Mint arról nemrég beszámoltunk, Szaúd-Arábiában negyven ország részvételével tartanak egy kétnapos ukrajnai csúcsot, aminek a célja, hogy egy ukránpárti koalíciót hozzanak össze a globális dél országaival.
Az ukránok szerint a találkozó sikeres, ugyanakkor a CNN értesülései szerint az inkább a tárgyalásokról szól, mintsem a béke felé tett konkrét lépésekről. A csúcson például Oroszország részt sem vesz, ugyanakkor a nyugati államok mellett olyan fontos országok, mint Kína, India vagy Brazília igen.
Miközben a csúcsról folyamatosan jönnek a pozitív hangvételű ukrán beszámolók, az oroszok is reagáltak a fejleményekre.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az orosz TASZSZ-nak arról számolt be, szerinte a csúcs eleve kudarcra van ítélve, az, hogy a Nyugat maga mellé állítsa a globális délt.
Ugyanakkor azt már nem részletezte, ezt mire alapozza.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Egy nap összesen hat lőszerraktárat, valamint huszonegy orosz haditechnikai egységet semmisített meg az ukrán hadsereg Tavria irányában. Az orosz veszteségek, beleértve a sebesülteket és halálos áldozatokat, majdnem kétszázadnyi embert tettek ki – írja a vezérkar alapján az Ukrajinszka Pravda.
Mint írták, a tavriai védelmi erők tüzérségi egységei összesen 1344 támadást hajtottak végre az érintett napon.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország a legjobb fegyvereit használja, hogy megsemmisítse az ukrán gabonakészletet – közölte a Sky News.
Hozzátették, hogy amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, azóta több ezer tonna ukrán gabona semmisült meg.
Mint írták, Oroszország 5,5 tonnás rakétákat is bevet. A gabona megsemmisítése megemelte az élelmiszerárakat az ukrán készletekre támaszkodó afrikai országokban.
Ukrajna szerint 70 rakétából 57-et sikerült megsemmisíteniük vasárnap – közölte a Sky News.
A támadás az után történt, hogy Moszkva figyelmeztette Ukrajnát, hogy következményei lesznek az orosz hajók ellenidróncsapásoknak.Mint írtuk, Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton a támadásra reagálva közölte: meg fogják bosszulni, hogy Ukrajna civil tartályhajót támadott meg.
Mint arról nemrég beszámoltunk, Szaúd-Arábiában negyven ország részvételével tartanak egy kétnapos ukrajnai csúcsot, aminek a célja, hogy egy ukránpárti koalíciót hozzanak össze a globális dél országaival.
Az ukránok szerint a találkozó sikeres, ugyanakkor a CNN értesülései szerint az inkább a tárgyalásokról szól, mintsem a béke felé tett konkrét lépésekről. A csúcson például Oroszország részt sem vesz, ugyanakkor a nyugati államok mellett olyan fontos országok, mint Kína, India vagy Brazília igen.
Miközben a csúcsról folyamatosan jönnek a pozitív hangvételű ukrán beszámolók, az oroszok is reagáltak a fejleményekre.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az orosz TASZSZ-nak arról számolt be, szerinte a csúcs eleve kudarcra van ítélve, az, hogy a Nyugat maga mellé állítsa a globális délt.
Ugyanakkor azt már nem részletezte, ezt mire alapozza.
Hosszú cikket írt a The New York Times az ukrajnai háborúról, amelyben a Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot is megszólaltatták.
Peszkovtól többek között azt kérdezték, hogy mik az orosz tervek Ukrajnában, illetve lát-e esélyt, hogy a jövőben megkezdődhetnek a béketárgyalások.
A Kreml szóvivője először arról beszélt, hogy Oroszország nem akar további területeket annektálni Ukrajnától, ugyanakkor az eddig megszerzett területeket megtartanák
– mindezt a nem sok nemzetközi szereplő által elfogadott tavalyi népszavazásokra hivatkozva jelentette ki Peszkov. Azokat a területeket, ahol a népszavazásokat tartották, az orosz alkotmány értelmében már saját területének tekinti Oroszország.
Az amerikai lap ezenkívül rákérdezett arra is, hogy lát-e esélyt rá, hogy a közeljövőben megkezdődjenek a béketárgyalások. Peszkov erre szűkszavúan annyit válaszolt, hogy nem, a műveleteket „belátható időn belül folytatni fogjuk”.
Orosz forrásokra hivatkozva arról számolt be a CNN, hogy több, stratégiailag fontos hídon és úton is robbanások voltak a Krím félsziget és a jelenleg oroszok által elfoglalt Herszon régió között.
Vlagyimir Rogyov, a Moszkvából Zaporizzsja régióba telepített vezető elmondása szerint három vagy négy robbanás lehetett összesen, de jelenleg nem tudhatjuk, hogy pontosan milyen kár keletkezhetett. Ugyanakkor azt elárulták, a javításokat már megkezdték.
Herszon régió kinevezett orosz vezetője szerint az ukránok fejlett, brit fejlesztésű rakétákat használhattak.
Erősödött Ukrajna helyzete a szaúd-arábiai Dzsiddában zajlott, a béke elősegítését hivatott tárgyalások nyomán – jelentette ki vasárnap Andrij Jermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője.
Jermak, aki a kijevi vezetést képviselte a találkozón, arról számolt be, hogy ugyan eltérő álláspontok fogalmazódtak meg, de a hozzávetőleg 40 részt vevő ország képviselői kiálltak az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, valamint az államok szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartása mellett.
Éppen ezeken az elveken alapul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békejavaslata, amelyet részletesen ismertettünk
– hangsúlyozta Jermak. Mint mondta, az országok már fontolóra is vették, hogy milyen szerepet játszhatnának ennek megvalósításában.
Zelenszkij elképzelése orosz háborús bűnösök elítélésére szolgáló törvényszékek felállításán, biztonsági garanciákon, valamint az orosz csapatok kivonásán alapul Ukrajna területéről.
A kétnapos találkozón a kijevi vezetést támogató nyugati nagyhatalmak, valamint a fejlődő országok, így India, Brazília, Dél-Afrika és Kína tisztségviselői vettek részt. Oroszországot nem hívták meg a tanácskozásra.
Újabb három civil halottat jelentettek be az éjszakai orosz és ukrán rakétatámadások után, így már összesen hatan vesztették életüket az éjszaka során – írja a Sky News.
A donyecki régióban végzett orosz rakétatámadások az eddigi egy helyett további két ember életét követelték, emellett Harkiv régióban is életét vesztette egy 58 éves nő.
Újabb sebesültekről nem számolt be egyik fél sem.
Mint korábban beszámoltunk róla, az elmúlt időszakban az ukránok több rakétatámadást is indítottak orosz állások és infrastruktúra ellen, mégpedig a 2014-ben oroszok által annektált Krím félszigeten is.
A brit Sky News orosz forrásokra hivatkozva jelenleg arról ír, hogy
az ukránok egy gázvezetéket is eltaláltak, ami miatt közel húszezren maradnak gázellátás nélkül.
Az oroszok által jelenleg ellenőrzés alatt tartott Herszon régió vezetője azt mondta, a hibaelhárítás nagyjából két napig tarthat.
Mint arról beszámoltunk, több mint negyven ország részvételével tartanak vasárnap egy ukrán csúcsot Szaúd-Arábiában, ahol leginkább a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tíz pontjának alapján dolgoznának ki egy lehetséges békeszerződést.
Egy meg nem nevezett, Zelenszkij közelében dolgozó tapasztalt hivatalnok elmondása szerint a tárgyalások eddig rendkívül sikeresek, mivel a résztvevők őszintén és nyíltan megoszthatják egymással országaik álláspontját – írja a CNN.
A résztvevők között jelen van többek között az Európai Unió mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Kína, India, a Dél-afrikai Köztársaság és Törökország,
ugyanakkor Oroszország ezen nem vesz részt.
Mint a CNN megjegyzi, a tárgyalások inkább a megbeszélésekre, mintsem a béke felé tett konkrét lépésekre összpontosulnak, mivel, mint a mai nap folyamán megjegyeztük, mind Ukrajna, mind Oroszország teljesen mást képzelne el a béke alapjának.
Zelenszkijék a nemzetközi jog szerinti Ukrajna integritását és szuverenitását szeretnék, azaz nemcsak a 2022. február 24-én elindított orosz invázió előtti állapotokat, hanem a 2014-ben annektált Krím félszigetet is visszakövetelik.
Eközben az orosz Biztonsági Tanács helyettes elnöke, a korábbi elnök-miniszterelnök Dmitrij Medvegyev épp vasárnap jelentette ki, hogy Oroszország addig nem hajlandó tárgyalni, amíg Kijev nem könyörög a kegyelemért, emellett a tűzszünet, illetve a béke csak úgy képzelhető el, ha az oroszok által elfoglalt területekről Kijev lemondana.
Hiába az elmúlt 24 órában a legalább száz tűzváltás, az oroszoknak nem sikerült érdemben új területet szerezniük – tudósít róla az amerikai CNN ukrán tisztviselőre hivatkozva.
Az amerikai médiumnak nyilatkozó ukrán tisztviselő szerint Ukrajna naponta nagyjából száz métert halad előre Bahmutnál, miközben heves orosz tüzérségi támadás alatt állnak.
Mialatt Ukrajna Bahmutnál próbál előrehaladni, addig az oroszok attól 180 km-re északra, Kupjanszk közelében próbálnak előretörni,
de az ukránok szerint mindhiába. Ugyanakkor hozzátette, a frontvonal leginkább változatlan, azaz jelenleg egy egymást felőrlő harc alakult ki az orosz és ukrán csapatok között.
NEW: #Ukraine struck a Russian oil tanker on Aug. 4 w/ a naval drone in the 2nd attack on Russian ships in the Black Sea in 2 days. The attack's likely part of a wider effort to disable ships involved in supplying RU military forces & disrupt RU logistics. https://t.co/p4hMH37BAF pic.twitter.com/zUItpORzJg
— ISW (@TheStudyofWar) August 5, 2023
Ennek ellenére az oroszok azt állítják, hogy Kupjanszk közelében elfoglaltak egy falut, amit az ukránok tagadnak. A CNN megjegyzi, egyik fél állítását sem tudják megerősíteni.
Azt, hogy hogyan is áll az ukrán ellentámadás, annak kezdete miért húzódott el, és mi lehet az ukrán, illetve az orosz stratégia, korábban itt elemeztük ki részletesen.
Szivárog a Barátság kőolajvezeték nyugati ágának egyik szála az északnyugat-lengyelországi Chodecz községnél, a helyszínen megkezdték a hiba javítását – közölte vasárnap a PERN lengyel olajvezeték-üzemeltető vállalat.
A szivárgás azon a szálon történt szombat éjjel, amelyen a tengeri úton érkező szállítmányokból származó olajat továbbítják a németországi Schwedt és Spergau olajfinomítóiba, emiatt a lengyországi vezeték másik szálára kellett korlátozni a Németországba tartó olajszállítást – írja az MTI.
Az érintett szálat várhatóan kedden helyezik újból üzembe a PERN közlése szerint.
A szivárgás megállapítását követően a PERN válságstábot állított fel, a helyszínen az illetékes szolgálatok dolgoznak, beleértve a tűzoltóságot és a szennyezett talaj rekultivációjával foglalkozó szakértőket.
A PERN szerint a baleset nincs hatással a lengyelországi üzemanyag-ellátásra.
A Barátság kőolajvezeték északnyugat-lengyelországi szakaszán tavaly októberben is történt szivárgás, akkor nem találtak külső beavatkozásra utaló nyomokat.
Ismét leállították a forgalmat a Kercsi-szorosi hídon, azon a hídon, ami a 2014-ben nemzetközi jogot sértően annektált Krím félszigetet és a szárazföldi Oroszországot összeköti – tudósít róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A forgalom leállítását a hidat üzemeltető cég jelentette be Telegram-csatornáján, ugyanakkor részleteket nem közölt, hogy milyen okból, és mennyi ideig lesz ez így – az esetnek vélhetően köze van a híd július 17-i támadásához, amikor két sáv is a tengerbe omlott egy ukrán dróntámadás következtében.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Kercsi-szorosi híd fontos stratégiai infrastruktúra Oroszország számára: egyrészt a Krím félszigetre ily módon tudja a legtöbb nyersanyagot eljuttatni, hiszen az Ukrajnától elfoglalt területeken az utak minősége mellett a lehetséges ukrán támadások is veszélyeztetik a szállítási útvonalat.
A TASZSZ orosz hírügynökség számolt be arról, hogy a török kormány a hétfői kormányülésen tárgyalni fog arról, miként lehetne újraindítani az orosz–ukrán gabonamegállapodást, de emellett Vlagyimir Putyin lehetséges látogatása is szóba kerülhet.
Mint arra a hírügynökség emlékeztet, Recep Tayyip Erdogan még augusztus 4-én beszélt arról, hogy Putyin Törökországba látogathat, igaz, a pontos időpont és helyszín még egyeztetés alatt áll.
Erdogan szerint a legfontosabb, hogy az Afrika élelmezése számára létfontosságú orosz–ukrán gabonamegállapodásba visszatérjen Oroszország, és feloldja az ukrán gabonát szállító hajókkal szemben a Fekete-tengeren létrehozott blokádját.
Telegram-oldalán értekezett arról az Orosz Föderáció korábbi elnöke és miniszterelnöke, Dmitrij Medvegyev, hogy addig nem időszerűek a tűzszüneti tárgyalások Kijevvel, amíg Ukrajna nem könyörög kegyelemért – számol be róla az orosz TASZSZ hírügynökség.
A jelenleg az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetői pozícióját betöltő Medvegyev úgy látja, szerinte akkor jön el az idő a két fél közötti tárgyalásra, ha arra mindkét fél hajlandóságot mutat,
és szerinte minden tűzszüneti vagy béketárgyalás alapjának a részét kell képeznie annak, hogy az oroszok által elfoglalt területek megmaradjanak Oroszországnak.
Emellett még két másik feltételt szabott a békejavaslatról szóló lehetséges tárgyalásnak:
Medvegyev az után ragadott billentyűt, hogy leírja ezeket, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szaúdi közvetítéssel hozna létre munkacsoportokat egy lehetséges békejavaslat kapcsán, ami az általa megfogalmazott tízpontos alapokon nyugodna – így nemcsak az orosz csapatok azonnali kivonását, hanem Ukrajna szuverenitásának és integritásának teljes helyreállítását is követelik, köztük az oroszok által 2014-ben annektált Krím félszigetet is.
A szaúdi tárgyalásokon közel 40 ország vesz részt, de Oroszország nincs közöttük.
Az orosz hadsereg éjszaka két sikeres támadást is végrehajtott ukrán légitámaszpont ellen – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium által kiadott közlemény szerint a Hmelnickij régióban található Sztarokonsztantinovban, illetve a Rivne régióban fekvő Dubnóban kialakított ukrán légitámaszpontokat támadták sikeresen. Arról, hogy azokban mekkora károk keletkeztek a támadások során, egyelőre nincs hír.
Mint arról korábban beszámoltunk, az éjszaka során nemcsak az oroszok, hanem az ukránok is több helyen rakétákkal vagy bombákkal támadták az ellenség által őrzött területeket, így Harkiv mellett a Donyecki Nemzeti Gazdasági és Kereskedelmi Egyetem épülete is az ukrán célpontok között volt.
E támadások kapcsán végül orosz és ukrán tisztviselőkre hivatkozva a brit The Guardian azt írja,
hárman vesztették életüket, és négyen megsebesültek.
Harkivban két ember halt meg az orosz rakétatámadás következtében, míg négy ember megsebesült, addig Donyeckben egy 80-as éveiben lévő nő esett áldozatul az ukrán támadásnak a körzet Oroszországból kinevezett vezetője szerint.
Mint korábban beszámoltunk róla, Moszkva polgármestere azt állította, hogy helyi idő szerint 11 óra körül lelőttek egy Moszkva közelébe tartó drónt. A brit Sky News most arról ír orosz forrásokra hivatkozva, hogy
ismeretlen repülő tárgyak miatt a moszkvai Vnukovói nemzetközi repülőtéren repülési korlátozásokat vezettek be.
A hatóságok ennél többet jelenleg nem árultak el, így nem tudhatjuk, hogy a két eset összefüggésben áll-e egymással, vagy azóta más eszközökkel is megpróbálhatták Moszkvát megtámadni.
Nagyobb termelésre szólította fel az észak-koreai fegyvergyárakat Kim Dzsongun észak-koreai vezető, aki a héten kezdődött gyárlátogatásai során több fegyvert maga is kipróbált – jelentette a KCNA észak-koreai hírügynökség vasárnap.
Az MTI beszámolója szerint a csütörtöktől vasárnapig tartó programsorozat keretében Kim hangsúlyozta, hogy egyebek között több rakétamotorra és tüzérségi ágyúra van szükség az ország védelmi kapacitásainak növeléséhez.
Dél-koreai elemzők nem zárják ki, hogy
Phenjan a fegyvergyártás fokozásával Oroszország ukrajnai háborújához is segítséget kíván nyújtani – jóllehet az ilyen jellegű állításokat Phenjan és Moszkva tagadja.
Az ázsiai országban nemrég, a koreai háború lezárásának 70. évfordulója alkalmából nagyszabású katonai parádét rendeztek, melyen részt vett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is.
A KCNA beszámolója szerint Kim Dzsongun elvitte Sojgut az ország legújabb fegyvereit felvonultató kiállításra is. Az erről készült fotókon az látható, amint rakéták mellett sétálnak. A bemutatón jelen voltak a kommunista állam nemzetközi szankciók hatálya alá eső ballisztikus rakétái, köztük a Hvaszong–18-as típus is. Az egyik felvételen szakértők szerint egy új fejlesztésű észak-koreai drón is látható volt.
Ismételten egy újabb szimbolikus lépésre szánta el magát Kijev a háború során, mivel az ország fővárosában található, 1979-ben átadott „Anyaország” emlékműről leszerelték a Szovjetunióra utaló címert, amelynek helyét egy ukrán nemzeti szimbólum veszi át – számolt be róla a brit The Guardian.
A korábbi sarló és kalapács lecserélése már évekkel ezelőtt felvetődött, azonban eddig arra nem került sor a 102 méteres szobor kapcsán, azonban augusztus 6-án megkezdték a munkálatokat a pajzs új szimbólumán.
Egyébként nem ez az első eset, hogy korábbi, a Szovjetunióra vagy Oroszországra utaló emlékműveken változtattak, vagy esetleg döntöttek le Ukrajnában. Az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta az ország próbál megszabadulni minden korábbi, még Oroszországhoz tartozó száltól – akár emlékművekről, akár történelmi emlékezetről van szó.
A munkálatokkal reményeik szerint még ebben a hónapban, az augusztus 24-i ukrán függetlenség napjáig végeznek, hogy a nemzeti ünnepet már az új verzióval ünnepelhessék meg.
1945-ben ezen a napon dobták le az egyes feltételezések szerint 70, más becslések szerint 126 ezer civil életét követelő, Little Boy néven emlegetett atombombát Hirosimára.
Az eseményről minden évben megemlékező országban a miniszterelnök, Kisida Fumio ezúttal is beszédet tartott a ceremónia során, aminek során leginkább az oroszok jelentette atomfenyegetésről és országa atomellenes politikájáról értekezett.
Fumio szerint az orosz atomfenyegetés miatt egyre nehezebb haladni az atommentes világ felé, de azt ígérte, e küzdelmet még nem fogja feladni.
Minderről bővebben ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen.
A Telegram-csatornáján számolt be Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin arról, hogy helyi idő szerint 11 óra körül az orosz légvédelem lelőtt egy drónt – írja az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ.
Jelenleg a feltételezett dróntámadásról – amely mögött az oroszok szerint Ukrajna állhat – nem sokat tudni. A nyugati lapok jelenleg sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták a fenti információkat.
A svéd hatóságok azzal vádolták meg Oroszországot, hogy szándékosan terjesztenek álhíreket a Svédországban lévő Korán-égetések kapcsán, hogy ezzel akadályozzák a skandináv ország NATO-hoz való csatlakozását – írja a brit Guardian.
A svéd védelmi minisztériumhoz tartozó hírszerzés szerint az orosz állami médiumok, mint például a korábban Russian Todayként futó RT, illetve a Szputnyik tévesen azt állítja, hogy a svéd kormány támogatja az iszlám szent könyvének számító Korán égetését, ami után közel egymillió olyan posztot találtak a közösségi médiumokon, ahol tévesen erről írnak arab nyelven.
A hírszerzés szóvivője szerint mivel Oroszországban minden a Kreml engedélyével történik, így valójában az RT és a Szputnyik ilyen jellegű dezinformációs céljai az orosz állam hivatalos álláspontja is.
A svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson korábban azzal vádolt meg meg nem nevezett külföldi szereplőket, hogy valójában ők állhatnak a Korán-égetések mögött, hogy ezzel nehezítsék országát – legutóbb július 31-én két iraki menekült gyújtott fel egy Koránt a svéd parlament előtt, de már július 20-án is megpróbálkoztak ezzel – akkor nem jött össze.
A svédek emiatt attól tartanak, hogy az égetésekkel diplomáciai konfliktusba akarják belehajszolni az országukat, hiszen többek között a NATO-tag Törökország részben erre hivatkozva tagadta meg a már több mint egy éve húzódó svéd csatlakozást a katonai szövetségbe.
Olena Kopancsuk, A Nép Szolgája párt parlamenti képviselőnőjének fia, a 22 éves Dmitro Kopancsuk elhagyta Ukrajnát, és nem tért vissza a megszabott határidőig – írja az NGL.media nevű ukrán portál.
Cikkükben beszámoltak arról, hogy Dmitro Kopancsuk – aki maga is önkormányzati képviselő egy nyugat-ukrajnai kisvárosban, illetve legalább 10 vállalatban van üzleti érdekeltsége – arra hivatkozva hagyta el Ukrajnát pár hónapja, hogy segítenie kell a rokkant, egyetemi kutatóként dolgozó apjának, amikor külföldre ment. Ezáltal mentesült az alól a törvény alól is, melynek értelmében a sorköteles korú férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát.
A rokkant édesapa utóbb – a család egyik üzleti partnerével – visszatért Lengyelországból Ukrajnába, Dmitro Kopancsuk viszont nem, holott a mentesítő szabályozás értelmében neki is haza kellett volna térnie vele egy időben.
A fiatal férfi édesanyja nem kívánt nyilatkozni az NGL.media kérdésére. Édesapja többszöri megkeresés után ingerült hangnemben annyit válaszolt, hogy szerinte a fiával kellene beszélniük (akit viszont nem tudtak elérni). A kormánypárt helyi, regionális irodája nem akart válaszolni a kérdéseikre.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője egy interjúban azt mondta: az ukrán offenzívával kapcsolatban a legfontosabb az, hogy nem állt meg.
Utalt arra, hogy a támadás Bahmut térségében valamivel gyorsabban halad, mint délkeleten, amit azzal magyarázott, hogy az oroszoknak ott volt idejük kiépíteniük az erődítéseket.
Az ukrán légvédelem közlése szerint szombat éjjel összesen 57 orosz drónt és rakétát semlegesítettek – írja az rbc.ua.
Ezek közt volt
A légvédelem szerint összesen 70 eszközt vetettek be az oroszok, amelyek közt hiperszonikus rakéták (Kinzsal típusúak) is voltak.
Szombat éjjel robbanás történt a Donyecki Nemzeti Gazdasági és Kereskedelmi Egyetem épületénél, amiről a közösségi médiában is megjelentek videók.
The #Donetsk National University of Economics and Trade was hit last night. pic.twitter.com/rqGhvy7kyH
— NEXTA (@nexta_tv) August 6, 2023
Az egyetem 2014 után Krivij Rih városába települt át. Úgy tudni, hogy az egyetem korábbi épületét azóta a szakadár, illetve orosz fegyveres erők is használták.
A Reuters szerint az épület fából készült tetőszerkezete kapott lángra. Alekszej Kosztubicki donyecki katasztrófavédelmi miniszter szerint több mint 100 tűzoltó érkezett a helyszínre, és a lángok 1800 négyzetméterre terjedtek ki, mielőtt lokalizálták a tüzet.
Hozzátette azt is, hogy az ukrán hadsereg kazettás bombákkal hajtott végre csapást az egyetem épülete ellen. Az épületben a támadás idején nem tartózkodott senki.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont legutóbbi jelentésében arról írt, hogy a Fekete-tengeren végrehajtott ukrán dróncsapásoknak is nagy jelentősége van azzal kapcsolatban, hogy a hadsereg szárazföldi offenzívája miként alakul.
A kutatók úgy vélték, hogy a fekete-tengeri támadásoknak is az a célja, hogy megnehezítsék az orosz szárazföldi erők ellátását, és ezzel kedvező körülményeket teremtsenek a támadáshoz. Hasonló célt szolgálhatnak esetenként még azok a dróncsapások is, amelyek Oroszország területén történtek az utóbbi hetekben.
Magyarország területére 2023. augusztus 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7752 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9998 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
Nem egyértelmű, hogy közülük hányan lehetnek azok, akik menekültként az országban maradnak vagy továbbmennek. Az ORFK mindössze azt közölte, hogy a beléptetettek közül a rendőrség 104 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.