Ukrajna először ismerte el, hogy elveszíthetik a háborút

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kritikus helyzetben van Kijev, a NATO szerint a tél csak ront a felálláson;
• Az ukránok egyre kevésbé bíznak Volodimir Zelenszkijben;
• Vlagyimir Putyin megfenyegette Lettországot;
• Zelenszkij egy nem nyilvános felszólalást intéz (vagy intézett) kedden az amerikai szenátorokhoz;
• Bidenre, Zelenszkijre és Stoltenbergre lövöldöznek az orosz gyerekek egy videó szerint;
• Kiderült, hogyan garantálná Ukrajna biztonságát az EU;
• Zelenszkij közvetlen munkatársa elismerte, hogy elveszíthetik a háborút. 

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán miniszteri kabinet kedd este közölte, hogy hamarosan megkezdik a páncélozott harcjárművek közös gyártását a német Rheinmetall vállalattal.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy „a közeljövőben” indul a gyártás, és az ukrán–EU hadipari együttműködés „zászlóshajójának” nevezte a programot.

Hozzátette: a jövőben további területeken (technológiatranszfer, befektetések) is kibontakozhat a két fél együttműködése, és beszélt arról is, hogy a Rheinmetall már most is gyárt tüzérségi lőszereket Ukrajnában.

A Rheinmetall többek közt Fuchs és Lynx típusú páncélozott járműveket gyárthat majd Ukrajnában az együttműködés értelmében – az utóbbiak közül pedig már Magyarországon is gyártanak olyan darabokat, amelyek Ukrajnába kerülhetnek.

Az ukrán parlament dolgozik egy olyan törvényjavaslaton, amely katonai azonosítót adna az összes ukrán állampolgárnak, és arra köteleznék őket, hogy az azonosítót tartalmazó dokumentumot mindenhova vigyék magukkal.

A tervezetről Fjodor Veniszlavszki ukrán kormánypárti képviselő, a parlament biztonságpolitikai, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja beszélt egy meghallgatáson. Az rbc.ua szerint azt mondta: minderre azért lenne szükség, hogy egyértelműen meg tudják határozni azt, hogy egy-egy személy milyen státuszban van, kapott vagy kaphat-e behívót a katonaságtól. 

A katonai azonosítási rendszer egyébiránt már létezik, mivel akik átestek a sorozási folyamaton, azok megkapják. A sorozóhivatalokban rendszerint azt javasolják az ukrán állampolgároknak, hogy mindenhova vigyék magukkal a dokumentumot, de ez egyelőre nem egy törvénybe foglalt kötelezettség. Ezen változtatna a mostani javaslat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben találkozott Hanke Bruins holland külügyminiszterrel.

Az ukrán elnök megköszönte az eddigi segítséget Hollandiának, és ismertette a jelenlegi harctéri helyzetet.  Ezen kívül beszélt arról is, hogy elsősorban mire lenne még szüksége az ukrán hadseregnek; e téren a légvédelmi eszközöket, a tüzérségi lövedékeket, valamint az F–16-os vadászgépek átadását és az ukrán pilóták kiképzését említette.

Továbbá szó esett arról is, hogy miként ültethetnék át a gyakorlatba az Ukrajna által javasolt békeformulát, és arról, hogy zajlik az úgynevezett Globális Békecsúcs következő ülésének szervezése (amelyre Oroszországot rendszerint nem hívják meg).

Csehország és Szlovákia azt kérte az uniós tagállamoktól, hogy hosszabbítsák meg azt a korábbi előírást, amelynek értelmében mentesülnek az orosz olajtermékek importtilalma alól – írja a Financial Times.

A lap emlékeztetett arra, hogy a két országon kívül még Magyarország kapott mentességet egy évvel ezelőtt. A mentesség azonban december 5-ig szólt, ezért azt szeretnék, ha a következő (12.) EU-s szankciós csomaggal meghosszabbítanák azt.

Egy szlovák tisztviselő azt mondta a Financial Timesnak: ha nem hosszabbítják meg a mentességet,

A tisztviselő utalt arra is, hogy a Mol többségi tulajdonában lévő Slovnaft olajfinomítót még nem tudták átalakítani úgy, hogy az orosz kőolaj helyett más országokból érkező olajtermékek feldolgozására is alkalmas legyen. Elmondása szerint a beruházás összesen 200 millió euróba kerül, és hosszabb ideig tart, mint ahogy eredetileg kalkuláltak.

A Financial Times szerint a lengyelek és a balti országok egyelőre ellenzik azt, hogy meghosszabbítsák a mentességet. Egy uniós diplomata azt mondta erről a lapnak, hogy már régóta felszólították az uniós tagállamokat, hogy véget kell vetni az Oroszországgal való együttműködésnek – különösen az olajiparban, amelyből jelentős bevételeket szerezhet az agresszor ország költségvetése.

Juraj Blanar szlovák külügyminiszter a szlovák Standard című lapnak adott nyilatkozatában azt mondta: jelenleg nem tudja elképzelni, hogy Ukrajna az EU tagjává váljon.

Nos, a jelenlegi helyzetben nem tudom elképzelni. Én magam is kíváncsi vagyok, hogy például Ursula von der Leyen asszony miként igazolná a tagságról és arról szóló javaslatot, hogy kezdjünk csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, és miként válaszolna arra a kérdésre, hogy hogyan tudunk egy háborúban álló országgal tárgyalásokat kezdeni

– mondta, majd azt is megjegyezte, hogy véleménye szerint Ukrajna uniós tagsága most „nagyon-nagyon távolinak tűnik”.

Ugyanakkor leszögezte: Ukrajnának lehetőséget kell adni a jövőben az EU-hoz való csatlakozásra, de csakis ugyazon feltételek mentén, amelyeket más országoktól, köztük például Moldovától, Georgiától vagy a balkáni országoktól elvárnak. 

Az ukrán hadsereg közölte, hogy a fekete-tengeri Kígyó-sziget közelében lelőttek egy Szu–24M típusú orosz bombázót – írja az rbc.ua.

Sok idő telt el azóta, hogy sikerült lelőnünk egy orosz bombázót 

 – ismerték el az ukrán légierő közleményében, amelyben azt írták, hogy a bombázó most is vadászgépes fedezetet kapott, és így próbált rakétát indítani Odessza térsége felé.

Az ukrán haditengerészet szóvivője, Dmitro Pletencsuk mindezt azzal egészítette ki, hogy szerintük a gép nemcsak rakétákat lőtt volna Odessza felé, hanem a tengerbe is aknákat akart szórni azért, hogy veszélyeztessék Ukrajna tengeri gabonakereskedelmét. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök repülővel az Észak-Kaukázusban, a Sztavropoli határterületen található Pjatyigorszk városába érkezett – írja a RIA Novoszyi.

Azt már a hétvégén is közölték az orosz állami források, hogy Putyin valamelyik orosz régióban tesz látogatást ezen a héten, de akkor még nem árulták el, hogy hol.

A most megjelent közlemény szerint Putyin Pjatyigorszkban egy orosz ifjúsági mozgalom találkozójára érkezett, amelyet a város tudásközpontjában tartanak meg. A találkozó előtt a kiállítóközpontban egy kiállítást is megtekintett az orosz elnök.

A RIA Novosztyi szerint Putyin megköszönte a fiataloknak, hogy adománygyűjtést szerveztek és leveleket írtak az ukrajnai hadműveletben résztvevőknek.

Putyin a dél-orosz városból valószínűleg Szaúd-Arábia felé megy tovább.

Ebrahim Raiszi iráni elnök csütörtökön Oroszországba látogat, ahol orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Az MTI beszámolója szerint az iráni államfő moszkvai látogatásról elsőként kedd reggel a Tasznim iráni hírügynökség számolt be.

Megerősíthetem, hogy orosz–iráni tárgyalások lesznek, december hetedikén

– mondta utóbb Peszkov.

A Tasznim szerint Raiszi Putyin hivatalos meghívására, magas rangú, iráni kormánytisztviselőkből, valamint a kereskedelmi és gazdasági körök képviselőiből álló küldöttség élén látogat Oroszországba. A hírügynökség tájékoztatása értelmében a két elnök megvitatja a Moszkva és Teherán közötti kereskedelmi, gazdasági és politikai együttműködést, valamint a regionális és nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a palesztinai helyzetre.

Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly szeptemberben, a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján találkozott iráni hivatali partnerével. Októberben a két államfő telefonon folytatott eszmecserét az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról, és megvitatta a dél-kaukázusi helyzetet is.

Peszkov azt is bejelentette, hogy az orosz elnök szerdán utazik munkalátogatásra az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába. Erről már egy korábbi posztunkban is írtunk.

A The Washington Post közölte, hogy Katar közvetítésével Oroszország hozzájárulhatott újabb hat Ukrajnából deportált gyermek elengedéséhez.

A lap szerint a 8 és 15 év közti gyermekeket még kedden elengedik, és utána ismét találkozhatnak a családtagjaikkal Ukrajnában. Úgy tudni, hogy a katari diplomaták már találkoztak is velük Katar moszkvai nagykövetségén.

Egy forrás szerint a gyermekek először Belaruszba utaznak Moszkvából, és onnan mennek tovább Ukrajnába.  

Több mint 256 ezer kérdés érkezett arra a honlapra, ahol közvetlenül az orosz elnöknek tehetnek fel kérdéseket az orosz állampolgárok – írja a RIA Novosztyi.

A kérdéseket a moskva-putinu.ru-n lehetett feltenni december 1-je óta, és december 14-én egy nyilvános konferencián fog válaszolni Putyin azokra a kérdésekre, amelyeket válaszra érdemesnek tart.

Az orosz állami hírügynökség szerint belpolitikai és külpolitikai vonatkozású kérdések egyaránt érkeztek. Egyebek mellett volt, aki megérdeklődte, hogy az Északi Áramlat gázvezetéket helyre fogják-e állítani.

Sokan kéréseket is megfogalmaztak. Volt, aki például arra kérte Putyint, hogy rendezze a kórházban lévő katonák juttatásával kapcsolatban felvetődött problémákat. Egy Baskírföldi falu, Bistinovo lakosa pedig arra kérte az orosz elnököt, hogy aszfaltozzák le végre az egyik utat.

Dmirij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy valóban december 14-én lesz a konferencia, ahol az orosz elnök válaszol. Azt, hogy konkrétan hány órakor, egyelőre nem tudta megmondani.

Az orosz fegyveresek jelentősen aktívabbak lettek Bahmutban, mint korábban, bizonyítva ezzel, hogy jobb a parancsnokságuk, mint az ukránoké – közölte Ivan Timocsko, az ukrán Szárazföldi Erők Tartalékos Tanácsának vezetője. 

Az orosz parancsnokság már a negyedjére változtatja meg a parancsnoki állományt ezeken a területeken

– tette hozzá.

A vezető megjegyezte, hogy Bahmut nincs teljesen elfoglalva, mert a város külterületét ukrán csapatok ellenőrzik, ráadásul szerinte az ukrán támadások megfélemlítik az oroszokat. Azt is megjegyezte, hogy katonai értelemben Bahmut semmit sem jelent, mert romokban áll. 

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának december 5-i jelentése szerint Bahmut térségében az ukrán katonák 11 orosz támadást vertek vissza Bogdanovka, Andreevka és Kleshchievka térségében. Az Ukrán Védelmi Erők Bahmuttól délre folytatják a műveletek szervezését – írja a Focus. 

Olekszandr Klimenko, a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (SAP) vezetője arról tájékoztatott, hogy Ukrajna korrupcióellenes szervei nem kaptak tájékoztatást nemzetközi partnerektől korrupcióról vagy a nemzetközi partnerek által Ukrajnának biztosított fegyverekkel való visszaélésről – írja az Interfax. 

Klimenko kedden az Integrity – az ukrán államiság jövője című korrupcióellenes fórum szünetében azt mondta újságíróknak, hogy a korrupcióellenes szervek folyamatosan kérik a nemzetközi partnereket, hogy adjanak tájékoztatást a feltételezett korrupciós esetekről vagy visszaélésekről, de ez idáig nem keresték meg őket ezzel kapcsolatban.

Elmondása szerint kidolgozták a csatatéren bekövetkezett veszteségek bejelentésének és a partnerek tájékoztatásának mechanizmusait.

„Minden fegyverszállító partnerország katonai attaséjával tárgyaltunk, senkinek nincsenek kétségei a fegyverek rendeltetésszerű használatáról” – hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette, hogy rendszeresen ellenőrzik a fegyverraktárakban és a frontvonalon, hogyan működik a könyvelési rendszer.

Emmanuel Macron francia elnök Párizsba hívta Orbán Viktort, abban a hitben, hogy meg tudja győzni a magyar miniszterelnököt Ukrajna EU-csatlakozását illetően. Egy diplomata szerint ez csak egy színjáték, hogy Magyarország több uniós pénzhez jusson, éppen ezért a tisztviselő szerint van egy halvány reménysugár, hogy sikerülhet megállapodásra jutni.

Cikkünkben, amelyet ide kattintva olvashat el, arról is írtunk, hogy

• a Politico által megkérdezett uniós tisztviselők hogyan vélekednek Orbán lépéséről,
• illetve miképp jöhet létre újra az Osztrák–Magyar Monarchia.

Marcel Cholaku, Románia miniszterelnöke úgy véli, országa kulcsszerepet játszhat Ukrajna helyreállításában az Orosz Föderáció által kirobbantott háború befejezése után. Erről az amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen beszélt, amelyet az Eurointegration szemlézett. 

Megjegyezte, hogy Románia erősségei a biztonság, a földrajzi közelség, a tengeri, folyami, vasúti és közúti kapcsolatok – olyan lehetőségek, melyek érdekelhetik azokat az amerikai cégeket, amelyek részt kívánnak venni Ukrajna újjáépítésében.

Románia mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges – tette hozzá a román kormányfő.

Finnország a közeljövőben megkezdi a tüzérségi lőszerek gyártását Ukrajna számára – közölte Antti Häkkänen finn védelmi miniszter.

Befejeztük a tárgyalásokat arról, hogy Finnország hogyan fogja tovább növelni a tüzérségilőszer-gyártását Ukrajna számára. Ez a döntés hamarosan megszületik

– idézi a finn védelmi minisztert az Ukrajinszka Pravda.

Megjegyezte, hogy ezzel párhuzamosan tovább javítják Finnország és az észak-európai országok lőszergyártási felkészültségét.

Az F–16-os vadászrepülőgépek lőszereinek, pótalkatrészeinek és műszaki felszereléseinek ellátási láncait alakítják ki Belgiumban. Az ukrán védelmi minisztérium jelentése szerint ugyanis Belgium 2025-ben F–16-os repülőgépeket tervez átadni Ukrajnának – írja a Unian. 

Elmondta, el kell kezdeni  az F–16-osok lőszer-, alkatrész- és műszaki berendezésellátási láncának kialakítását. 

Ukrajna jövő év elején fogadja a belga védelmi-ipari komplexum képviselőit. 

Belgium az ukrán védelmi erők számára nyújtott technikai segítségének teljes összege több mint 320 millió euró.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 5-én, kedden egy titkos, tájékoztató jellegű tárgyaláson szól az amerikai szenátorokhoz – írja a Focus.

Újságírók szerint a pénzügyi segélycsomag végső részletei még kidolgozás alatt állnak, amiben a fő akadályt a republikánus és a demokrata párt közötti nézeteltérések jelentették.

Az ukrán elnököt a Biden-adminisztráció hívta a zárt ajtós beszélgetésre, és hogy mondjon beszédet a szenátoroknak. 

December 4-én, hétfőn este Charles Ellis Schumer demokrata szenátor indítványt nyújtott be a további külföldi segélycsomagot tartalmazó törvényjavaslat tárgyalásának leállítására, amit hátráltatnak a kétpárti nézeteltérések a bevándorlási és menekültügyi politikák további reformjaival kapcsolatban.

Jövőre az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szavazást tervez a Kulturális identitás eltörlésének felszámolása háborúban és békében című határozatról – tájékoztatott Jevgenyija Kravcsuk, A nép szolgája párt frakcióhelyettese – írja az Interfax. 

Már a 2024. márciusi tavaszi ülésszakon elfogadjuk a javaslatom szövegtervezetét, a tanács nyári ülésszakán pedig megszavazzuk a végleges határozatot

– írta Facebook-oldalán kedden az országgyűlési képviselő.

Elmondása szerint a dokumentum nemcsak az anyagi kulturális örökség „agresszor” általi megsemmisítésének kérdését fogja felvetni, hanem az ukránok kulturális identitásának eltörlésének kérdését is – mint a háború egyik eszközét.

Grigorij Javlinszkij orosz ellenzéki politikus elmondta, hogy Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélésen javasolta az orosz elnöknek, jelölje ki az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások levezénylésére, mert nem lát más utat – írja a Strana. 

Csecsenföldön voltam közvetítő, majd Dubrovkában. Készen állok. Készen állok, hogy lépéseket tegyünk a tűzszünet felé

– mondta a politikus a jelöléséről.

Elmondása szerint a Putyinnal való találkozón a korai tűzszünet mellett érvelt, ám ezekre az elnök nem válaszolt, így a kérdés nyitva maradt. 

Az ellenzéki politikus szerint hamarosan a tűzszünet lesz a legfőbb mondat a felek között. Úgy véli, mindenki hibás a konfliktusért, beleértve a nyugati országokat is.

Eddig még senki sem akar komolyan beszélni a tűzszünetről – sérelmezi Javlinszkij, aki szerint az orosz társadalom támogatni fogja a tűzszünetet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére december 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 4248 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3254 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Brazília a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) végzése ellenére meghívja Vlagyimir Putyint a G20-ak csúcstalálkozójára, amelyet 2024-ben tartanak – mondta Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök.

Akár jön Putyin, akár nem, a meghívás áll. Eljárás folyik ellene, fel kell mérni a következményeket. Putyin tisztában van vele, mi történhet, ha részt vesz

– hangsúlyozta az államfő a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Idén tavasszal az ICC háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. A bíróság indoklása szerint azért adtak ki ellene elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. 

Az orosz elnök az elfogatóparancs ellenére részt vett a kínai Egy Övezet, Egy Út találkozón, ahol többet között Orbán Viktorral is találkozott.