Az ukrán hadsereg 1700 drónt kap, miközben katonái fokozatosan előrenyomulnak délen – írja a The Independent.
A szállítmány csapásmérő és felderítő drónokat tartalmaz, hogy segítsék az ország ellentámadását – közölték szerdán tisztviselők.
Hanna Maliar védelmiminiszter-helyettes a megszállt Melitopol és Berdjanszk városok felé történő előrenyomulásról számolt be. Elmondta, hogy az ukrán csapatok keleten is sikeresen támadnak a megszállt Bahmut irányába.
A fekete-tengeri ukrán kikötők és a gabonaexport biztonságára kell összpontosítani a NATO–Ukrajna Tanács közelgő ülésén – adta hírül az MTI Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videobeszédét.
Az élelmezési biztonság fontos globális szempont, az ukrán béketervnek is része
– mondta Zelenszkij.
Az újonnan felállított testület szerdán tart nagyköveti szintű tanácskozást, amelyen a Fekete-tenger biztonságáról beszélnek majd – tette hozzá az ukrán elnök. A NATO–Ukrajna Tanács két hete, a litvániai NATO-csúcson ült össze először állam- és kormányfői szinten.
Mint írtuk, Oroszország július közepén kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna mintegy 33 millió tonna gabonát és más élelmiszert adjon el a háborús helyzet ellenére.
Michael Carpenter, az Egyesült Államoknak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) delegált nagykövete kijelentette: értesültek arról, hogy Oroszország egy hamis zászlós műveletet készíthet elő a Fekete-tengeren.
Carpenter szerint az oroszok az egyik hajójukat robbantanák fel tengeri aknákkal, és az ukránokat vádolnák meg a támadással a művelet részeként, majd erre hivatkozva csapásokat hajtanának végre civil hajók ellen a tengeren.
Michael Carpenter mellett az EBESZ is kiadott egy közleményt ezzel kapcsolatban, és azt írták: értesüléseik szerint Oroszország újabb tengeri aknákat helyezett el az ukrán kikötőknél.
Úgy véljük, hogy ez egy összehangolt művelet Oroszország részéről azért, hogy igazolhassák a civil hajók ellen végrehajtott csapásokat a Fekete-tengeren, és hogy Ukrajnára háríthassák a felelősséget
– írta a szervezet a Szabad Európa szerint.
Michael Carpenter azt nem fejtette ki, hogy az Egyesült Államok milyen választ adna egy ilyen műveletre, de jelezte: ha az oroszok egy civil hajót támadnak meg, akkor azt háborús bűnként fogják kezelni.
Egy román hajóban kisebb károk keletkeztek azt követően, hogy Oroszország csapásokat hajtott végre Dél-Ukrajnában, a Duna mentén a hét elején – közölte a román külügyminisztérium. Az esetről egy külön cikkben írtunk részletesen.
A Belaruszian Hajun nevű blog közölte, hogy kedden a Wagner-csoport újabb (szám szerint tizenegyedik) konvoja is Belaruszba érkezett.
The 11th convoy of PMC Wagner arrived in Belarus: for the first time with armored vehicles. It’s currently moving along the R43 highway (Krychau - Cherykau section).
— Belarusian Hajun project (@Hajun_BY) July 25, 2023
1/5 pic.twitter.com/JeejQDygdK
Az oldal szerint ez az első alkalom, hogy páncélozott harcjárműveket is hoztak magukkal a wagneresek az országba. Az oldal szerint legalább 29 jármű és harceszköz érkezett a konvojjal, ezek közül néhányról videó is készült.
Like this pic.twitter.com/vWHeHBZwGx
— Igor Sushko (@igorsushko) July 26, 2023
Afrika 54 államából 38-nak az államfője nem vesz részt a július 27–28. közt megrendezett Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón – írja a NEXTA.
A hírcsatorna szerint Jurij Uszakov orosz elnöki főtanácsadó is elismerte, hogy csak 16 ország államfője lesz jelen a találkozón. További 10 ország csak a kormányfőjét küldi el Szentpétervárra, míg a többi ország csak alacsonyabb beosztású tisztviselőkkel képviselteti magát az eseményen.
Putin's Russia-Africa summit will take place amid a boycott by most African heads of state
— NEXTA (@nexta_tv) July 25, 2023
38 out of 54 African countries did not send their leaders to the summit, which will be held on July 27-28 with Putin's participation.
Only 16 countries will be represented at the level of… pic.twitter.com/kulZcchxgr
Ez utóbbiak közül öt ország csak a nagykövetét küldi el a csúcstalálkozóra, másik öt ország pedig egyáltalán nem vesz részt az eseményen – írták.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint már egyáltalán nem biztos abban, hogy maga mögött tudhatja az orosz elit támogatását – írta legutóbbi jelentésében az Institute for the Study of War (ISW) nevű washingtoni kutatóközpont.
Emlékeztettek arra, hogy június 24-én, a Wagner-csoport lázadása idején a Kreml csak lassan reagált, és a helyi orosz tisztviselőkre bízta azt, hogy megpróbálnak-e ellenállni nekik. A The Washington Post című lap is úgy értesült ukrán és európai hírszerzőktől, hogy Putyin a nap nagy részében semmilyen parancsot nem adott ki – annak ellenére, hogy az orosz hírszerzés már 2-3 nappal előre figyelmeztette őt, hogy küszöbön állhat a Wagner lázadása.
Az ISW feltételezése szerint a Kreml és Putyin tétlensége azzal magyarázható, hogy az orosz elnök már nem érzi maga mögött az elit támogatását, és hogy az orosz biztonsági erők nincsenek kellően felkészülve egy ilyen, hirtelen bekövetkező eseményre.
Szerintük a Kreml azt is észlelhette, hogy a felkelés rávilágított az orosz rezsim instabil pontjaira, és emiatt újabb lépésekkel próbálhatnak felkészülni egy ehhez hasonló incidensre, valamint igyekeznek megtalálni az orosz elitnek azon tagjait, akiknek a hűsége kétséges Putyin iránt.
Az orosz hadsereg dróncsapást hajtott végre a kelet-ukrajnai Harkivi területen, Pernovajszk településen – írja a Kyiv Independent a helyi polgármester, Mikola Baksehev beszámolója alapján.
Úgy tudni, hogy a csapásban több ipari létesítményben is károk keletkeztek, és nagy tűz ütött ki. A károkról és áldozatokról későbbre ígért tájékoztatást a polgármester.
Vlagyimir Putyin orosz elnök októberben tesz látogatást Kínában – közölte kedden Jurij Uszakov orosz elnöki főtanácsadó a The Moscow Times szerint.
A kínai út szervezését a Kreml még tavasszal kezdte meg, a mostani bejelentéssel azonban megerősítették, hogy Putyin valóban az országba készül. Mint Uszakov mondta, az orosz államfőt meghívták az Egy Út, Egy Övezet idén rendezett fórumára, és el is utazik az eseményre.
Vlagyimir Putyin korábban részt vett az Egy Út, Egy Övezet előző két fórumán, 2017-ben és 2019-ben is. Utoljára 2022-ben, a pekingi téli olimpia kezdetén járt Kínában, Hszi Csin-ping kínai államfő pedig 2023 márciusában tett nála látogatást Moszkvában.
Mint arról beszámoltunk, Észak-Koreába utazott Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. A találkozó nagy hatással lehet a két ország együttműködésére.
A miniszter vezette delegáció már megérkezett az országba, ezen a videón pedig jól látszik, hogyan fogadták az orosz politikust.
Magyarország területére 7047 fő lépett be kedden az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5581 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az iráni Sahid drónok gyártására szolgáló üzem építése Tatárföldön jelentős hatással lehet az ukrajnai háborúra – írja a CNN az amerikai védelmi hírszerzésre hivatkozva.
A hírszerzés szerint az üzem új drónkészletet biztosít majd az oroszok számára, ami lényegesen nagyobb lesz, mint amit Oroszország eddig vásárolt. Az üzem építése valószínűleg 2024 elejére fejeződik be – teszik hozzá.
Catherine Brooker, az Egyesült Államok EBESZ-ügyvivője szerint Oroszország újabb tengeri aknákat helyezett el az ukrán kikötők közelében, hogy aláássa a polgári hajózást – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Úgy véljük, hogy Oroszország támadásokat hajthat végre a Fekete-tengeren a polgári hajózás ellen. Információink szerint Oroszország további tengeri aknákat helyezett el az ukrán kikötők közelében
– mondta Catherine Booker az EBESZ Ukrajna elleni orosz rakétatámadásokkal foglalkozó ülésén.
„Sajnos egyesek azt gondolják, hogy a háború valahol máshol van, messze tőlük. Mintha a Verhovna Rada kupolája vagy néhány hivatal fala megvédhetné őket a valóságtól” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videóbeszédében.
Hozzátette, hogy nem bocsátja meg senki a képviselőknek vagy más magas rangú tisztségviselőknek, hogy szembeállítják magukat az ukrán állammal.
Minden köztisztviselő számára ez az állami elvek elárulása, a társadalom érdekeinek elárulása
– fogalmazott.
„Amikor az állam számára fegyvereket kell szerezni, amikor minden figyelem arra irányul, hogy tüzérségünk, rakétáink, drónjaink legyenek, amikor látjuk és érezzük azt az erkölcsi erőt, amit katonáink, népünk, akik mindent megtesznek a szabadság kivívásáért és megőrzéséért, minden lehetetlent megtesznek, amit Ukrajna számára kivívtak, akkor minden belső árulás, minden »strandolás«, minden személyes meggazdagodás Ukrajna érdekei helyett dühöt vált ki. Dühöt. Ezt ne feledjék!” – tette hozzá az ukrán államfő.
„Ukrajnáért és az ukrán nép érdekeiért kell dolgozniuk. Hálás vagyok azoknak a képviselőknek, akik valóban törődnek az állam érdekeivel. Ami azokat illeti, akik azon gondolkodnak, hogy több időt töltsenek külföldön, és »jövedelmező« üzleti utakat keresnek, hogy összekapcsolják az üzleti, baráti találkozókkal vagy »strandolással«, önök nem lesznek közöttük” – zárta gondolatait Zelenszkij.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index szerdai hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az elmúlt nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!
