Oroszország agressziónak fog tekinteni minden olyan külső provokációt, amelynek célja a vallások és etnikumok közötti belső konfliktusok szítása – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orosz Népi Világtanács 25. kongresszusának keddi ülésén megtartott beszédében.
Kijelentette, hogy az orosz vezetés „ennek megfelelően fog reagálni” az ilyen „kívülről érkező beavatkozásra”. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy Oroszország feldarabolására és kifosztására törekszik.
Erővel nem megy? Akkor zűrzavart kell szítani. Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy minden olyan kísérlet, amely az etnikumok és vallások közötti viszálykodás szítására, társadalmunk megosztására irányul, árulás, egész Oroszország elleni bűncselekmény
– fogalmazott Putyin.
Az elnök meglátása szerint a Nyugatnak „nincs szüksége egy olyan nagy, soknemzetiségű országra, mint Oroszország”, mert a kultúrák és etnikumok sokszínűsége és egysége „egyszerűen nem illik bele a nyugati rasszisták és gyarmatosítók logikájába”. „Ezért újrakezdték a régi nótát: Oroszország a népek börtöne, maga az orosz pedig rabszolganemzet” – mondta Putyin.
Az orosz világ magában foglalja őseink minden nemzedékét és az utódainkat. Az orosz világ az ősi Oroszország, a Moszkvai Fejedelemség, az Orosz Birodalom, a Szovjetunió, és a modern Oroszország, amely világhatalomként visszaveszi, megerősíti és megsokszorozza szuverenitását
– hangoztatta.
Az orosz elnök szerint a szuverenitás Oroszország számára mindenekelőtt az állam és a nép szabadságát jelenti. Kifejezte meggyőződését, hogy az ország szuverenitásáért, az „igazságért” folytatott küzdelem nemzeti-felszabadító jellegű, mert, mint mondta, megvédi az oroszok biztonságát és jólétét, „azt a legfőbb történelmi jogot, hogy Oroszország – erős, független hatalom, ország-civilizáció – legyen”.
Gondolatmenete szerint éppen Oroszország, az orosz világ az, amely, ahogyan annyiszor a történelem folyamán, elzárta az útját azoknak, „akik ma világuralomra, kizárólagosságra tartanak igényt”. Állítása szerint az Oroszországi Föderáció nemcsak a saját, hanem az egész világ szabadságáért küzd.
Kifejezte meggyőződését, hogy ma már a „világ többsége” számára világos, hogy az egyetlen hegemón diktatúrája omladozóban van és „egyszerűen veszélyes másokra nézve”. Érvelése szerint Oroszország „most élen jár egy igazságosabb világrend kialakításában”.
Szuverén, erős Oroszország nélkül nem létezhet tartós, stabil világrend
– mondta az orosz elnök az MTI beszámolója szerint.
November 28-án hajnalban az orosz hadsereg rakétával csapást mért a Dnyipropetrovszki területen fekvő Krivoj Rog városára – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szerhij Liszak, a dnyipropetrovszki OVA vezetője szerint még zajlik a támadás részleteinek feltárása. Ezenkívül az oroszok nehéztüzérségből lőtték a Nikopoli járásbeli Marganetska községet is.
Halálos áldozatok és sérültek nem voltak. Az orosz erők által okozott veszteségekről a mentőszolgálat később számol be.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este telefonon egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel.
A két vezető elsősorban Ukrajna EU-csatlakozásáról és az annak érdekében végrehajtott reformokról tárgyalt. Az ukrán elnöki hivatal közleménye szerint Zelenszkij biztosította partnerét, hogy minden reformot végre fognak hajtani,
beleértve azokat is, amelyek a nemzeti kisebbségek jogaira vagy a korrupcióellenes intézmények megerősítésére vonatkoznak.
Az ukrán elnök azt ígérte, hogy az Európai Tanács december 14–15-i csúcstalálkozójára minden feltételt teljesítenek, így ezek nem lesznek akadályai annak, hogy a találkozón Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről tárgyaljanak.
Vlagyimir Putyin aláírta a minimálbér emeléséről szóló törvényt, így 2024-től havi 19 242 rubelre emelkedik a minimálbér összege Oroszországban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Jelenleg az orosz minimálbér havi 16 242 rubel, így hamarosan háromezer rubellel kapnak többet az arra jogosultak.
Mint írtuk, Magyarországon is nő a minimálbér és a bérminimum, a változás már decemberben életbe lép.
A lengyel kormányzat javaslatokat küldött Kijevnek azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne feloldani a két ország határán létrejött, már hetek óta fennálló blokádot.
Az rbc.ua szerint a lengyel kormány sajtószolgálata közölte, hogy a lengyel fuvarosok részben az egyik ukrán intézkedés miatt tiltakoznak, amely a határátlépést érinti, és kötelezővé teszi a regisztrációt. Ezzel összefüggésben arra szólították fel az ukrán kormányzatot, hogy tegyenek eleget a fuvarosok kérésének, és töröljék el ezt az intézkedést.
A lengyelek ezen túl azt is közölték, hogy meg kell hosszabbítani a fuvarosok nemzetközi szállítási engedélyét, amelyet azt követően vontak vissza, hogy született egy kétoldalú egyezség az Európai Unió és Ukrajna között tavaly júliusban. Ezzel összefüggésben az EU-t is lépésekre szólították fel.
A közleményben úgy fogalmaztak: Ukrajna és az EU oldalán egyaránt orvosolni kell a fuvarosok tiltakozását kiváltó okokat. Megjegyezték azt is, hogy december 4-én Brüsszelben összeül az Unió Közlekedési Tanácsa, ahol előrelépés történhet ezzel kapcsolatban.
Az Ukrajinszka Pravda szerint hétfőn az orosz és ukrán erők 79 alkalommal támadtak egymásra. Az ukrán portál szerint Kupjanszknál az oroszok sikertelen támadásokat hajtottak végre Sinkivka és Petropavlivka körzeteiben, ahol a védelmi erők 3 támadást vertek vissza.
Limanszkij irányban az ukrán katonák 12 támadást, Bahmut irányában 26 ellenséges támadást vertek vissza.
Avgyijivka irányában az ukrán védelmi erők 21, Mariinszkijnál pedig 9 támadást vertek vissza.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács főtitkára hétfő este nyilatkozott arról, hogy az ukrán kormányzat hamarosan változtathat a mozgósítást érintő szabályozásokon.
Danilov a The Guardian című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy még ezen a héten kihirdetik a változtatásokat. A tisztviselő azt mondta, hogy a változtatások után rugalmasabbá szeretnék tenni a mozgósítási rendszert.
Vannak emberek, akik félnek, félnek a haláltól, félnek lőni, de ez nem jelenti azt, hogy más tevékenységekbe ne lehetne bevonni őket. Most egy új [védelmi] miniszterünk van, akinek más a megközelítése
– mondta Danilov.
Azt is elárulta, hogy ezentúl bizonyos magánvállalatokat is bevonnának a mozgósítási folyamatba. Ezek segíthetnek majd megtalálni azokat az embereket, akik szeretnének részt venni Ukrajna harcában, de nem a fronton. Továbbá segíthetnének eldönteni azt, hogy a besorozott emberek a megfelelő helyekre kerüljenek az egyéni képességeik tükrében.
A The Guardian forrásai szerint az ukrán védelmi minisztérium már alá is írta az erre vonatkozó szerződéseket a vállalatokkal, de azt nem nevezték meg, hogy pontosan mely cégekről van szó. Danilov azt is megjegyezte: a mozgósítással valóban vannak problémák Ukrajnában, de ezek nem annyira nagyok, mint ahogy azt az orosz propaganda sugallja.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!