz igazságügyi minisztérium idén márciusban külföldi ügynökké minősítette a Természetvédelmi Világalapot (WWF).

Több mint 117 ezren csatlakoztak idén eddig az orosz hadsereghez – közölte Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a Sky News szerint.

A védelmi minisztérium adatai szerint január 1. és május 19. között 117 400 embert soroztak be a fegyveres erők soraiba szerződéses alapon és önkéntes alakulatainkon keresztül – tette hozzá az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője.

Mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 szeptemberében részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. Az ország védelmi minisztere, Szergej Sojgu akkor azt mondta, hogy 300 ezer tartalékost fognak besorozni.

Oroszország kimerítette rakétakészleteinek jelentős részét, de a nemzetközi szankciók ellenére sikerült elindítania a gyártást, amint azt az Ukrajnában lelőtt rakéták töredékei is bizonyítják – jelentette ki pénteken Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az RBK-Ukrajina hírportálnak.

A tisztségviselő közölte, hogy az ukrán hírszerzés adatai szerint Oroszország havonta 67 rakétát képes előállítani.

Havonta legalább kétszer szállít Oroszország Kalibr típusú rakétákat az általa még 2014-ben megszállt Krím félszigetre. Most az oroszok körülbelül 25 Kalibr rakétát tudnak gyártani havonta, H-101-es típusból 35 darabot, Kinzsal rakétából kettőt, az Iszkander-M rendszerhez való 9M723 ballisztikus rakétákból pedig ötöt. A nemzetközi szankciók ellenére sikerül nekik a rakétagyártáshoz szükséges alkatrészeket importálniuk

– fejtette ki Szkibickij.

Szavai szerint az Ukrajnában lelőtt orosz rakéták darabjai arra utalnak, hogy ezek a lőszerek „épphogy legördültek a futószalagról”, ezeket az idei év első negyedévében gyártották.

„Oroszország addig fogja rakétákkal terrorizálni Ukrajnát, amíg elegendő erőforrással rendelkezik, ezért Ukrajna számára fontos, hogy továbbra is erősítse légvédelmét” – mutatott rá a hírszerzési vezető.

Újabb kárpátaljai katona halt meg az ukrán fronton. Hegedűs Alla a 128. hegyi rohamdandár katonája, 39 éves volt – közölte a Kárpáti Igaz szó.

A portál beszámolója szerint a nő a munkácsi járásbeli Szofia (Zsófiafalva) községből származott, és 2023. május 16-án vesztette életét a háborúban.

A Felsőkerepeci kistérség közösségi oldalán azt írták, a katonanőtől május 18-án vettek végső búcsút a zsófiafalvi ortodox templomban.

A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) Hirosimában ülésező vezetői pénteki közleményükben leszögezték, hogy a jövőben is megingathatatlanul támogatják Ukrajnát – adta hírül az MTI.

Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió vezetői zárt ajtók mögötti tanácskozásokat követően aláhúzták: mindannyian kiállnak Oroszország háborúja ellen.

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen kiemelte: meg kell adni Ukrajnának az eszközöket ahhoz, hogy sikeresen megvédje magát, és visszanyerje teljes szuverenitását és területi integritását. Ehhez biztosítani kell a katonai és pénzügyi támogatást, addig, ameddig csak szükséges.

A G7 eközben bejelentette az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések további szigorítását.

Egy kritikus jelentőségű infrastrukturális létesítményt célzott meg egy orosz dróncsapás péntek hajnalban – közölte Lviv város polgármestere.

Andrij Szadovij szerint a támadást iráni gyártmányú kamikazedrónokkal hajtották végre. Közlése szerint sérültekről nincs hír, és egyelőre a károkról sem számolt be.

A Magyar Madarai (Птахи Мадяра) nevű drónos felderítőcsapat a minap egy újabb videót tett közzé, amelyen egy orosz harckocsi megsemmisítése látható.

A felvételt – amely a Donyecki területen készült – mások mellett az 5 Kanal nevű ukrán csatorna is megosztotta.

A Magyarok madarai hónapokkal ezelőtt Bahmutban is harcolt, több orosz harcjárművet is azután semmisítettek meg, hogy ők bemérték a pozícióját a drónokkal. Korábban az egység parancsnoka azt mondta, hogy visszavonták őket, de a minap is Bahmut térségéből posztoltak egy másik videót.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen vesz részt a G7-országok csúcstalálkozóján – írja a Kyodo News.

A lap japán és amerikai kormányzati forrásokból értesült erről (megerősítve ezzel a Financial Times korábbi híradását a témában). A G7-ek péntek és vasárnap közt tartanak csúcstalálkozót, amelyen szó lesz Oroszország elleni újabb szankciókról is.

Ukrán részről pénteken Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára is megerősítette, hogy Zelenszkij valóban Japánba utazik. Mint mondta: a csúcstalálkozón nagyon fontos döntésekre kerülhet sor, ezért van szükség az ukrán elnök fizikai jelenlétére.

Úgy tudni, hogy Zelenszkij vasárnap vehet részt a csúcstalálkozón. Az ukrán elnök az utóbbi napokban megjárta Olaszországot, Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot is azért, hogy további támogatást szerezzen országának.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda már egy éve folytat vizsgálatot a meglehetősen furcsa körülmények között hadifogságba esett 501-es önálló tengerészgyalogos zászlóalj ügyében.

Az Infostart most arról számolt be, hogy az egyik mariupoli védő nyilatkozott egy ukrán szervezetnek, és azt mondta: 

 Arra készültünk, hogy mindhalálig harcolunk majd. Tudtuk, mennyi az esélyünk arra, hogy innen élve kijussunk – nulla.

Az 501-es önálló zászlóalj katonái ehhez képest április 4-én kora hajnalban fegyvertelenül hagyták el állásaikat. Egy részük úgy tudta: erősítésként egy másik alakulathoz mennek, mások abban a hiszemben éltek, hogy egy humanitárius folyosón keresztül kivonják őket a harcokból. Több szemtanú is beszámolt arról, hogy útközben Bezszmertnyij főhadnagy végig rádiókapcsolatban állt egy ismeretlennel, akitől folyamatosan utasításokat kapott az útirányt illetően.

Rövid utazást követően a tengerészgyalogosok járművei megálltak és orosz katonákat láttak maguk körül. Ekkor jöttek csak rá, hogy a parancsnokaik a tudtuk és belegyezésük nélkül a megadás mellett döntöttek. Később az egyik hadifogolytáborban Birjukov alezredes maga köré gyűjtötte a katonáit, és azt próbálta magyarázni:

Meg kell érteniük, hogy tulajdonképpen megmentettem az életüket.

Az ukrán hadi törvénykezés árulásnak tekinti, és héttől tíz évig terjedő börtönnel sújtja, ha valaki megadja magát az ellenségnek, amennyibe alkalmas lenne a harcra. Az 501-es zászlóaljnak fogyóban volt a lőszere, de még volt nekik. A zászlóalj elvonulása megpecsételte az acélmű védőinek sorsát: kilenc nappal később az oroszok felszámolták az utolsó ellenálló gócokat is.

Az eset részleteit feltáró civil szervezet magyarázatot keres a zászlóalj vezetőinek furcsa viselkedésére. Több katona is azt mondta, hogy a parancsnok lelkileg összetört a harcokban elszenvedett veszteségek miatt. Az egység egyik tisztjéről pedig úgy tudni, hogy komoly kapcsolatokkal rendelkezett az orosz oldalon, állítólag rokoni szálak fűzték a szakadár Donyecki Népköztársaság egyik vezetőjéhez. 

Nem ez egyébiránt az egyetlen árulásvád Mariupollal kapcsolatban, ugyanis egy tengerészgyalogos egység vezetőjét is ugyanezzel vádolták meg még az ostrom idején.