A Wagner-csoport lázadása után legalább 13 magas rangú orosz katonai vezetőt őrizetbe vettek – értesült az ügyre rálátó forrásoktól a The Wall Street Journal (WSJ).
Az amerikai lap szerint közéjük tartozik „Armageddon tábornok”, vagyis Szergej Szurovikin vezérezredes is, akit információik szerint még mindig egy moszkvai börtönben őriznek.
A többiek is őrizetben vannak, további 15 magas rangú tisztet pedig felfüggesztettek vagy menesztettek a hadseregtől (a lap azt nem konkretizálta, hogy pontosan ki számít magas rangúnak).
Ami Szurovikint illeti, ellene egyelőre nem emeltek vádat. A WSJ egyik forrása azt mondta, hogy Szurovikin tudott ugyan a Wagner terveiről, de nem volt részese azoknak. Az ügyre rálátó források szerint a Kreml ezekkel a lépésekkel próbálja megtisztítani a hadsereget azoktól, akiknek a lojalitását illetően kétségek merültek fel.
Miközben egy közeli gyarmati erődből üdvözlő ágyúdörgések sorozata hangzott fel, az orosz haditengerészet Perekop nevű kiképzőosztályú hajója kedden behajózott Havannába, Kuba fővárosába.
Évek óta ez az első hivatalos látogatás orosz haditengerészeti részről Kubában. A találkozó újabb jele annak, hogy a két hidegháborús szövetséges közötti kapcsolat újra erősödik – közölte a CNN.
Miközben Oroszország ukrajnai inváziója széles körű kiközösítéshez vezetett, a kubai kormány egyre inkább védelmébe vette Moszkvát.
Elítéljük, elutasítjuk a NATO terjeszkedését Oroszország határai felé
– mondta Miguel Diaz-Canel kubai elnök májusban egy ritka interjúban az orosz ellenőrzésű RT csatornának.
Az ukrán hatóságok további részleteket hoztak nyilvánosságra az éjszakai orosz támadásról: a védelmi erők 20 orosz harci drónt és két cirkálórakétát lőttek le a támadásban, amelyben egy ember meghalt és legalább négy megsebesült az ukrán fővárosban.
Sikeres légvédelmi műveletről van szó
– mondta Jurij Ignat, a légierő szóvivője az országos televíziónak.
A 20 iráni gyártmányú Shahed támadó drónt semmisítették meg az ukrán légierő közleménye szerint. A drónok különböző irányokból hatolhattak be a fővárosba – írja a The Guardian.
Az ukrán elnök szerda éjjeli videóüzenetében más hangot ütött meg, mint az előtte lévő másfél napban. Volodimir Zelenszkij azt mondta: az, hogy a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) hosszú távon elkötelezték magukat biztonságpolitikai szempontból Ukrajna mellett, nem hagy kétséget afelől, hogy az ország a NATO tagja lesz.
Az ukrán elnök korábban azt kifogásolta, hogy a csúcstalálkozón a NATO vezetői nem jelöltek ki egy olyan egyértelmű menetrendet, amely konkretizálná, hogy Ukrajna mikorra és hogyan válhat a NATO tagjává. Mindebből aztán nem kis feszültség lett, ugyanis a minap már az Ukrajnát eddig teljes mellszélességgel támogató brit védelmi miniszter is konfliktusba keveredett az ukrán elnökkel.
Ehhez képest Zelenszkij az éjjeli videóüzenetében már igyekezett hűteni a kedélyeket. Azt mondta, hogy a G7-országokkal szerdán kötött keretmegállapodás (amely az Ukrajnának nyújtott biztonságpolitikai segítségről, fegyverszállításról szól) „minden kétséget eloszlatott” azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna tényleg a NATO tagja lesz-e.
Most először fordult elő, hogy nemcsak az összes szövetséges egyetért ebben, hanem a szövetségesek nagy többsége keményen küzd is azért, hogy így legyen
– mondta az ukrán elnök a Kyiv Independent szerint.
Hozzátette azt is, Ukrajna függetlenné válása óta nem volt példa arra, hogy az ország ennyire konkrét biztonságpolitikai garanciákat kapott volna, amelyeket „a világ hét vezetői demokráciára is megerősített”.
Az Egyesült Államok elnöke egy riporternek megerősítette, jelenleg is dolgoznak azon, hogy nagy hatótávolságú ATACMS-rakétarendszereket adjanak át Ukrajnának.
Joe Bident Jennifer Jacobs, a Bloomberg News riportere kérdezte erről a reptéren Vilniusban, mielőtt felszállt volna. Biden azt mondta, hogy az Egyesült Államok kormányzata „jelenleg is dolgozik” a fegyverrendszerek átadásán, de ezeknél sokkal sürgetőbb problémának nevezte azt, hogy Ukrajnának több tüzérségi lőszerre lenne szüksége.
Asked if he is thinking yet about sending ATACMS to Ukraine, Biden told me: Yes, but they already have the equivalent of atacms and what they need most of all is artillery shells. “We're working on that,” he said on tarmac as we left Vilnius. pic.twitter.com/r9kywIWKrF
— Jennifer Jacobs (@JenniferJJacobs) July 12, 2023
Biden azt mondta, hogy az ATACMS azért nem lenne nagy újdonság, mert Ukrajna már kapott ahhoz hasonló eszközöket. Ukrán tisztviselők viszont úgy vélik, erre a fegyverre is szükség lenne ahhoz, hogy áttörjenek az oroszok védelmén a jelenleg zajló ellentámadásban.
Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vilniusi sajtótájékoztatóján.
Azt kell mondanom, sosem cserélnénk semmilyen státuszra semekkora területünket, még akkor sem, ha egy faluról volna szó, amelynek egyetlen lakója egy apóka volna
– válaszolt Zelenszkij a Politico című hírportál azt firtató kérdésére, hogy egyes nyugati országok előkészíthetnek-e egy olyan forgatókönyvet, „amely szerint Ukrajna NATO-tagságának kérdését felhasználhatják az Oroszországgal való tárgyalásokon”.
Nem adjuk oda területeinket, és sosem cseréljük be őket semmiféle befagyott konfliktusra. Álláspontomat nagyon jól ismerik a partnereim
– hangsúlyozta az ukrán elnök.
A dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésénél még nem találtak robbanóanyagot – közölte az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatója elmondta, hogy a szakértők továbbra is vizsgálják az elfoglalt létesítmény egyes részeit. De figyelmeztetett, hogy egyelőre nem jutottak be az erőmű tetőtéri részére, illetve a harmadik és negyedik reaktorblokkba sem.
A zaporizzsjai erőmű biztonságával kapcsolatban már régóta aggályok merültek fel a folyamatban lévő háború miatt – ezt fokozta Volodimir Zelenszkij múlt heti vádja, miszerint Oroszország „robbanószerkezeteket” helyezett el az erőmű tetején – amelyet Moszkva tagadott.
A helyzetről szóló jelentésében Grossi azt mondta, hogy a megszállt telephely nukleáris biztonsági és védelmi helyzete „továbbra is nagyon bizonytalan” – írja a Sky News.
Legalább egy halálos áldozata és négy sérültje lehet annak a dróntámadásnak, amely az ukrán fővárost érte csütörtök hajnalban.
Az ukrán légvédelem az összes drónt lelőtte, de az eszközök maradványai négy kijevi kerületben lezuhantak és károkat okoztak. Ennek következtében összesen négy ember megsérült az Ukrajinszka Pravda szerint.
Sleepless night again.
— Olesia Bryazgunova🇺🇦 (@e_olesia) July 13, 2023
One person was killed, 4 people were injured in Russian drone attack on Kyiv
🙏Grateful to the Ukrainian Air Defense Forces and the rescuers for their work pic.twitter.com/RJ2zYfENQH
Mindeközben a Kyiv Independent arról számolt be, hogy egy embert holtan találtak egy épületben. Ezenkívül legalább két helyen is tűz ütött ki, a kijevi katasztrófavédelem összesen 95 emberrel és 19 járművel vonult ki a két helyszínre.
A Fehér Ház nyilvánosságra hozta Joe Biden és Volodimir Zelenszkij találkozójának részleteit a NATO-csúcson – írja a Sky News.
A közlemény szerint a két fél megvitatta, hogy „az Egyesült Államok kész tárgyalásokat kezdeni Ukrajnával a kétoldalú biztonsági kötelezettségvállalásokról”.
Beszéltek továbbá Kijev folyamatban lévő ellentámadásáról és az erőfeszítések amerikai támogatásáról.
Korábban, a litvániai NATO-csúcstalálkozó végéhez közeledve Biden azt mondta, hogy az Egyesült Államok Ukrajnával szembeni elkötelezettsége „nem inog meg”.
A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A Wagner zsoldosai befejezték fegyvereik átadását az orosz hadseregnek a múlt havi lázadás után – írja a Sky News.
A Moszkvának átadott mintegy 2000 darab fegyver között harckocsik, rakétavetők és légvédelmi rendszerek is szerepelnek – állítja az orosz védelmi minisztérium. Emellett több mint 2500 tonna lőszert és 20 ezer lőfegyvert kaptak a félkatonai csoporttól.
A lépés az eddigi legbiztosabb jelzésnek tűnik, hogy a Wagner harcosai – akiket Jevgenyij Prigozsin vezet – kiszállnak az ukrajnai hadműveletből.
Shoigu, Gerasimov! - here's the ammunition!
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) July 12, 2023
Russian defense ministry reported it took over taking over the Wagner PMC equipment and ammunition.
2,500 tonnes of ammunition, 20,000 small arms and more than 2,000 units of military equipment, including hundreds of tanks, MLRS… pic.twitter.com/cSaTvgVs67
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A szerdai percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!