Dimitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese közzétett egy bejegyzést Twitteren, melyben arról ír, hogy Ukrajna katonai támogatásával az Egyesült Királyság háborút folytat Oroszország ellen.

„Az Egyesült Királyság Ukrajna szövetségeseként lép fel, katonai segítséget nyújt neki felszerelés és szakemberek formájában, azaz de facto egy ki nem hirdetett háborút folytat Oroszország ellen” – olvasható a bejegyzésben.

Mivel így áll a helyzet, bármelyik köztisztviselője – akár katonai, akár civil –, aki részt vesz a háború szításában, legitim katonai célpontnak tekinthető

– tette hozzá Medvegyev.

Hamarosan Ukrajna védelmét erősítik a legmodernebb gyalogsági harcjárművek közé tartozó CV–90 BPM típusú tankok – jelentette be az ukrán védelmi minisztérium.

Az ukrán védelmi erők Svédországtól kapják a fejlett harci járműveket.

Ez újabb erőteljes segítség a svéd partnerektől. Ezek a páncélozott járművek már számos NATO-tagállamban szolgálatban állnak – olvasható a közleményben.

A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy az ukrán legénység már befejezte a kiképzést az új BPM-ek használatának elsajátítására.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ügyel arra, hogy az Ukrajna területén tárolt hasadóanyagokat ne használják háborús célokra – jelentette ki kedden Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

A nukleáris biztonsággal kapcsolatos munkánkon felül életbevágóan fontos tevékenységet is folytatunk Ukrajna egész területén, ellenőrizve a garanciákat, hogy elejét vegyük hasadóanyagok háborús célokra való felhasználásának

– hangsúlyozta a NAÜ-főigazgató.

Grossi úgy értékelte, hogy az atomerőmű nukleáris és fizikai biztonságát illetően a helyzet továbbra is rendkívül törékeny és veszélyes. Felidézte, hogy az utóbbi 15 hónapban hét alkalommal választották le teljesen a nukleáris erőművet a külső energiahálózatról, s így a vészhelyzeti dízelgenerátorait kellett használni a reaktorok és a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolójának hűtésére. Az utóbbi eset egy hete történt.

Mint mondta, a létesítményben eddig nem történt atombaleset, de „a szerencse sem tarthat örökké”. Hozzátette: egy atom- vagy radiológiai balesetnek katasztrofális következményei lehetnek Ukrajna és Oroszország, valamint a környező országok lakosságára is – számolt be az MTI.

Ukrajna állandó ENSZ-képviselője, Szerhij Kiszlicja a Biztonsági Tanács ülésén kijelentette, hogy a zaporizzsjai atomerőmű teljes demilitarizálása és a megszállás megszüntetése is a nukleáris biztonság alapjai közé tartozik.

A diplomata megjegyezte, hogy Ukrajna figyelembe veszi az erőmű nukleáris biztonságának Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója által megfogalmazott öt elvét,

de ezeket az elveket ki kell egészíteni az erőmű teljes demilitarizálásának és kiürítésének követelményével.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5769-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4914-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Vonattal 62 ember – köztük 18 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – tudatta az ORFK.

A Moszkva elleni dróntámadást az orosz csapatok folyamatos ukrajnai ágyúzásához hasonlítani helytelen – mondta Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője.

Szerinte az ENSZ elítél minden, polgári objektumok elleni támadást,

de a Moszkva elleni dróntámadást semmiképpen sem lehet összehasonlítani Ukrajna folyamatos bombázásával.

A Fehér Ház egy keddi sajtótájékoztatón közölte: az Egyesült Államok vizsgálja a Moszkvában történt dróntámadás részleteit.

Hozzátették azt is, hogy az Egyesült Államok továbbra sem támogatja az Oroszország területén végrehajtott csapásokat, és azon dolgoznak, hogy Ukrajnának segítsenek visszafoglalni a saját területeit, ehhez nyújtanak eszközöket és kiképzést – írta meg a Reuters.

Geo Lerosz ukrán parlamenti képviselő – aki 2019. június és 2020 márciusa közt Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója volt – közölte: egy ukrán bíróság elrendelte, hogy az ukrán nyomozóhivatalnak vizsgálatot kellene indítania azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij hazaárulást követett-e el. 

A képviselő szerint a nyomozók korábban megtagadták a vizsgálat indítását, most azonban a bíróság erre kötelezte őket. A politikus szerint amiatt merült fel a hazaárulás gyanúja, hogy Zelenszkij és elnöki csapata állítólag kulcsfontosságú pozíciókat ajánlott az ukrán titkosszolgálaton (SZBU) belül az orosz titkosszolgálat (FSZB) bizonyos ügynökeinek. 

Lerosz azt írta, hogy Zelenszkij mellett több másik magas rangú tisztviselőt is ki kellene hallgatni az ügyben, köztük Zelenszkij hivatalának vezetőjét, valamint az SZBU korábbi vezetőjét, a tavaly nyáron leváltott Ivan Bakanovot,

Nem fogom engedni ezeknek az árulóknak, hogy elmeneküljenek a felelősségre vonás elől az ukrán nép ellen elkövetett súlyos bűncselekményekért 

 – írta a Telegramon Lerosz.

Zelenszkij hívéből lett az ellenfele

Lerosz 2019-ben a kormánypárt, A Nép szolgája listájáról került be a 23. helyen az ukrán parlamentbe. A parlamenti ciklus elején több fontos tisztséget is betöltött, de 2020-ban megromlott a viszonya a kormánypárttal.

2020. szeptember elején már azzal vádolta Zelenszkijt, hogy szemet huny a korrupció felett, és azt mondta, hogy a pártjának bizonyos képviselői elfelejtették, hogy „miért és hogyan kerültek oda, ahova”. Nem sokkal később a párt kizárta a képviselői csoportjából Leroszt, a parlamenti mandátumát azonban megtarthatta független képviselőként. 

2021 őszére a konfliktus annyira elmérgesedett, hogy – mint akkor megírtuk –Lerosz az ország „legfőbb árulójának” nevezte Zelenszkijt, majd (miután elnémították) a középső ujját mutatta fel az elnöknek a parlamentben, amiért aztán kitiltották az ülésről. 

A háborúval összefüggésben Lerosz már korábban is azzal vádolta Zelenszkijt és beosztottjait, hogy a fegyvervásárlásokkal összefüggésben súlyosan megkárosították az ukrán költségvetést. A független képviselőt 2023 februárjában kizárták a parlamenti ülésekről a mostani ciklus végéig, vagy pedig addig, ameddig a hadiállapot véget nem ér (amennyiben az utóbbi még a ciklus vége előtt bekövetkezik).

Az orosz elnök találkozni fog Burundi elnökével, Evariste Ndayishimiyével júliusban, a második orosz–afrikai csúcstalálkozón – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

A csúcstalálkozót július végén tartják Szentpéterváron, és Putyin több afrikai vezetővel is találkozhat majd. Szergej Lavrov azt mondta, hogy Burundival a nukleáris energia, az egészségügy, az oktatás, a vállalkozások és humanitárius kérdések terén fognak együttműködésről tárgyalni. 

Felvétel készült arról, hogy egy MT–12 MT–LB típusú önjáró löveg miként nyújtott tüzérségi támogatást az ukrán csapatoknak.

A 100 milliméteres MT–12-es tankelhárító lövegeket már tavaly is az MT–LB páncélozott járművekre felszerelve használták az ukránok. 

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:

• Wagner-vezér: Nincs szükség rengeteg katonára ahhoz, hogy valaki sikeres államcsínyt hajtson végre,
• Nagy mozgolódás Bahmutnál, leváltják a Wagner-csapatokat,
• Sorsfordító bejelentést tett Zelenszkij: Itt az ideje az ellentámadásnak!
• Erőszakkal kellett ágyba vinni Vlagyimir Putyint,
• Vlagyimir Putyin előkerült, és tett egy meglepő kijelentést.

Tartsanak velünk ezúttal is!