Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén jelentette ki, hogy az ukrajnai és az izraeli háborúk egyazon gonosz elleni háborúk – írja az Interfax orosz hírügynökség.
Az izraeli újságírók, akik itt voltak Ukrajnában, most azt mondják, hogy ugyanazt a gonoszságot látják. […] Ugyanazt a gonoszt, és az egyetlen különbség az, hogy ott egy terrorszervezet támadta meg Izraelt, itt pedig egy terrorista állam támadta meg Ukrajnát. A kinyilvánított szándékok mások, de a lényeg ugyanaz…
– mondta Zelenszkij.
Emlékeztetett az orosz propagandisták megdöbbentő örömére, akik trófeáknak nevezik azokat a gyerekeket, akiket jelenleg a terroristák túszként tartanak fogva Gázában.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy Irán nem mondhatja azt, hogy semmi köze ahhoz, ami Ukrajnában történik, ha rakétákat ad el Oroszországnak, és nem mondhatja, hogy semmi köze ahhoz, ami Izraelben történik, ha a tisztviselői kijelentik, hogy támogatják azt, ami Izraelben történik.
A mi békevágyunknak, nem pedig az ő vérszomjuknak kell meghatározni, hogyan éljen a világ
– mondta.
Az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat Kupjanszk, Bakhmut, Lyman, Avdijivka és Marinka irányában október 8-án – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
A jelentés szerint egy nap alatt 33 összecsapást regisztráltak az orosz erőkkel. Oroszország továbbá a jelentések szerint hat légicsapást és 20 csapást mért többszörös rakétarendszerekkel (MLRS), amelyek mind a katonák, mind a polgári lakosság körében áldozatokat követeltek.
Lyman irányában az orosz erők négy sikertelen támadást hajtottak végre Makijivka falu térségében.
A hadsereg október 5-én jelentette, hogy Oroszország fokozza támadásait a Harkivi és Luhanszki területen a frontvonal Lyman–Kupjanszk irányában, különös tekintettel Makijivkára.
Október 7-én az ukrán erők 774 orosz csapást regisztráltak Kupjanszk–Limjan irányában – közölte Ilja Jevlash, a Keleti Erők csoportjának szóvivője.
A szóvivő azt is megjegyezte, hogy Oroszország Bahmut északi részén telepíti tartalékait, hogy megpróbálja elrettenteni Ukrajna előrenyomuló ellentámadását Donyecki területen – számolt be a The Kyiv Independent.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága háromszor is megpróbálta felszabadítani Enerhodart és a zaporizzsjai atomerőművet – mondta Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés vezetője az NV-nek adott interjúban.
Elmondása szerint az első kísérlet 2022 augusztusában történt, amelynek célja az volt, hogy hídfőállást hozzanak létre a bal parton. Többtucatnyi különleges alakulat gyors csónakokon kelt át a Kakhovka víztározón, de nem sikerült megvetniük a lábukat, és vissza kellett vonulniuk – tette hozzá.
Mint mondta, ezt követően a felderítőcsapat még kétszer megpróbált partra szállni a bal parton, de sikertelenül. Az utolsó műveletben részt vettek a Nemzetközi Légió harcosai is, akik megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezután a megszállók kénytelenek voltak nehéz felszerelést a partra húzni – idézi Budanovot az Unian ukrán hírügynökség.
Magyarország területére 2023. október 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 5513 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5697 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A Poltava megyében múlt ősszel mozgósított katonák nagy része vagy elesett a fronton, vagy súlyosan megsebesült – írja az ua-reporterre hivatkozva a Kárpáthír.
Vitalij Berezsnij katonai felügyelő a Poltavai Városi Tanács legutóbbi ülésén beszélt róla, hogy a katonáknak már csak 20 százaléka van életben. Elmondása szerint egyre nehezebb a régióban a megfelelő utánpótlás toborzása a haderő számára.
Mint megjegyezte, a sereg ellátmányának biztosítása mellett legalább olyan fontos feladat a személyi állomány pótlása. Poltava azonban ezen a téren legutolsó helyen van. Szeptemberben mindössze 13 százalékban tudták teljesíteni a vezérkar által kiadott mozgósítási parancsot, egyszerűen azért, mert már nincs kiket a frontra küldeni – mondta a hivatalnok.
Andrzej Duda lengyel elnök az Ukrajna és Lengyelország közötti kapcsolatokról szólva hangsúlyozta a lengyel érdekek elsőbbségét, de megjegyezte, hogy a problémás kérdésekben folytatódik a kapcsolattartás – mondta a Polsat News vasárnapi műsorában a Jevropejska Pravda szerint.
A lengyel elnök kifejtette, hogy például azért jelentette be egy ukrán rakéta lelövését Przewodów faluban „a különböző ellenállások ellenére, beleértve az ukrán oldalt is”, mert „a lengyelek megérdemlik az igazságot”.
Ugyanígy, ha Ukrajnából gabona érkezett Lengyelországba, elárasztva a piacunkat, károsítva a lengyel gazdák érdekeit, akkor ezt határozottan meg kellett állítani, és mi ezt most megtettük
– folytatta. Megjegyezte, hogy a Lengyelország és Ukrajna közötti tárgyalások még mindig folynak.
„Egyáltalán nincsenek felfüggesztve. Nincs diplomáciai konfliktus” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a lengyel védelmi vállalatok szerződéseit, amelyek katonai felszerelések szállítására irányulnak Ukrajnába, szintén folytatják.
A lengyel elnök emellett sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Ukrajna nem összpontosít arra, hogy a Lengyelországon keresztül történő gabonatranzit folyamatosan működik.
Újabb kárpátaljai katona veszett oda az orosz–ukrán háborúban. Ivan Szavko, a beregszászi Onok község lakójának halálhírét a Kárpátinfo írta meg vasárnap a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció Facebook-oldalán közzétett bejegyzés alapján.
A közlemény szerint az 1975-ben született katona október 3-án halt meg a zaporizzsjai régióban található Mala Tokmacska település közelében.
„Vlagyimir Putyin nem fog atomfegyvert bevetni, mivel ezzel megfosztaná Oroszországot Kína támogatásától és aláásná az oroszok maradék bizalmát az agresszor iránt” – jelentette ki Boris Johnson volt brit miniszterelnök az NV-nek adott interjújában.
Ez katasztrófa lenne Oroszország számára. Katasztrófa Putyin reményei számára, hogy meg tudja tartani Kína és az indiaiak támogatását. Azok az országok, amelyek most szimpatizálnak vele, azonnal elidegenednének tőle. És úgy gondolom, hogy maguk az oroszok is rendkívül megijednének, ha Putyin atomfegyvereket vetne be, mert félnének az Oroszország elleni megtorlástól
– mondta Boris Johnson az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A vasárnapi percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
