Pánikol a kijevi vezetés, óriási problémával kénytelenek szembenézni

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló szerdai élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Váratlan kijelentést tett Putyinról egy volt CIA-elemző
• Cáfol a miniszter: nem született döntés két magas rangú ukrán parancsnok eltávolításáról

• Orosz diplomata: Moszkva nem tud együtt élni a jelenlegi ukrán „rezsimmel”

• Ukrajna szerint lelassult a támadás Avgyijivka ellen

• Az amerikai lakosság fele szerint az ország túl sokat költ Ukrajnára
• Beszédet mond Putyin a G20-ak előtt
• Videó: 25 orosz katona halhatott meg, amikor az ukránok lecsaptak egy koncertre

Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, addig is jó pihenést kívánunk!

Oroszország szerdán közölte, hogy tiltakozását fejezte ki Finnországnak, miután egy megrongálódott orosz harckocsit állítottak ki a finn parlament közelében − írta meg a The Guardian. 

A külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova ruszofóbiával vádolta Helsinkit

Miért teszik ezt? Miért? Miért van erre szükségük a finneknek?

− fogalmazott.

A sérült orosz T–72B3-as harckocsit két finnországi Ukrajna-barát egyesület kezdeményezésére állították ki szombaton, hogy emlékeztessék az embereket az ukrajnai konfliktusra.

Moszkva és Helsinki között nőtt a feszültség, mióta Finnország az év elején csatlakozott a NATO-hoz az ukrajnai konfliktusra válaszul, és a múlt héten tovább nőtt, amikor az északi ország négy átkelőhelyet zárt le az Oroszországgal közös határán.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy orosz újságírók egy csoportját támadás érte az ukrán erők részéről Zaporizzsja térségében − írja a The Guardian.

A dél-ukrajnai Zaporizzsja egyike annak a négy régiónak, amelyet Oroszország, állítása szerint, 2022 februárjában annektált.

A bolgár parlament szerdán jóváhagyta a bolgár belügyminisztérium és az ukrán védelmi tárca között páncélozott járművek adományozásáról kötött megállapodást − közölte az MTI. 

A szovjet korszakból származó bolgár páncélozott csapatszállító járművek (BTR) adományozását a kormányzó jobboldali többség 152 képviselője támogatta az ellenzéki pártok 57 képviselőjével szemben.    

A bolgár belügyminisztérium által nem használt, a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben gyártott mintegy száz páncélozott szállítójárművet a fegyverekkel és pótalkatrészekkel együtt adják át Ukrajnának. Az ügy további részleteit titkosították.    

Az adományozásról augusztusban született megállapodás, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi bulgáriai látogatását követően.    

A szállítójárművek többsége használaton kívül volt rossz műszaki állapotuk miatt, raktárakban tárolták őket, és a kormány szerint − az ellenzék vádjaival ellentétben − az adomány nem gyengíti Bulgária védelmi képességeit.    

A 2004 óta NATO-tag, jelentős hadiiparral rendelkező Bulgária nagy mennyiségben szállít szovjet típusú lőszereket Ukrajnának. Szófia − többnyire harmadik országok finanszírozásával − 2,5 milliárd euró értékű hadianyagot szállított eddig Kijevnek.

Lengyelország szerdán közölte, hogy 16 külföldi személy ellen emelt vádat Oroszországnak való kémkedés miatt, mert állítólag szabotázsakciókat készítettek elő, és információkat gyűjtöttek az Ukrajnába irányuló katonai felszerelésszállításokról − közölte a The Guardian. 

A márciusban felszámolt kémcsoport elleni vádakat Mariusz Kaminski, a hírszerző szolgálat koordinátorának hivatala jelentette be.

Vádat emeltek 16 külföldi ellen, akiket azzal vádolnak, hogy az orosz hírszerző szolgálatok nevében kémtevékenységet folytattak Lengyelország területén, és részt vettek egy szervezett bűnözői csoportban

− közölte Mariusz Kaminski, a hírszerző szolgálat koordinátorának hivatala.

A rájuk bízott feladatok közé tartozott a katonai létesítmények és a kritikus infrastruktúra azonosítása, az Ukrajnába katonai és humanitárius segélyt szállító vonatok megfigyelése és dokumentálása, valamint a vonatok kisiklatásának előkészítése

− tette hozzá.

A romániai Konstanca fekete-tengeri kikötője rekordmennyiségű, 29,4 millió tonna ukrán gabonát fogadott január és október között − írja a Reuters a kikötői hatóságra hivatkozva.

Oroszország eddig dokumentáltan 13 152 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 9139 megsemmisült, 576 megsérült, 534-et a személyzete ott hagyott a harctéren, 2903-at pedig az ukránok elfoglaltak. 

A számokat az Oryxnevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 2472 tank van.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

November 21-én éjfélkor a szlovák rendőrség feloldotta a blokádot a teherautók számára az ukrán–szlovák határon. Az Ungvár­–Kisnémeti határátkelőről van szó − írta meg a Kárpátalja.info. 

A határátkelő mindkét irányban a megszokott módon működik. A hírt a megyei vámszolgálat sajtóközpontja közölte.

Észak-Korea az előző nap − dacolva az Egyesült Államok és Dél-Korea figyelmeztetéseivel − felbocsátott egy kémműholdat. 

Ez a kilövés volt az első azóta, hogy Kim Dzsongun szeptemberben találkozott Vlagyimir Putyinnal egy orosz űrlétesítményben − ahol az orosz elnök megígérte, hogy több millió tüzérségi lövedékért cserébe segít Észak-Koreának műholdakat építeni − közölte a Sky News. 

Ez vezetett ahhoz, hogy dél-koreai tisztviselők azt sugallták: Oroszországnak köze volt a tegnapi kilövéshez. Egyes rakétaszakértők szerint azonban még túl korai lenne, hogy orosz segítséget vettek volna igénybe az észak-koreai programban, de bizonyos tanácsokat felajánlhattak. 

Ez a konzultáció nem biztos, hogy mélyrehatóan befolyásolta a tervezést, de valószínűleg az észak-koreai program egyes kihívást jelentő aspektusait célozta meg

− mondta Hong Min, a Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet északi fegyverekkel foglalkozó szakértője.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter kedden megerősítette, hogy Csehország javasolta az orosz diplomaták szabad mozgásának korlátozását a schengeni övezetben, mert szerinte az oroszok diplomáciai fedéssel hírszerzői tevékenységet folytatnak az Európai Unióban − közölte a kárpátalja.info. 

A tárcavezető nyilatkozatát Daniel Drake külügyi szóvivő kedden ismertette a CTK hírügynökséggel, miután a cseh javaslatról hírt adott a Financial Times.

Megerősíthetem, hogy egy ilyen javaslat létezik. A tárgyalások még folyamatban vannak, ezért részleteket nem tudok mondani. Úgy vélem, európai kollégáim értik, hogy a hírszerzői tevékenység kockázatokat jelent, és az is közismert, hogy számos ilyen tevékenység diplomáciai fedés alatt folyik

– jelentette ki Jan Lipavsky.

Csehország azt követeli, hogy az orosz diplomaták olyan tartózkodási vízumokat kapjanak az európai uniós tagállamoktól, amelyek csak a fogadó országok, s nem pedig az egész schengeni övezet területén biztosítja szabad mozgásukat.

A cseh javaslat szerint másfelől csak a biometrikus útleveleket kellene elfogadni az oroszoktól, mert ezeket nehezebb hamisítani, és hamis identitással ellátni – írta a brit lap. Az orosz diplomaták jelenleg az EU 27 tagállamából 24-nek a területén mozoghatnak szabadon, valamint Svájcban, Norvégiában és Izlandon.

Oroszország üdvözölte az izraeli–palesztin konfliktusban szerdán megkötött négynapos tűzszüneti megállapodást, és kijelentette, hogy a humanitárius szünet az egyetlen módja annak, hogy előrelépés történjen a rendezés felé − írja a The Guardian. 

Az izraeli kormány és a Hamász a mai nap folyamán megállapodott abban, hogy a Gázai övezet déli része elleni izraeli légitámadások legalább négy napig tartó szünetelése alatt legalább 150 Izraelben bebörtönzött palesztinért cserébe beengedik a segélyeket, és szabadon engednek legalább 50, a fegyveresek által elfogott túszt.

A Kreml szerdán nem kívánta kommentálni a Fehér Ház szóvivőjének, John Kirbynek azt a felvetését, hogy Irán esetleg fontolgatja, hogy ukrajnai felhasználásra ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak − írja a The Guardian. 

Szokásos sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy

Iránnal fejlesztjük a kapcsolatainkat, többek között a katonai-technikai együttműködés terén, de nem kommentáljuk ezeket az információkat.

Kirby közölte, hogy az Egyesült Államok figyelemmel fogja kísérni az Irán és Oroszország közötti helyzetet, és szükség esetén megteszi a megfelelő lépéseket.

A nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott orosz áldozatok száma november 17-i frissítés szerint 37 052 volt. Az elmúlt két hétben 1272 orosz katona halt meg, a besorozott újoncok közül az összes áldozat eddig 4401 − írja az orosz Mediazona.

A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.

Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből és a helyi hatóságok nyilatkozataiból. Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokat, akik név szerint beazonosíthatóak.

A Mediazona és a Meduza közös adatfelvételének becslése szerint május végéig az ukrajnai konfliktus 47 ezer 50 év alatti orosz halálát okozta.

Oroszország, az öregedő zsarnokság, el akarja pusztítani Ukrajnát, a dacos demokráciát. Egy ukrán győzelem megerősítené az önrendelkezés elvét, lehetővé tenné Európa integrációjának folytatását, és felhatalmazná a nemzetközi közösséget, hogy újult erővel térjenek vissza más globális kihívásokhoz. Az orosz győzelem ezzel szemben kiterjesztené a népirtó politikát Ukrajnára, alárendelné az európaiakat, és elavulttá tenné a geopolitikailag jelentős Európai Unióról alkotott elképzeléseket − írta egy korábbi, a Foreign Affairs hasábjain megjelent cikkében Timothy Snyder.

Hozzátette azt is:

valamint azokat a nihilistákat, akik a politikában nem látnak mást, mint az oligarchák által tervezett látványosságot, hogy eltereljék a polgárok figyelmét a világ pusztulásáról. Más szóval ez a háború a XXI. század elveinek megalkotásáról szól. A tömeges halál politikájáról és az élet értelméről szól a politikában. A demokratikus jövő lehetőségéről szól.

Az Európai Unió posztimperialista államokból áll: némelyikük egykori birodalmi központ, némelyikük posztimperialista periféria. Az ukránok megértik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás a módja annak, hogy a kiszolgáltatott perifériális helyzetből biztosítsák az államiságot. Ukrajna győzelmének magában kell foglalnia az uniós tagság kilátásba helyezését.

Azok az európai államok, amelyek ma a jog és a tolerancia hagyományaira büszkék, csak az utolsó birodalmi háború elvesztése után váltak igazán demokráciává. Az Ukrajnában birodalmi háborút vívó Oroszország soha nem fogadhatja el a jogállamiságot, és az ukrán területet ellenőrző Oroszország soha nem fog szabad választásokat engedélyezni. Egy ilyen háborút elvesztő Oroszországnak, amelyben a putyinizmus negatív örökség, van esélye. Az orosz propaganda állításai ellenére Moszkva bizonyos gyakorisággal veszít háborúkat, és a modern orosz történelem minden reformkorszakát katonai vereség előzte meg − írta Snyder.

Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök azzal vádolta a Nyugatot, hogy a dél-kaukázusi régiót destabilizálja azzal, hogy fegyvereket szállít Örményországnak. Alijev azt állította a Dekolonizáció: Női szerepvállalás és fejlődés című nemzetközi konferencián november 21-én Bakuban, hogy Franciaország felfegyverzi Örményországot, és hogy ez destabilizálja a Dél-Kaukázust, bátorítja az örményországi revansista erőket, és előkészíti a terepet új háborúk kirobbanásához a térségben − írja az Institute for the Study of War.

Orosz források azt is állították a közelmúltban, hogy Franciaország ACMAT Bastion páncélozott személyszállító járműveket szállított Örményországnak, amiket Ukrajna a járművek hiányosságai miatt elutasított. Nikol Pasinyjan örmény miniszterelnök korábban, november 18-án kijelentette, hogy szerinte Azerbajdzsán retorikája arra utal, hogy Azerbajdzsán újabb katonai beavatkozást tervez Örményország ellen.

Moszkva kész együttműködni Helsinkivel a menekültekkel kapcsolatos helyzet megoldása érdekében a határon – mondta Maria Zaharova külügyi szóvivő az orosz állami hírügynökség, a Ria Novosztyi szerint.

Szükséges lenne utasítani a határőröket, hogy konzultáljanak az orosz határőrökkel, és tegyék le az asztalra a finn fél minden aggodalmát vagy követelését

– fogalmazott.

November 18-a óta a finn hatóságok a nyolc ellenőrző pontból négyet bezártak. A fennmaradó négy Finnország északi részén található, és közülük csak ketten fogadnak el menedékkérelmet. Marie Rantanen finn belügyminiszter közölte, hogy a hatóságok további korlátozásokra készülnek.

Finnország attól fél, hogy Oroszország ugyanazt akarja tenni, mint korábban Belarusz Lengyelországgal szemben, hogy az országot szervezetten illegális bevándorlókkal árasztja el.

Két és fél évi szabadságvesztésre ítélt egy omszki bíróság egy 19 éves helyi lakost, amiért 2021-ben tömegesen küldött szét névtelen, robbantással fenyegetőző üzeneteket Oroszországban és Belaruszban – közölte szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közkapcsolati központja.

Az FSZB az orosz belügyminisztériummal és a fehérorosz Nemzetbiztonsági Bizottsággal (KGB) közösen megállapította, hogy az elítélt külföldi domainekről küldött e-mailekkel Oroszország 37 régiójában 395, Fehéroroszországban pedig 450 létesítményt fenyegetett meg – írja az MTI.

Célpontjai között egyebek mellett oktatási és egészségügyi intézmények, valamint hatósági és közigazgatási szervek voltak, csakúgy, mint a szociális és közlekedési infrastruktúra objektumai.

Az FSZB tájékoztatása szerint a bíróság a vádlottat a megbánását és a nyomozással való együttműködését figyelembe véve ítélte csak két és fél évre, valamint 2,5 millió rubel (csaknem 10 millió forint) értékű anyagi kártérítésre.

Az Egyesült Államok bízik abban, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt hatékonyan használják fel a harctéren − írta meg az Ukrinform.

Ezt az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője, Sabrina Singh jelentette ki kedden.

Nagyon bízunk abban a segítségben és azokban a képességekben, amelyeket eddig Ukrajnának tudtunk nyújtani. És azt látjuk, hogy hatékonyan alkalmazzák ezeket a harctéren

− jegyezte meg Singh.

Az Institute for Study of War szerint az ukrán és az orosz haderőnek sikerül átvészelnie a tél okozta kihívásokat − egyelőre.

Az amerikai székhelyű kutatóintézet megjegyezte, hogy a hét elején Szerhij Hlan herszoni katonai adminisztrátor azt mondta, hogy a rossz körülmények miatt csökkenteni kellett a tüzérségi tüzet, de a csapatok még mindig képesek folytatni azt.

Hivatkoztak továbbá a 14-ik gépesített ukrán dandár szóvivőjére, Nadija Zamrjára, aki tegnap azt mondta, hogy az orosz erők − a hó és a fagy ellenére − továbbra is folytatják a támadásokat Kupjanszk irányában.

Zamrha hozzátette, hogy az időjárási viszonyok miatt valószínűleg csökkenni fog az orosz támadások száma, de az erőik nem fogják teljesen leállítani a támadó műveleteket

− írta az ISW.

Az ISW idézte Volodimir Zelenszkij szavait is, aki hétfőn az amerikai védelmi miniszterrel, Lloyd Austinnal folytatott találkozóján

hangsúlyozta az ukrán téli képességek megerősítésének szükségességét.

Orosz katonai bloggerek azt állították, hogy mind az orosz, mind az ukrán erők az egész fronton nehezen tudják működtetni drónjaikat és tüzérségüket a rossz időjárási körülmények között.

Az ISW hozzátette, hogy ugyanezek a bloggerek azt is állították, hogy a sáros időszak

megnehezíti a járművek mozgását, de mind az ukrán, mind az orosz erők továbbra is manővereznek és minden irányban tevékenykednek.