Szerbia elnöke képmutatással vádolta a Nyugatot, mondván: Koszovó függetlenségének elismerése ugyanolyan indokláson alapult, mint Oroszország Ukrajna elleni háborúja.
Aleksandar Vucsics szerb államfő az ENSZ Közgyűlésében elmondta, hogy a nyugati országok a szuverenitás és az emberi jogok elvére hivatkoztak, amikor jóváhagyták Koszovó független státuszát.
Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától – közel egy évtizeddel azután, hogy a NATO segített kiszorítani a szerb erőket az egykori tartományból egy véres háború során, amelyben mintegy 13 ezer ember, főként albán nemzetiségűek haltak meg. Az Egyesült Államok és az Európai Unió legtöbb országa elismerte Koszovót – írja az al-Dzsazíra.
Megérkezett az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése, melyben az orosz harci veszteségről számoltak be.
Ukrajna 2022. február 24. és 2023. szeptember 21. között megsemmisített megközelítőleg:
Zárójelben az elmúlt nap veszteségei láthatók.
A háború kitörése óta 274 470 orosz katona esett el, ebből 490 az elmúlt napon – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon.
Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok megtárgyalása az ENSZ Közgyűlésén nem szerepel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter napirendjén – jelentette ki az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Maria Zaharova a Solovyov Live TV műsorában.
Mint Zaharova hangsúlyozta, a miniszter ütemterve nem tartalmazza az Egyesült Királysággal és más NATO-országokkal való kapcsolatokat sem. Ugyanakkor Ázsia, Latin-Amerika, Afrika országaival, „baráti” országokkal és nemzetközi szervezetekkel kapcsolatban állnak – tette hozzá.
Az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszakasza szeptember 19-én vette kezdetét New Yorkban. A közgyűlés hagyományosan államfőket, miniszterelnököket, külügyminisztereket, nemzetközi szervezetek képviselőit tömöríti magába a világ minden tájáról. Az orosz delegációt Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. szeptember 20-án az ukrán–magyar határszakaszon 6707 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5271 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI.
A rendőrség 130 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ez 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Kevin McCarthy, az amerikai képviselőház elnöke egy sajtótájékoztatón szerdán azt mondta, hogy a képviselőházi republikánusok közel állnak az amerikai kormány ideiglenes finanszírozási tervének bevezetéséhez, mellyel elkerülnék az esetleges összeomlást – írja a Sputnik News.
A szenátus vezetése arra törekszik, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyeket minden kormányzati finanszírozási intézkedésbe belefoglalja.
McCarthy és más republikánus törvényhozók azonban azt javasolták, hogy külön kezeljék azokat.
A kongresszusnak a hónap vége előtt el kell fogadnia egy kormányzati finanszírozási intézkedést, hogy elkerülje az anyagi összeomlást. A képviselőházi republikánusok törvényjavaslatot nyújtottak be a kormányzati finanszírozás jövő hónap végéig történő meghosszabbítására, a határbiztonsági intézkedések mellett.
McCarthy kifejezte arra irányuló szándékát, hogy rövid távú kormányzati finanszírozási intézkedést fogadjon el annak érdekében, hogy a törvényhozóknak több idejük legyen a szokásos előirányzatokról szóló törvényjavaslatok elfogadására. A képviselőház csütörtökön tárgyalja a védelmi minisztérium költségvetési törvényjavaslatának szabályát.
Lengyelország leállítja fegyverszállításait Ukrajnába, mivel saját maga felfegyverzésére kíván összpontosítani – írja a Sky News.
A beszámolók szerint a további szállítmányok helyett Lengyelország mostantól arra koncentrál, hogy megvédje magát a legmodernebb fegyverekkel.
A bejelentésre akkor került sor, amikor a gabonaimport körüli feszültség új csúcspontra jutott.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Kijev keményen dolgozik a gabonaexport szárazföldi útvonalainak megőrzésén, és hogy a gabonaimport körüli politikai színjáték csak Moszkvát segíti.
Lengyelország, Szlovákia és Magyarország a hazai piacok védelmére hivatkozva pénteken bejelentette az ukrán gabonaimport korlátozását, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem terjeszti ki az ukrán gabonaimportra vonatkozó tilalmát az Európai Unió öt kelet-európai tagállamára.
Ez Varsó és Kijev között feszültséget okozott, amely a héten tovább fokozódott.
Jun Szogjol, Dél-Korea elnöke most azt mondta, hogy Oroszország és Észak-Korea katonai együttműködése nemcsak Ukrajnát, hanem az ő országát is fenyegeti.
Az elnök azt is megígérte, hogy nem fogja tétlenül nézni, ahogy Moszkva és Phenjan továbbra is fenyegeti a világbékét.
Yoon elnök korábban azt mondta, hogy az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai együttműködés „illegális és igazságtalan”, és hogy az „ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival és különböző más nemzetközi szankciókkal”.
Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén – írta az MTI.
„Borzasztóan egyszerű oka van annak, hogy tart a szenvedés Ukrajnában és mindenhol a világban: Oroszország elnöke meg akarja valósítani imperialista tervét szuverén szomszédja, Ukrajna elfoglalására” – hangoztatta a német szociáldemokrata politikus első beszédében az ENSZ BT-ben.
A német vezető újfent óva intett az ukrajnai konfliktus látszatmegoldásától. „Béke szabadság nélkül elnyomást jelent. Béke igazságosság nélkül kényszer” – húzta alá.
„Minél határozottabban szállunk síkra egy igazságos békéért, minél egységesebbek vagyunk az orosz agresszió elítélésében, annál hamarabb fog véget érni ez a háború” – tette hozzá Scholz.
„A Szovjetunió összeomlása és a helyébe lépő független államok létrejötte óta az USA és szövetségesei szemérmetlenül és nyíltan beavatkoznak Ukrajna belügyeibe” – mutatott rá az orosz külügyminiszter.
Az Egyesült Államok és szövetségesei a szovjet széthullás óta nyíltan beavatkoznak Ukrajna belügyeibe, és bizonyítékok vannak arra, hogy ők szervezték meg az ottani válságot
– mondta Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
„A Szovjetunió összeomlása és a helyette létrejött független államok megjelenése óta az USA és szövetségesei szemérmetlenül és nyíltan beavatkoznak Ukrajna belügyeibe. Ahogy azt Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes 2013 végén nyilvánosan, sőt büszkén elismerte, Washington 5 milliárd dollárt költött arra, hogy Kijevben a Nyugatnak engedékeny politikusokat neveljen. Az ukrán válság megkonstruálásának minden ténye régóta nyilvános, de minden eszközzel megpróbálják lekicsinyelni őket, hogy a 2014-ig vezető teljes történelmet visszacsinálják” – mondta a miniszter.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A szerdai percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Egészen meredek pletykát terjesztenek Vlagyimir Putyinról és Oroszországról;
Videón a lángba borult orosz olajtároló;
Robbanás történt egy hajón a román vizeken, az ukrán határ közelében;
Videón a Szevasztopolt ért rakétatámadás.
Tartsanak velünk ezúttal is!