Az oroszok által illegálisan épített krími hidat nem lehet megsemmisíteni felszíni vagy víz alatti drónok segítségével – mondta Petro Csernik katonai szakértő a 24-es csatornának.
Megjegyezte, hogy a Kercsi-szoroson átívelő híd megsemmisítésének legoptimálisabb módja a masszív rakétacsapás. A szerkezet megsemmisítéséhez ATACMS-rakétára van szükség – tette hozzá.
Elmondása szerint ha a krími híd leomlik, az oroszok nem fogják tudni megjavítani, és ez kézzelfogható probléma lesz, hiszen 2014 óta a Krímet jelentős fegyverraktárrá alakították át.
Azonban a híd lerombolása sem lesz elég, Ukrajnának az orosz megszállók nagy partraszálló hajóit is meg kell semmisítenie. Egy ilyen hajó akár 500 tonna rakományt is elvisz. Nem szabad megfeledkezni a repülésről sem: az Il-76-os például akár 40 tonna rakományt is képes a fedélzetére venni
– fogalmazott Petro Csernik az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Az orosz Armavirban tortával és alkohollal próbálták megmérgezni a nyári egyetemre járó kadétokat a Fighterbomber Telegram-csatorna szerint – írja az mk.ru.
Senki sem sérült meg, a gyanúsítottat őrizetbe vették. További részleteket nem közölt az oldal.
A nemzetközi közösség döntése, hogy a Krím 2014-es annektálása után nem gyakorolt nyomást Oroszországra, rendkívül nagy hiba volt – jelentette ki Marketa Pekarova Adamova, a cseh parlament alsóházának elnöke a Szabadság Rádiónak adott interjújában.
Azt kell mondanom, hogy most már úgy gondolom, hogy egyértelműen rosszul döntöttünk, amikor nem gyakoroltunk nyomást Oroszországra, mert a válaszlépésünk elégtelen volt. És szinte biztos vagyok benne, hogy most már nemcsak én, hanem más vezetők is nagyon jól tudják, hogy ez hiba volt
– jegyezte meg a házelnök az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Hangsúlyozta azt is, hogy már 2014-ben világos volt, hogy Oroszország nem áll meg a Krím annektálásánál. Elmondása szerint az előző külügyminiszterük, Karel Schwarzenberg nem sokkal a Krím annektálása és elfoglalása után azt mondta, hogy a Krím csak a kezdet volt Oroszország számára, „és mindent meg kell tennünk, hogy megállítsuk őket”.
Mint mondta, azonban ez csak egy szavazás volt, és a többség csak bizonyos szankciók mellett szavazott, de az nem volt elég.
„Oroszország számára ez természetesen gyengeségnek tűnt, ezért úgy döntöttek, hogy azt teszik, amit tettek, és amit még jelenleg is tesznek” – jegyezte meg az ukrajnai háborúra utalva.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!