Vlagyimir Putyin orosz elnök külügyi hírszerzési főnöke csütörtökön azt üzente az Fehér Háznak, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás egy „második Vietnámmá” változtatja a fegyveres konfliktust, amely még évekig kísérti Washingtont.
Putyin tavaly év elején küldött csapatokat Ukrajnába, és ezzel olyan háborút indított el, amely több százezer ember halálát vagy sebesülését okozta, és hat évtized óta a legnagyobb összecsapáshoz vezetett Oroszország és a Nyugat között.
A Nyugat tavaly február óta már több mint 246 milliárd dollárt utalt át Ukrajnának segélyek és fegyverek formájában, ennek ellenére Oroszország továbbra is ellenőrzése alatt tartja Ukrajna területének alig egyötödét.
„Ukrajna »fekete lyukká« változik, amely egyre több erőforrást és embert fog elnyelni” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója.
Marija Berlinszka, az ukrán drónfejlesztés egyik meghatározó alakja, a Légi Hírszerzési Támogatási Központ nevű civil szerveződés vezetője – aki pár hónapja a védelmi miniszteri tisztség lehetséges várományosa is volt – meglehetősen borús képet festett a fronthelyzetről egy nagyinterjúban.
Az Ukrajinszka Pravdának azt nyilatkozta: ha azzal a technológiai arzenállal kezdték volna a háborút, mint amivel most rendelkeznek, akkor nagyságrendekkel kevesebb katonát veszítenek, illetve jóval kevesebb területet is kényszerülnek feladni, és szerinte még a Krímet is veszélyeztethették volna.
Arra a kérdésre, hogy jó ötlet-e külföldi drónokat vásárolni a hadseregnek, Berlinszka azt mondta: ha gyorsan megtörténik, akkor igen, mert mindennap katonákat veszítenek amiatt, hogy nincs elég drón. „Vannak napok, amikor a halottak és sebesültek száma elérheti az ezret is. Az idő ellenünk dolgozik […] Amikor nincsenek drónok, akkor az emberek a fogyóeszközök” – mondta erről, majd azt is hozzátette:
Ennél többet is mondok. Most a sakktáblán még nem is csak patthelyzetet látunk, hanem pillanatnyi vereséget. Azt hiszem, hogy az emberek elég érettek ahhoz, hogy megmondjuk nekik az igazságot. És a főparancsnoktól is az igazságot kell hallaniuk.
Berlinszka ezzel Valerij Zaluzsnij november elei, nagy visszhangot kiváltó kijelentésére utalt vissza.
Az interjú későbbi részében arra is kitért, hogy nemcsak Oroszország, hanem Irán, Észak-Korea, Kína és Belarusz hadiipara is Ukrajna ellen dolgozik.
A gonosz tengelye ellenünk van. És a nyugati partnerektől érkező segítség csökkenni fog
– mondta.
Megjegyezte azt is, hogy szerinte emiatt az elnöknek személyes irányítást kell gyakorolnia Ukrajna haditechnikai fejlesztései felett, és közös katonai-politikai irányításra, illetve egy külön mérnöki fejlesztői részlegre van szükség a hadseregen belül. Mint mondta, Oroszország is állandóan dolgozik a drónjai továbbfejlesztésén, és fennáll a veszély, hogy fölénybe kerülhetnek Ukrajnával szemben, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Hozzátette: ha Ukrajna ebben a versenyben lemarad,
akkor előbb-utóbb le kell ülnünk velük a tárgyalóasztalhoz. És az számunkra vereség lesz.
Az Egyesült Államok elnöke az X-en (korábbi Twitter) írt egy posztot arra reagálva, hogy az éjjel a szenátusban nem hagyták jóvá az Ukrajnának szánt újabb támogatásokat.
A republikánusok a kongresszusban azzal fenyegetőznek, hogy megvonják a támogatást Ukrajnától, amennyiben nem tudják áterőltetni a radikális és pártos határpolitikájukat. Ez tiszta és egyszerű politikai zsarolás
– írta, hozzátéve: Ukrajnában túl nagy dolgok forognak kockán ahhoz, hogy az Egyesült Államokban belpolitikai csatározások tárgyává tegyék ezt.
Republicans in Congress are threatening to cut off support for Ukraine unless they can force through their extreme partisan border policies.
— President Biden (@POTUS) December 6, 2023
It’s political blackmail, pure and simple.
The stakes are too high and the consequences are too significant for political brinksmanship.
Több vezető ukrán tisztviselő, köztük Rusztem Umerov védelmi miniszter, Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője, valamint Ruszlan Sztefancsuk parlamenti házelnök is Washingtonban tárgyalt az előző éjjel – írja a The Kyiv Independent.
A hírportál szerint az elsődleges téma az ukrán–amerikai közös fegyvergyártás fellendítése volt, de szóba került az is, hogy milyen eszközökre lenne még szüksége a hadseregnek, illetve hogy miként áll a helyzet a fronton.
Összesen 18 drónnal támadták az oroszok Ukrajnát az éjjel, ezek közül 15-öt sikerült lelőni – közölte csütörtök reggel az ukrán légierő.
Közlésük szerint a drónok az Odesszai területen és Hmelnickiji területen vettek célba bizonyos létesítményeket (de előtte több másik ukrajnai régióban elhaladtak, ahogy arról már írtunk).
Az Odesszai terület kormányzója, Oleh Kiper ezzel összefüggésben azt is közölte, hogy
csapás ért egy raktárat is Ukrajna egyik dunai kikötőjében, amelynek következtében egy kamionsofőr meghalt.
Közlése szerint az orosz támadás csaknem két órán át tartott, és több kamionban, illetve egy felvonóban is károk keletkeztek. A helyszínen tűz is volt, de ezt gyorsan eloltották.
A térségben Oroszország számos csapást intézett az utóbbi hónapokban, amelyek akár egy, a NATO irányába történő eszkalációval is fenyegethetnek.
Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján december 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 4137-en léptek be Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3302-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
„Oroszország naponta hajt végre hatalmas támadásokat és jelentős számú katonát küld Avgyijivka lerohanására” – mondta Makszim Morozov, a Szabadság Légiója tisztje, az ukrán belügyminisztérium őrnagya.
Morozov szerint Oroszországnak még mindig vannak mozgósítható katonái, akik szerinte illegális bevándorlókból és erőszakosan mozgósított migránsokból tevődnek ki – írja az Unian.
A tiszt szerint nagy a nyomás Ukrajnán, az oroszok immáron két éve rohamozzák a várost, de mivel eddig sikerült kitartaniuk, most nem adhatják fel.
Minden dandárnak vannak parancsnokai, de csak közös megegyezéssel lehetséges visszavonulót fújni, vagy kivonulni a második vonalba. Erről azonban most senki nem beszél Ukrajnában
– fogalmazott Morozov.
December 6-án este az ukrán légierő orosz drónok fenyegetéséről számolt be Dél-Ukrajnában.
Az Ukrajinszka Pravda tájékoztatása szerint iráni típusú Sahid drónok több csoportja Herszon régió északi részéről Mikolajiv felé tartott. A két régióban légiriadót rendeltek el.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohammed bin Szalmán al-Szaúd szaúdi koronaherceg, a Minisztertanács elnöke négyszemközt folytatják megbeszéléseiket – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.
A szerda esti találkozó több mint háromórásra nyúlt, és a TASZSZ cikkének megjelenésekor még nem volt vége.
Az Egyesült Államoknak nem lesznek forrásai Ukrajna további támogatására, ha a kongresszus nem szavazza meg az erről szóló elnöki indítványt – jelentette ki szerdán a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője az MTI szerint.
John Kirby sajtóértekezletén arra kérte a törvényhozást, hogy járuljon hozzá ahhoz a 106 milliárd dolláros költségvetési kiegészítéshez, amelyet még ősszel készített Joe Biden elnök, és amely most már az Ukrajnának nyújtandó mellett tartalmaz Izraelnek nyújtandó támogatást, valamint az amerikai határőrizetre szánt összeget is.
A Fehér Ház illetékese rámutatott, hogy a jelenlegi források az év végéig elégségesek Ukrajna támogatásának folytatásához, de a kért kongresszusi jóváhagyás elmaradása „katasztrofális lehet”. Úgy vélekedett, hogy a kongresszusban alapvetően kétpárti támogatást élvez az elnök javaslata, de „kis számú republikánus túszul ejtette azt”, tudniillik „szélsőséges” bevándorlási elképzelését akarja megvalósítani. Hozzátette, hogy Joe Biden elnök nyitott a jóhiszemű tárgyalásra a bevándorlási rendszert illetően.
Utalt Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének keddi washingtoni szavaira, amelyek szerint ha az Egyesült Államok nem küldene további támogatást hazájának, akkor az a háborús vereség kockázatával jár.
John Kirby Vlagyimir Putyin orosz elnök iráni és közel-keleti látogatását kommentálva azt mondta, hogy az csak alátámasztja az Ukrajna támogatásáról szóló elnöki javaslat elfogadásának fontosságát.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!