A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) részes államai aggodalmuknak adtak hangot szombaton amiatt, hogy előző nap az orosz belügyminisztérium körözést adott ki az ICC főügyésze és több bíró ellen.
Az orosz belügyi adatbázisban pénteken megjelent bejegyzés szerint Karim Khant, az ICC brit főügyészét az orosz büntető törvénykönyv egyik cikkelye alapján körözik, de a konkrét vádat nem nevezték meg, írja az MTI.
A Nemzetközi Büntetőbíróság részes államainak közgyűlési elnöksége által kiadott közleményben a moszkvai intézkedést megfélemlítésnek nevezték, illetve elfogadhatatlan kísérletnek arra, hogy aláássák az ICC mandátumát a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények vizsgálatában, szankcionálásában és megelőzésében.
„Az ICC-nek tudomása van róla, és nagyon aggasztónak tartja, hogy a bíróság tisztségviselői ellen jogtalan és alaptalan kényszerítő intézkedéseket vezettek be. Ezeket a lépéseket a testület elfogadhatatlannak tartja, és továbbra is tántoríthatatlanul végzi munkáját annak érdekében, hogy biztosítsa a legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek felelősségre vonását” – fogalmaztak a közleményben.
A Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman letartóztatását, azzal vádolva meg őket, hogy törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából.
Éjfél után az ukrán fővárosban, valamint Kijev és Csernyihiv régiókban légiriadót rendeltek el. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője arra szólította fel a lakosságot, hogy vegyék komolyan a riasztásokat.
Éjjel a Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság is dróntámadás veszélyéről számolt be.
Éjjel fél kettő körül érkezett a jelentés, miszerint a dróntámadás következtében egy fővárosi kerületben tűz ütött ki, amelyet nem a drónok támadása, hanem a légvédelmi rendszer által hatástalanított szerkezetek törmelékeinek becsapódása okozott.
A város polgármestere Dnyipro kerületben lezuhant törmelék okozta tűzről számolt be, ahol egy 9 emeletes épület tetején csaptak fel a lángok.
A hivatalos szervek jelentése szerint Kijev Darnyickij és Szolomjanszkij kerületében több utcában is törmelékhullást regisztráltak.
Áldozatokról egyelőre nincs információ.
„Nehéz nem egyetérteni azzal a nőgyógyásszal, aki az EU vezetőjének adja ki magát” – írta közösségi oldalán megosztott üzenetében Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője.
A néni szerint el kell utasítani az Oroszország és Ukrajna közötti egyenrangú tárgyalásokat. Persze, hogy így van. Milyen egyenrangú tárgyalások lehetnek egy idegen uralom alatt félig-meddig szétesett náci állammal?
– fogalmazott a politikus. „Csak az urakkal lehet tárgyalni. Vagy inkább csak Washingtonnal. Más tárgyalópartner nincs” – jelentette ki. Hozzátette, a tárgyalások csak „a háború utáni világrend feltételeiről” szólhatnak. „De erről még korai lenne beszélni” – vélekedett. Egyelőre – meglátása szerint egyáltalán nincs szükség jelenleg tárgyalásokra.
Oroszország védelmi ipara és hadserege a hírek szerint a nyugati szankciók ellenére „baráti” országokon, köztük kazahsztáni vállalatokon keresztül juthat hozzá a szükséges mikroelektronikához és drónokhoz – ez derül ki a Important Stories weboldal, a Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) és a Der Spiegel magazin közös vizsgálatából.
Az újságírók által megszerzett orosz vámügyi adatokból kiderül, hogy legalább egy forrásuk Kazahsztánban van. Tavaly Oroszország
több mint 500 drónt importált az Aspan Arba nevű kazah cégtől.
Ezt a céget 2022 áprilisában jegyezték be, néhány hónappal Oroszország inváziójának kezdete után.
A kazah bányaipari hírportál, a Metalmininginfo arról számolt be, hogy ez a cég a DJI-drónok hivatalos forgalmazója Kazahsztánban, és bányászati, építési, mentési és mezőgazdasági munkákhoz szállít drónokat. A moszkvai székhelyű Nebesznaja Mehanika nevű cég a DJI-drónok egyik fő értékesítője Oroszországban.
A vezető kínai gyártó, a DJI 2022 áprilisában bejelentette, hogy nem értékesíti termékeit sem Oroszországban, sem Ukrajnában, hogy megakadályozza a drónok harci műveletekben való felhasználását.
Joe Biden amerikai elnök a G7-csúcson a Volodimir Zelenszkijjel való találkozója után egy új, 375 millió dolláros katonai segélycsomagot kíván bejelenteni Ukrajnának – írja a Politico.
Amerikai és ukrán kormányzati körökből származó források szerint a segélycsomag
A CNN beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij megérkezett Japánba. Az ukrán elnök a világ vezetőivel fog tárgyalni a G7 csoport hirosimai csúcstalálkozóján.
Japán. G7. Fontos találkozóra kerül sor Ukrajna partnereivel és barátaival. Biztonság és megerősített együttműködés a győzelmünk érdekében. A béke ma közelebb kerül
– írta a Twitteren Zelenszkij.
Japan. G7. Important meetings with partners and friends of Ukraine. Security and enhanced cooperation for our victory. Peace will become closer today.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 20, 2023
Oroszország elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azon ügyésze ellen, aki márciusban elfogatóparancsot készített Vlagyimir Putyin elnök ellen háborús bűnök vádjával – jelentette az orosz média.
A brit ügyész, Karim Khan felkerült a belügyminisztérium körözési listájára – közölte a TASZSZ állami hírügynökség a minisztérium adatbázisára hivatkozva.
Moszkva március 20-án, napokkal az orosz vezető letartóztatásának elrendelése után indított eljárást Khan és három ICC-bíró ellen.
Az ICC és annak ügyészi hivatala nem kommentálta a történteket.
A donyecki régióban Csasziv Jar városában két ember meghalt, két másik pedig megsebesült az elmúlt napon az orosz ágyúzás következtében.
A Harkivi területen Kupjanszk körzetében egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült.
Zaporizzsjai területen kilenc civil sérült meg, köztük egy 14 éves gyermek – közölték az ukrán hivatalos szervek.
A japán külügyminisztérium bejelentette, hogy Volodimir Zelenszkij vasárnap érkezik az országba, ahol Kusida Fumio miniszterelnökkel folytat személyes megbeszélést.
A találkozó Hirosimában lesz, ahol jelenleg a G7-ek találkozója zajlik.
Azonban nem csupán Kisida Fumioval találkozik majd az ukrán elnök. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági vezetője szerint „biztosra vehető”, hogy Joe Biden amerikai elnökkel is lesz alkalma beszélni Volodimir Zelenszkijnek.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 6189 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6218 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 85 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. május 19-én Budapestre vonattal nem érkezett senki – adta hírül az Országos Rendőr-főkapitányság.
Barack Obama volt amerikai elnök mellett Stephen Colbert humorista is bekerült a közé az 500 amerikai állampolgár közé, akiknek tilos belépniük Oroszországba – közölte a Kreml külügyminisztériuma. Közleményükben feltüntették, hogy mindez válasz a Washington által bejelentett újabb szankciókra.
A tiltólistán az amerikai képviselőház 45 tagja, JD Vance, Katie Britt és Eric Schmitt szenátorok, valamint John Tefft és Jon Huntsman volt oroszországi nagykövetek is szerepelnek.
A minisztérium arról is hírt adott, hogy Oroszország elutasította az Egyesült Államok legutóbbi konzuli beutazási kérelmét a Wall Street Journal fogva tartott riportere, Evan Gerskovics számára, akit márciusban tartóztattak le kémkedés gyanújával.
A lépést az váltotta ki, hogy az Egyesült Államok múlt hónapban megtagadta a vízum kiadását a Szergej Lavrov külügyminiszterrel az ENSZ-be utazó médiának – idézi a közleményt a Sky News.
Washingtonnak már régen meg kellett volna tanulnia, hogy egyetlen Oroszország elleni támadás sem marad büntetlenül
– írja a Kreml.
A WhatsApp 51 500 dolláros bírságot kaphat, miután Oroszország azzal vádolta meg, hogy nem törölte a tiltott tartalmakat – jelentette a RIA Novosztyi állami hírügynökség egy moszkvai bíróságra hivatkozva.
Bár a WhatsApp anyavállalatát, a Meta Platformst tavaly Moszkva „szélsőséges” szervezetnek nyilvánította, és betiltotta, az Oroszországban is népszerű üzenetküldő alkalmazást korábban nem fenyegette jogi eljárás tiltott információk eltávolításának elmulasztása miatt.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a WhatsApp milyen információkat nem törölhetett – írja a Sky News.
Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán pilóták amerikai gyártmányú F–16-os vadászrepülőgépeken való kiképzésének tervét – írja a Sky News.
A névtelenséget kérő források szerint az amerikai vezető a G7-országok vezetőinek hirosimai találkozóján jelentette be, hogy jóváhagyta a kiképzést, amelyet valószínűleg Európában fognak végezni a következő hónapokban.
Biden elmondta a vezetőknek, hogy a következő hónapokban, a kiképzés ideje alatt születnek majd döntések arról, hogy melyik ország és mikor fogja biztosítani a negyedik generációs vadászgépeket Ukrajna számára a harcban való használatra, valamint arról is később döntenek majd, hogy mennyi vadászgépet adnak át.
Óriási robbanásokat jelentettek Mariupolból péntek este, a repülőtér közelében nagy füst volt látható. A robbanásokról szóló információkat Pjotr Andriuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója is megerősítette.
A helyi Telegram-csatornák által közzétett fényképeken és videókon több villanás és sűrű füstfelhő volt látható.
A mariupoli városi tanács később azt közölte, hogy az előzetes jelentések szerint találat érte a mariupoli repülőteret. A város lakói három erős robbanásról számoltak be.
Az ukrán védelmi erők Avgyijivkában és Marjinkában is ellenáll az oroszok támadásainak – írta Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes Telegramon.
Hangsúlyozta, hogy Bahmut mellett jelenleg ezeken a frontokon a leghevesebbek a harcok.
„Az ellenség célja, hogy átvegye az ellenőrzést Avgyijivka és Marinka felett. Fő erőfeszítéseit Avgyijivkára összpontosította, és megpróbálja elfoglalni a várost. Harcosaink azonban rendületlenül tartják a védelmet” – idézi a miniszterhelyettest az Unian.
Maljar hozzátette azt is, hogy jelentős veszteségeik ellenére nem állnak meg a támadásban az orosz csapatok.
Ukrajnának további 10 millió tonna gabonát kell exportálni a tavalyi termésből – nyilatkozta Denisz Marcsuk, az Összukrajnai Agrártanács elnökhelyettese. A szakember azt is elmondta, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek exportja áprilisban az eddigi egyik legrosszabb volt.
A következő két hónap legnagyobb kihívása az, hogy exportáljuk azt a gabonát, ami tavaly óta az országban maradt. Az előzetes becslések szerint körülbelül 10 millió tonnáról van szó
– fogalmazott a szakember az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Denisz Marcsuk hangsúlyozta, hogy egy hónap múlva betakarítás lesz, ezért az ukrán gazdák számára fontos, hogy tudják, a fekete-tengeri gabonamegállapodás biztonságban van.
Ha ez a megállapodás nem hosszabbodik meg, és csak július 18-ig lesz érvényes, akkor az nemcsak a gazdáknak okoz majd veszteséget, de az ország devizabevételei is csökkenni fognak, amit Ukrajna nem fog tudni kigazdálkodni
– tette hozzá az elnökhelyettes.
Több mint 100 ezren jelentkeztek idén az orosz hadseregbe – közölte pénteken Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, miközben Moszkva igyekszik önkénteseket toborozni ukrajnai offenzívájához.
Moszkva az elmúlt hónapokban agresszív katonai toborzási kampányt folytatott, miközben Kijev a hónapok óta tartó kelet-ukrajnai patthelyzet után offenzívára készül.
„Január 1. és május 19. között 117 400 embert vettek fel a fegyveres erők soraiba” – mondta Medvegyev, aki hozzátette, hogy az orosz tisztviselők folytatják a szerződéses katonák toborzását.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak: