A Downing Street közleményt adott ki, miután Joe Biden, amerikai elnök ma reggel találkozott Rishi Sunakkal, az Egyesült Királyság miniszterelnökével a 10-es szám alatt (az Egyesült Királyság kormányának székhelye).
A közlemény szerint a két vezető megállapodott abban, hogy októberben magas szintű találkozóra kerül sor, hogy előrelépést érjenek el az Atlanti Nyilatkozat – a gazdasági biztonság megerősítését célzó megállapodás – ügyében, válaszul a Kína által jelentett növekvő fenyegetésre.
A közlemény szerint Sunak és Biden legutóbbi, a Fehér Házban tartott találkozója óta a britek megkezdték a kritikus ásványi anyagokról szóló brit–amerikai megállapodás előkészítését, és összeült az energiabiztonsággal foglalkozó csoport is, hogy megkezdje a tiszta energiaellátási láncok megerősítésével kapcsolatos munkát.
A felolvasott közlemény szerint a vezetők egyetértettek abban, hogy fontos a köztük lévő párbeszéd folytatása.
Varsóban egy oroszpárti demonstrációt tartottak vasárnap – írja az Ukrinform.
Az ukrán hírügynökség szerint a tüntetők több százan lehettek, és azt követelték, hogy Lengyelország fejezze be Ukrajna támogatását, és normalizálja kapcsolatát Oroszországgal és Belarusszal.
A demonstrálók az ukrán nagykövetség épülete előtt gyűltek össze. Velük szemben több ukránbarát aktivista is az utcára ment, és a két felet a rendőröknek kellett távol tartaniuk egymástól, miután az összeszólalkozásuk kis híján verekedéssé fajult. Minderről videó is készült a helyszínen.
A NATO más tagállamai egyre nagyobb nyomást helyeznek az Egyesült Államokra és Németországra amiatt, hogy nem támogatják kellő mértékben Ukrajna NATO-csatlakozását – írja a Financial Times.
A lap forrásai azt mondták, hogy a kedden kezdődő litvániai csúcstalálkozó előtt megnőtt a nyomás a két országon. Mint írták, a katonai szövetségesen belül sokakat meglepett, hogy a németek és amerikaiak viszonylag „óvatos” álláspontot képviselnek azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna miként csatlakozhat a szövetséghez.
A kérdésről a minap egy interjúban részletesen beszélt Joe Biden amerikai elnök is.
„Ukrajna mindenképp a NATO tagja lesz, függetlenül attól, hogy mi hangzik el a szövetség keddi csúcstalálkozóján Litvániában” – mondta Olga Sztefansina, az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.
A tisztviselő egy interjúban beszélt erről, és azt mondta, a párbeszéd már csak arról zajlik, miként mondják ki az „igent” Ukrajna csatlakozására.
Sosem fogjuk azt hallani tőlük, hogy »nem«, »soha«, vagy hogy »amikor a háború véget ér« – ilyen üzenetek nem lesznek
– mondta a tisztviselő (Joe Biden amerikai elnök azóta egy interjúban beszélt arról, hogy Ukrajna csak a háború vége után lehet a NATO tagja).
Sztefansina azt is hozzátette, hogy a litvániai találkozó után neki kell látniuk a munkának, és a következő, washingtoni NATO-csúcs előtt sok mindent el kell végezniük. Arra is kitért, Ukrajna arra számít, hogy a NATO 10. pontjának megfelelően kap egy meghívást a szövetségbe.
Mi a NATO tagjai leszünk, függetlenül attól, hogy a vilniusi csúcson milyen döntések születnek
– szögezte le az ukrán miniszterelnök-helyettes.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy amint az ukrán hadsereg az oroszok által megszállt Krím félsziget határához ér, Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalási lehetőséget keres majd a civilizált világgal.
Az ukrán elnök egyúttal azokat az információkat sem vitatta, hogy a terület jelentős részét már őszig elfoglalnák, továbbá tüzérségi és rakétarendszereket telepítenének a félsziget határára.
Abban a pillanatban, amikor Ukrajna eléri az ideiglenesen megszállt ukrán félszigetet, Putyin kénytelen lesz párbeszédet keresni a civilizált világgal, ugyanis meggyengült
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, abba sohasem egyezne bele, hogy Ukrajna átengedje bármely területét a megszálló Oroszországnak.
Magyarország területére 2023. július 9-én az ukrán–magyar határszakaszon 6742 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7094 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Mintegy 170 civilt öltek meg az orosz támadások Ukrajna fővárosában − közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester.
„Több mint 400 lakóépületet romboltak le az invázió kezdete óta” − tette hozzá. Kijevet többször is célba vették az orosz légitámadások, amelyek közül sok az éjszaka történt − írta meg a Sky News.
Moszkva eredetileg azt tervezte, hogy inváziója kezdetén elfoglalja a fővárost, de ez nem sikerült.
Az ukrán erők két irányban is előrenyomultak a délkeleti zaporizzsjai területen − közölte a vezérkar.
Esti frissítésükben azt írták, hogy az ukrán csapatok folytatják ellentámadásukat, és Melitopol és Berdjanszk felé haladtak előre − közölte a Sky News.
A régió nagy része jelenleg Oroszország kezén van, Melitopol városa az első területek között volt, amelyeket az invázió kezdetekor Moszkva elfoglalt.
Úgy tűnik, Ukrajna az ellentámadás kezdete óta tett némi előrelépést, azonban a vártnál lassabban halad.
Melitopol száműzött polgármestere arról számolt be, hogy a lakosok vasárnap „erős robbanást” hallottak a város északi részén − közölte a Sky News.
Ivan Fedorov, akit az ukrajnai város megszállásakor leváltottak, a Telegramon azt írta, hogy „Melitopol régió megszállói robbanással fejezik be a hetet”.
Azt mondta, úgy tűnik, „valami történt” a közeli Zaricsne faluban lévő orosz támaszponton.
Tisztázzuk a részleteket
− mondta.
Az ukrajnai Zaporizzsja régióban található város tavaly március óta áll orosz ellenőrzés alatt.
Kezdődik az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!