Régebbi típusú, Leopard 1 harckocsik exportálását indítványozta a svájci állami kézben lévő RUAG fegyveripari konszern csütörtökön, ám
a harckocsik a megállapodás értelmében várhatóan Ukrajnában kötnének ki, ezzel megbolygatva Svájc semlegességét.
A kormány gazdasági államtitkársága (SECO) csütörtökön megerősítette, hogy a RUAG benyújtotta kérvényét a harckocsik külföldi eladására. A 96 darab Leopard 1-t a svájci cég még évekkel ezelőtt vásárolta meg Olaszországtól, hogy alkatrészként használják őket, vagy előbb-utóbb eladják egy másik országnak. A használaton kívüli páncélos járművek jelenleg is Olaszországban vannak.
A megállapodás értelmében a RUAG a német Rheinmetall fegyvergyártó cégnek adná el a járműveket, amely aztán Kijevnek szánná őket.
A RUAG nem hivatalos úton még márciusban számolt be a SECO-nak üzleti szándékáról, ám az államtitkárság, akárcsak márciusban, ezúttal is jelezte, hogy várhatóan el fogja utasítani a kérelmet: Svájc ugyanis ragaszkodik semlegességéhez, ebből kifolyólag pedig megtiltja a svájci fegyverek konflitkuszónába szállítását.
"Hivatalos döntést várunk a SECO-tól, hogy alaposabban fel tudjuk mérni az üzleti lehetőségeinket"
- mondta el Kirsten Hammerich, a RUAG szóvivője.
Svájc nemrégiben akadályozta meg, hogy Németország svájci gyártású harckocsilőszereket küldjön Ukrajnába. Berlin évekkel korábban vásárolta meg a lőszereket, a svájci exportokról szóló szerződések azonban minden esetben megadják a jogot Svájcnak, hogy megakadályozza az országban gyártott hadiipari termékek viszonteladását.
„A NATO kidolgozott egy titkos tervet arra az esetre, ha katonai összecsapásra kerülne sor Oroszországgal” – ismertette az mk.ru a Responsible Statecraft cikkét.
Mint írták, a katonai szövetség közelgő, Vilniusban tartott csúcstalálkozóján várhatóan „több ezer oldalnyi titkos katonai terv” jóváhagyására tesznek javaslatot, amelyben részletesen ismertetik az orosz hadsereggel való közvetlen összecsapás forgatókönyvét.
A cikk szerint ezeket a dokumentumokat a brüsszeli NATO-központ tisztviselői zárt ajtók mögött, a törvényhozók és a független szakértők előzetes felülvizsgálata nélkül készítették el. A NATO vilniusi csúcstalálkozóját július 11–12-én tartják – tették hozzá.
Oroszország drónokkal támadta meg az ukrán fővárost szerda éjjel, az akcióban meghalt két gyermek és egy felnőtt, valamint több mint egy tucat ember megsérült – írta a BBC.
A portál információi szerint a kiskorú áldozatok egyike egy 5-6 év körüli gyermek, a másik egy 12 vagy 13 éves fiatal volt.
#Breaking: Two children and an adult dead, and at least 14 people injured, as a result of a new night-time missile attack on Kyiv, Ukrainian officials say. A clinic and residential buildings damaged from destroyed missile debris. According to one report the missiles traveled so… pic.twitter.com/fNvGNVsmFT
— Michael Bociurkiw (@WorldAffairsPro) June 1, 2023
Vizuális megerősítés van róla, hogy egy orosz 2A65 Msta-B 152 mm-es önjáró löveget megsemmisített az ukrán hadsereg a donyecki területhez tartozó Bahmut közelében.
#Ukraine A Russian 2A65 Msta-B 152mm towed howitzer was destroyed by the Ukrainian Army as a result of counter-battery fire in the vicinity of Bakhmut, #Donetsk Oblast. pic.twitter.com/Sdfze3zK7k
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) May 31, 2023
A zaporizzsjai atomerőmű dolgozói Csernobilnál is hatalmasabb pusztítástól tartanak. Az atomerőmű dolgozói névtelenül nyilatkoztak a Sky News-nak, mert attól tartanak, hogy megkínozzák vagy bebörtönzik őket.
Mind a két technikus egymástól függetlenül egy nukleáris katasztrófa lehetőségéről beszélt. Egyikük arra figyelmeztetett, hogy a romló állapotú atomerőmű pusztítást okozhat Európa, Oroszország és a Földközi-tenger nagy részén.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!