Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Vlagyimir Putyin bejelentette Bahmut elfoglalását, gratulált a Wagnernek
• Félelmetes fegyverrel támad Ukrajna, jön a „lődörgő torpedó”
• A bahmuti frontvonalra látogatott az ukrán szárazföldi erők parancsnoka
• Zelenszkij halálos fegyvereket szeretne kapni Ázsiából
• Fontos kérdésről kell döntenie az Egyesült Államoknak

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is. Jó pihenést kívánunk!

Az orosz megszállók leszerelik a mobiltelefon-átjátszó tornyok berendezéseit – közölte az ukrán vezérkar vasárnap.

A jelentés szerint a Herszoni terület orosz megszállás alatt lévő részein a megszállók blokkolják a lakosság hozzáférését a mobilkommunikációhoz.

A vezérkar közölte, hogy a betolakodók leszerelik a mobiltelefon-átjátszó tornyok berendezéseit. Megjegyezték, hogy a helyi lakosokat nem engedik azokra a területekre, ahol stabil mobillefedettség van, írja a KárpátHír.

Az ukrán fegyveres erők lelőttek három orosz, pilóta nélküli légi járművet Herszon régió felett.

Ezt a déli légi parancsnokság jelentette, írja az Ukrinform.

Amint arról az Ukrinform korábban beszámolt, május 20-án a légvédelmi erők öt orosz drónt semmisítettek meg Mikolajiv és Herszon régiók felett.

Egy hat afrikai vezetőből álló delegáció tárgyalásokat fog folytatni Kijevvel és Moszkvával, amelyek a remények szerint „békefolyamatot indítanak el” – közölte egy közvetítő, írja a Sky News.

A nemzetközi tárgyaló, aki hat hónapja dolgozik a megbeszélések összehozásán, elmondta, hogy megvitatják majd az Ukrajnából érkező további gabonaszállítmányok áthaladásának megkönnyítését és a további fogolycserék lehetőségét is.

Elmondta, hogy a tárgyalások valószínűleg a jövő hónapban kezdődnek.

Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij egyaránt beleegyezett, hogy vendégül látja a dél-afrikai, szenegáli, egyiptomi, kongói, ugandai és zambiai elnöki delegációt.

A tárgyalásokhoz az Egyesült Államok, az Európai Unió, az ENSZ, az Afrikai Unió és Kína is hozzájárult – tette hozzá a közvetítő.

Az Egyesült Államoknak nincs kifogása az ellen, hogy Ukrajna fegyverrel csapjon le a Krímre – mondta Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan a CNN-nek, írja a Korrespondent.net.

„Azt mondtuk, hogy nem fogjuk megengedni, hogy Ukrajna amerikai és nyugati fegyvereket használjon arra, hogy Oroszországra csapást mérjen. De úgy gondoljuk, hogy a Krím Ukrajnához tartozik” – magyarázta.

Az oroszok rakétatámadást intéztek az északkelet-harkovi régióban található Cirkuny település ellen.

Az egyik rakéta, feltehetően egy S–300-as a földbe csapódott, egy másik megrongált egy magánházat, a támadásban egy ember sérült meg – közölte Oleg Szinehubov, a Harkiv Területi Katonai Közigazgatási Hivatal vezetője.

Mamoun Abu Nowar nyugalmazott jordániai légierő-tábornok az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, nem hiszi, hogy az ukrán hadsereg képes lenne ellentámadást indítani, mivel „hiányzik az ehhez szükséges felszerelés”.

„Hiányzik az ütőképes légierő, hiányoznak az F–16-os vadászgépek. Megfelelő kiképzés nélkül a Patriot légvédelmi rendszer, az F-16-osok és más felszerelések sem jelentenének stratégiai előnyt, nem változtatnák meg a háború menetét sem az ukránok, sem az oroszok számára” – magyarázta a katonai szakértő.

„Amit most látunk, az egy védekező jellegű háború; mindkét oldal célja, hogy kifárassza az ellenfelet” – fűzte hozzá.

Az orosz Nyomozó Bizottság vádat emelt távollétükben a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze és bírája ellen, akik korábban elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A brit ügyész, Karim Khan cselekedeteit úgy minősítették, hogy ártatlan személyt vont büntetőjogi felelősségre tudatosan, míg az ICC bírája, Rosario Salvatore Aitala ellen azt hozták fel, hogy jogellenes fogva tartást rendelt el, valamint „egy nemzetközi védelmet élvező, külföldi állami képviselő elleni támadás előkészítésében segédkezett” azért, hogy megnehezítse a nemzetközi kapcsolatokat.

Az ICC ügyésze a napokban felkerült az orosz belügyminisztérium körözési listájára is. Karim Khan és három ICC-bíró ellen Moszkva március 20-án, napokkal az orosz vezető letartóztatásának elrendelése után indított eljárást.

Kijev békeformulája sokat tehet azért, hogy a jövőben ne legyenek fegyveres konfliktusok, mivel megakadályozza az agresszorokat abban, hogy háborúkat indítsanak – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.

A hirosimai G7-csúcson tartott sajtótájékoztatón az államfő elmondta, hogy Ukrajna terve „megmentést kínál a háborútól”, és Oroszországot az „utolsó agresszorrá” teheti az emberiség történelmében.

„Megbénítjuk a többi potenciális agresszort” – jelentette ki.

Az ukrán elnök Oroszországot „az egyetlen terrorista államnak” is nevezte.

Korábban Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy Oroszország „nem fogja megtörni” Ukrajna szövetségeseinek elszántságát.

Az orosz gyalogsági harcjárművek nem felelnek meg a legénység és a katonák védelmére vonatkozó modern követelményeknek, mivel nem nyújtanak megfelelő védelmet a lövedékek és a repeszek ellen – jelentette ki Alekszandr Kovalenko katonai szakértő.

A szakember a Telegram-csatornáján osztott meg egy fényképet, amelyen gránát vagy repesz által átszúrt páncéllemezek láthatók. Állítása szerint ezek a „világon páratlan” orosz BMP–3-as oldalpáncéllemezei. Az első réteg acél kiegészítő páncélzat, míg a második réteg egy speciális alumíniumötvözetből készült alappáncélzat.

Nincs egyetlen olyan BMP sem az orosz hadsereg szolgálatában, amely megfelel a világ legénység- és csapatmegőrzésre vonatkozó követelményeinek. Ezért az orosz páncélozott harcjárműveknek nincs párja a világon

– kommentálta Kovalenko a bemutatott képeket az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

Oroszország „nem fogja megtörni” Ukrajna szövetségeseinek elszántságát – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök, miután a hirosimai G7-csúcson megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az amerikai elnök elmondta, hogy biztosította ukrán kollégáját arról, hogy Washington és Kijev más támogatói „nem fognak meginogni, Putyin nem fogja megtörni az elhatározásunkat, ahogyan azt gondolta, hogy megteheti”.

Biden azt is elmondta, hogy határozott biztosítékot kapott Zelenszkijtől, hogy az átadásra szánt F–16-os vadászgépeket az ukránok nem használják orosz terület elleni támadásra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna harci repülőgépeket kap a partnerországoktól. Egyelőre nem tudni, pontosan hány repülőgépről lehet szó – írja az Unian.

Mikor újságírók egy Japánban tartott sajtótájékoztatón arról kérdezték, hogy milyen fegyverekről sikerült megállapodnia a G7 vezetőivel, Zelenszkij azt felelte:

Jó minőségű fegyvereket; mindent biztosítani fognak.

„Lesznek repülőgépeink. De azt még nem tudom megmondani, hogy hány. Nem azért, mert titok, tényleg nem tudom” – mondta.

Az orosz hivatalos jelentések szerint az elmúlt 24 órában a Belgorodi területen 15 településen több mint 120 támadást regisztráltak, amiért az ukrán fegyveres erőket okolják.

Vjacseszlav Gladkov, a terület kormányzója közösségi oldalán megosztott bejegyzése szerint egy civil lakos aknarobbanás miatt sérült meg Grafovka településen, és kórházba került. Több sérültről nem érkezett információ.

Olaszország a szövetségeseivel együtt fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy ukrán pilótákat képezzenek ki nyugati típusú repülőgépek kezelésére – közölte Giorgia Meloni miniszterelnök.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Olaszországnak nincsenek F–16-os vadászgépei, így nem tud ilyeneket Ukrajnába szállítani.

„Az ellenségnek nem sikerült bekerítenie Bahmutot, és elvesztette a várost körülvevő meghatározó támaszpontok egy részét” – írta Hanna Maljar a Telegram-csatornáján.

Az ukrán védelmi minisztérium helyettes vezetője elmondta: ezt azt jelenti, hogy a kialakult helyzet miatt az orosz fegyveres erők előrenyomulása a külvárosokban – ami még mindig folyamatban van – nagyon megnehezíti az ellenség számára, hogy elfoglalja Bahmutot.

Csapataink félig bekerítették a várost, ami lehetőséget ad arra, hogy megsemmisítsük az ellenséget. Az ellenségnek az általa ellenőrzött városrészben kell védekeznie

– fogalmazott a miniszterhelyettes.

„Védelmezőink továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Bahmut ipari és infrastrukturális létesítményeit, valamint a Litak kerületben lévő magánszektort” – szögezte le Maljar, cáfolva ezzel Moszkva korábbi nyilatkozatait, miszerint már teljesen orosz kézen van a város.

Az ukrán pilóták F–16-os vadászgépeken történő esetleges szövetséges kiképzési programja üzenet Oroszországnak, hogy még egy elhúzódó konfliktus esetén sem számíthat sikerre az Ukrajna elleni támadásban – mondta vasárnap Olaf Scholz német kancellár az MTI szerint.

Kijev még nem kapott ígéretet a gépek szállítására, de Joe Biden amerikai elnök és magas rangú amerikai tisztviselők pénteken a világ hét legfejlettebb iparosodott országa, a G7-csoport vezetőinek elmondták, hogy Washington támogatja az ukrán pilóták F–16-osokon történő közös szövetséges kiképzési programjait.

A fejlett vadászgépek beszerzésének és használatának kérdése kényes kihívás a G7-ek számára, amelyek fokozatosan növelték Kijev támogatását a 15 hónapja tartó háborúban, de óvakodnak attól, hogy túlságosan provokálják Moszkvát.

„A pilóták kiképzése egy hosszabb projekt” – mondta Scholz újságíróknak, mielőtt távozott volna a Hirosimában tartott csúcstalálkozó szombati programjáról.

Az Egyesült Államok még nem döntötte el véglegesen, hogy mi lesz a program vége. A projektnek van egy üzenete Oroszország számára: Moszkva nem számíthat győzelemre, ha a hosszú háborúra rendezkedik be

   – mondta.

Problémakeltés helyett Kijev támogatására kell összpontosítani a lengyel-ukrán kapcsolatokban – jelentette ki Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes vasárnap, kommentálva a tárca szóvivője és a varsói ukrán nagykövet között előző nap lezajlott, a két ország történelmi viszonyát érintő szóváltást.

Hozzátette: az ilyen problémakeltés most „senkinek sem kedvez, kivéve Oroszországot”. Szombaton Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportálnak adott interjúban a lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok egyik nehéz fejezetéről, a Lengyelország által népirtásnak minősített 1943-as volhíniai mészárlás közeledő 80. évfordulójáról nyilatkozott.

A szóvivő leszögezte: az ukrán fél eddig nem kért bocsánatot a tragédiáért. „Ez még mindig nem a legfontosabb dolog az ukránok számára, még mindig túl kevéssé értik” – jelentette ki Jasina. Hozzáfűzve: bízik benne, hogy a vérengzés 80. évfordulója változást hoz e tekintetben. A szóvivő úgy ítélte meg:

Jasina szavaira szombaton Vaszil Zvarics, Ukrajna varsói nagykövete reagált a Twitteren. Elfogadhatatlannak és szerencsétlennek nevezte azt, hogy az ukrán elnöknek, illetve Ukrajnának „akármilyen módon próbálják meg előírni, mit tegyen a közös jövő érdekében”. Zvarics „kiegyensúlyozott” nyilatkozatokra szólított fel, különösen az emberirtó orosz agresszió nehéz valósága közepette.

Az MTI azt írja, vasárnap reggel azonban a nagykövet törölte a bejegyzést, egy újban pedig megírta: szombaton közvetlenül arra reagált, hogy Jasina  „egyenes utasítást adott, mint tegyen (Zelenszkij) elnök. A kommunikáció ilyen módját helytelennek tartjuk” – fűzte hozzá Zvarics. Hangsúlyozta:

Készen állunk a párbeszédre, a történelmi ügyeket érintő együttműködésre, értjük ennek jelenőségét, tiszteljük az áldozatok emlékezetét. Együtt erősebbek vagyunk.

Nyolcvan éve, 1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia, lengyelül Voliny területén fekvő mintegy 150 községben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az  Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg, ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.

Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.

A Kyiv Independent szerint az ukrán légierő az elmúlt éjszaka lelőtt négy Oroszország által indított drónt a dnyipropetrovszki terület felett.

A légierő nem közölt további részleteket az éjszakai támadásról, csak annyit jelzett, hogy az orosz erők kelet felől indították a drónokat – írja a Sky News.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott „jelentős pénzügyi támogatásért”. 

Az ukrán államfő elmondta, hogy az Egyesült Államoktól kapott támogatás teljes összege 37 milliárd dollár – és ebben nincs benne az új katonai segélycsomag, amely 375 millió dollárt tesz ki. 

Zelenszkij hozzátette, hogy a két fél „további együttműködésről tárgyalt Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséről, a kijevi béketerv végrehajtásáról, valamint az újjáépítési és helyreállítási projektekről”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap globális támogatást kért Kijevnek az ukrajnai orosz háború befejezésére irányuló tervéhez, és azt mondta a világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) vezetőinek, hogy az abban foglaltak az „észszerűség nyilvánvaló kifejezése”.

Zelenszkij, aki személyesen vesz részt a G7-ek csúcstalálkozóján Japánban, az elmúlt hónapokban azt népszerűsítette, amit kormánya béketervként hirdet. A csoport vezetőihez intézett beszédében, amelynek szövege felkerült az elnök honlapjára, azt mondta: „még egy elv, a racionalitás, amely egyesít bennünket”.

Hangsúlyozta: „mindig gyakorlatilag az értékeink védelmében cselekszünk. Az ukrán béketerv pedig a racionalitás nyilvánvaló kifejeződése. Köszönöm, hogy támogatják tervünket”. Zelenszkij a közösségi médiában közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy a tervet a G7-ek vezetőinek a hirosimai csúcstalálkozón ismertette.

Telegram üzenetküldő alkalmazásán azt írta:

Úgy dolgoztuk ki a béketervet, hogy annak minden egyes pontja mögött ENSZ-határozatok álljanak. Úgy, hogy a világon mindenki kiválaszthatja azt az utat, amelyhez hozzá tud járulni. Japántól az arab országokig, Európától Latin-Amerikáig támogatókra talál a béketervünk.

Zelenszkij sürgette a nyugati szövetségeseket és más országokat, hogy mind gazdasági, mind katonai intézkedésekkel támogassák Kijevet, miközben Oroszország 15 hónapja tartó háborúja elhúzódik – írta az MTI.