Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb hírei:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket. Tartsanak velünk szerdán is, már kora reggel indítjuk élő hírfolyamunkat!
Jó pihenést kívánunk!
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere ottani idő szerint péntek este parancsba adta az összes amerikai diplomatának, hogy sem a nyilvánosság előtt, sem privátban nem beszélhetnek az oroszországi Wagner-lázadásról – írja az axios.com három magas rangú tisztviselő közlése alapján.
A portál szerint Blinken akkortájt adhatta ki az utasítást, amikor a Wagner erői már elfoglalták Rosztov-na-Donu városát. Mint írják, a külügyminiszter részéről egy ilyen üzenet rendkívülinek tekinthető. Azt jelzi, hogy a Biden-kormányzat komolyan vette az oroszországi eseményeket, és irányítás alatt akarta tartani az ezzel kapcsolatos kommunikációt.
A külügyminiszter azt üzente a diplomatáknak: ha megkérdezik őket az eseményekről, akkor csak annyit mondhatnak, hogy figyelik a történéseket. Nemrég Joe Biden amerikai elnök is elhatárolta az Egyesült Államokat az eseményektől.
Konstantin Eggert újságíró és politikai elemző arról beszélt a Szabad Európának, hogy a Wagner-csoport lázadása jelentősen meggyengíthette Vlagyimir Putyin hatalmát.
„A történtek jelentősen meggyengítették Putyin szorítását a saját rendszerén. Jelentősen meggyengítették azon képességét, hogy folytassa a háborút. Káoszt teremtett orosz közszolgák millióinak körében, akikre támaszkodik a rezsim” – vázolta Eggert, majd azt is hozzátette:
Úgy gondolom, hogy véget ért az általunk ismert Putyin-rezsim, és valami új kezdődik Oroszországban. Egyébként ez is rosszabb lehet, habár nehéz elképzelni bármi rosszabbat, különösképpen az ukránok szempontjából. De nem hiszem, hogy innentől kezdve azt feltételezhetnénk, hogy Putyin teljes ellenőrzése alatt tartja az országot, és hogy valóban ő határozza meg a sorsát.
Az elemző szerint az is beszédes, hogy Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök állította meg az előrenyomulást. „Tehát úgy vélem, nem lehet másként magyarázni, mint hogy Putyin tényleg megijedt és tényleg menekülőútra volt szüksége. Prigozsin is félt, mivel ugyan 15 ezer jól képzett harcosával elküzdhette volna magát Moszkváig, nem hiszem, hogy ez elég lett volna a város megtartásához és az ország feletti teljes irányítás átvételéhez.”
Felteszem, mindez azt jelenti, hogy mindkét fél megértette, hogy legjobb úgy csinálni, mintha megegyeztek volna. Ez viszont felemeli Prigozsint Putyin szintjére, ami természetesen nagyon súlyosan érinti Putyint
– tette hozzá Konstantin Eggert.
Vlagyimir Rogov, a zaporizzsjai terület oroszok által megszállt részének vezetője azt állítja, hogy az ukrán kormányzat „provokációra” készül a zaporizzsjai atomerűben.
A kormányzó szerint Ukrajna több forgatókönyvet is fontolgat ezzel kapcsolatban amiatt, hogy sikertelen az offenzívájuk. „Ez lehetne egy rakétatámadás, egy terrortámadás, vagy az is, hogy a Dnyeperen átkelve megpróbálják elfoglalni az erőművet” – mondta Rogov.
Azt is hozzátette: szerinte az Északi Áramlatnál és a Nova Kahovka-i gátnál is az ukránok követtek el provokációt, és ugyanígy tesznek most is, azzal a különbséggel, hogy a mostani alkalommal már előre Oroszországot próbálják megvádolni ezzel. A kormányzó végül azt is közölte, hogy erre a provokációra közvetlenül a júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt kerülhet sor.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés vezetője a múlt héten többször is beszéltek arról, hogy szerintük az oroszok robbantani akarnak a zaporrizsjai atomerőműben.
Bendardzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a posztszovjet térség szakértője osztott meg egy korábbi videófelvételt, amelyen egy Jevgenyij Prigozsinnal készült interjú látható.
A Wagner-csoport vezetőjét áprilisban a WarGonzo néven ismert orosz hadiblogger, Szemjon Pegov kérdezte az orosz védelmi minisztériummal való konfliktusáról. Pegov akkor azt mondta: a védelmi minisztérium azért nem adhat lőszert a Wagnernek, mert attól tarthatnak, hogy át akarja venni a hatalmat Oroszországban.
Az ötlet érdekes, de nem gondolkodtunk még rajta
– válaszolta akkor Prigozsin, aki meglepettnek tűnt, miután a blogger felvetette ezt a lehetőséget.
Az orosz hatóságok megöltek két 16 éves fiút a megszállt Bergyanszk városában. A hírt megerősítették emberi jogi aktivisták, a helyi katonai adminisztráció és Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman is, aki szerint a fiúkat „ukránbarát magatartásuk” miatt ölték meg.
Az incidenst a zaporizzsjai terület orosz hatóságai is elismerték. A közösségi médiában olyan felvételek keringenek, amelyeken állítólag az egyik fiú azt mondja: „Ennyi. Ez a halál, srácok. Búcsúzzatok el! Dicsőség Ukrajnának!”
Az ukrán hatóságok büntetőeljárást indítottak a gyilkosságok ügyében – írja a Sky News. A lelőtt tinédzser által megosztott felvételt ebben a korábbi cikkünkben mutattuk be.
John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora szerint országa nem vett részt a Wagner-lázadásban.
A tisztviselő arról is beszélt, hogy az USA nem ismeri a Vlagyimir Putyin és Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér közötti megállapodás részleit – írja a Sky News.
Az Egyesült Államok nem tudja, hogy hol tartózkodik Prigozsin és a Wagner-egységek többsége
– mondta Kirby, aki nem nevezte puccsnak és lázadásnak a hétvégi eseményeket.
Nyugati szállítmányokat is tároló tüzérségi lőszerraktárakat semmisített meg tengeri indítású, nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel végrehajtott csoportos csapással az orosz hadsereg – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadi jelentést ismertetve.
Az MTI szerint a szóvivő a megsemmisített objektumok között említett meg egy lőszerraktárt, egy kommunikációs központot és a 128. (munkácsi) hegyi rohamdandár fegyver- és hadfelszerelés-javító műhelyét.
A tábornok azt mondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők a visszavert támadásaik alatt mintegy 195 katonát, valamint többek között két gyalogsági harcjárművet és két amerikai gyártmányú Paladin önjáró löveget, a limani frontszakaszon mintegy 90 katonát, valamint három páncélozott harcjárművet, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában pedig több mint 150 katonát és három páncélozott harcjárművet veszített. A frontvonal más részein az orosz beszámoló szerint további mintegy 65 ukrán katona esett el.
Lettország hétfőn határozatlan időre teljesen felfüggesztette a vízumok kiadását orosz állampolgároknak a Wagner orosz fegyveres csoport múlt heti lázadása miatt.
A rigai külügyminisztérium tájékoztatása szerint „az oroszországi belpolitikai események beláthatatlan alakulása miatt” felfüggesztették az orosz állampolgárok vízumkérelmeinek befogadását Lettország nagykövetségein, valamint konzulátusain. A június 25-ig benyújtott és feldolgozott kérelmeket még felülvizsgálják.
Lettország az Ukrajna elleni orosz háború miatt már eddig is kizárólag humanitárius esetekre korlátozta a kiadható vízumokat a szomszédos ország állampolgárai számára – írja az MTI.
Szvetlana Cihanouszkaja, száműzetésben élő belorusz ellenzéki képviselő a BBC-nek arról beszélt, Aljakszandr Lukasenka „nem közvetítő, hanem postás” volt a Moszkva és a Wagner-csoport között köttetett egyezségben.
„Ő Putyin hírnöke volt” – mondta, és azzal érvelt, hogy ezzel az orosz elnök „hátsóját akarta megmenteni”.
A világ látta, hogy Putyin nem mindenható, nem olyan hatalmas. A gyenge Putyin gyenge Lukasenkát jelent
– tette hozzá.
Cihanouszkaja szerint 5000 orosz katona már most is Belaruszban van, és ha Prigozsin a Wagner-csapatokkal érkezik, az csak további kihívásokat jelentene. Prigozsin a hétfőn közzétett 11 perces hangüzenetében nem említette tartózkodási helyét.
Vlagyiszlav Szeleznyov katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők volt szóvivője úgy véli, hogy a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin folytatni fogja lázadását – írja az Unian. Az oroszországi uralkodói körök elcsendesedése azt jelzi, hogy a lakosságnak nem lehet olyan választ adni, amely kielégítené őket.
Így kommentálta Szeleznyov a FREEDOM TV-ben, hogy a hétvégén Oroszországot megrázó események után Prigozsin több mint 24 órán át hallgatott. Geraszimov, az Orosz Fegyveres Erők vezérkari főnöke eltűnt a szem elől, míg Sojgu állítólag a frontvonalon járt. A szakértő úgy véli, ennek oka van.
Úgy gondolom, hogy nem oldódtak fel azok a nagyon kibékíthetetlen ellentmondások, amelyek Prigozsin lázadásához vezettek. Ez azt jelenti, hogy a történet folytatódni fog
– fogalmazott.
Emlékeztetett arra is, hogy a hétvégi események fő forrása magának Prigozsinnak a sajtószolgálata volt. Putyin azonban eltűnt szem elől.
Csak 12 óra elteltével jelent meg a képernyőn egy ijedt Putyin, mondott valami fenyegetőt, de a történet végül úgy zárult, hogy a lázadásban részt vevő wagneritáknak megbocsátottak, Prigozsin pedig sértetlenül megúszta az esetet. Putyin és a köre pedig teljes impotenciát, cselekvőképtelenséget mutattak ebben a válsághelyzetben
– vélekedett Szeleznyov.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
