Kijevben éjjel az oroszok célba vették a kritikus infrastruktúra objektumát. Erről Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője számolt be – írja a Strana.
Úgy tudni, hogy a csapást az S–400-as komplexumból származó modernizált 48N6-os rakétákkal hajtották végre
– írta Jermak. Ezt a rakétafajtát az oroszok már jó ideje használják, az S–300-as komplexumokhoz hasonlóan. Szeptemberben az oroszok bejelentették, hogy új rakétát készítettek az S–400-ashoz. Ugyanakkor a szakértők feltételezései szerint, ez egy modernizált 48N6-os.
Oroszország szerint az új – vagy továbbfejlesztett – rakéták alkalmasak a légvédelmi rendszerek földi csapásmérésére, nagyobb robbanófejjel (180 kilogrammos), nagyobb hatótávolsággal (több mint 230 kilométer) és nagyobb pontossággal rendelkeznek.
Mint kedden megírtuk, részben megsemmisült a legnagyobb ukrán mobilhálózat-szolgáltató, a Kyivstar informatikai infrastruktúrája egy nagy hackertámadás következtében.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint a hálózatüzemeltető elleni hackertámadás mögött az orosz különleges szolgálatok állhatnak – számolt be a Sky News.
A Kyivstarnak 24,3 millió mobilelőfizetője van (ami Ukrajna lakosságának több mint fele), valamint több mint 1,1 millió otthoni internet-előfizetője.
Nem változtat az ukrajnai „különleges hadművelet” menetén Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett washingtoni találkozója, amelyet a Kreml komoly figyelemmel fog kísérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára keddi tájékoztatóján.
Fontos megérteni, hogy az Ukrajnába pumpált több tízmilliárd dollár nem segített abban, hogy sikereket érjen el a harctéren. További tízmilliárdok ugyanarra a fiaskóra lesznek ítélve
– fogalmazott a Kreml szóvivője az MTI szerint.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálatnak (SZVR) arról a bejelentéséről szólva, hogy a Nyugat Zelenszkij leváltását készíti elő, Peszkov kijelentette: „A sok kudarc, amely Ukrajnában folyamatosan történik, a csónak himbálózásához, a kormány tekintélyének megingásához vezet, ez tényleg szabad szemmel is látható”.
Oroszországnak nincs joga választásokat tartani Ukrajna nemzetközileg elismert területein, az ilyen intézkedés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi épségét – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy keddi közleményében az MTI híradása szerint.
Josep Borrell az orosz központi választási bizottság bejelentésére reagált, amely szerint megtartják márciusban az orosz elnökválasztást az Ukrajnától elcsatolt régiókban is.
Az Európai Unió határozottan elítéli Oroszország arra irányuló újabb kísérletét, hogy legitimálja Ukrajna területeinek jogellenes annektálását
– jelentette ki a főképviselő.
Az unió soha nem fogja elismerni az Ukrajna területén Oroszország által megrendezett választások eredményét
– húzta alá.
Borrell hangsúlyozta, hogy Oroszország politikai vezetése és azok, akik részt vesznek a választások megszervezésében, szembesülni fognak a jogtalan cselekmény következményeivel, továbbá elmondta, hogy az unió rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi épségét, valamint jogát az önvédelemhez.
Oroszországban háromnapos elnökválasztást tartanak 2024. március 15-17. között. Az elfoglalt ukrajnai régiókban tavaly nemzetközileg el nem ismert legitimitású népszavazást rendeztek az Oroszországhoz való csatlakozásról, idén pedig helyhatósági és helyi parlamenti választásokat is tartottak, valamint a szövetségi törvényhozás képviselői mandátumairól is voksoltak.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kedden közösen látogatást tett az ország keleti felében futó frontvonalakon – közölte a kijevi védelmi minisztérium nyomán az MTI.
A tárca szerint az aktuális helyzetről tájékozódtak, katonákat tüntettek ki és egy közös cselekvési tervet készítettek elő.
A minisztérium egyúttal közzétett egy videófelvételt, amelyen Umerov és Zaluzsnij látható Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka társaságában.
Umerov később sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy a kijevi kormányzat Zaluzsnij leváltására készülne, aminek lehetőségéről az ukrán sajtó cikkezett. A kérdés nem merült fel – mondta a miniszter.
Írország csökkenteni fogja az újonnan érkező ukrajnai menekülteknek járó juttatásokat és lakhatási támogatást – közölte kedden a dublini kormány az MTI beszámolója szerint.
Az állami juttatásokat az eddigi heti 220 euróról (84 ezer forint) 38,8 euróra (15 ezer forint) mérséklik, és legfeljebb 90 napra korlátozzák azt az időt, amíg a menekültek állami szálláshelyeken maradhatnak.
Valamivel több mint százezer ukrajnai menekült érkezett Írországba az Ukrajna ellen Oroszország indította háború 2022. februári kezdete óta.
EZZEL AZ 5,3 MILLIÓS ÍRORSZÁG FOGADTA BE NYUGAT-EURÓPÁBAN LAKOSSÁGARÁNYOSAN A LEGTÖBB UKRAJNAI MENEKÜLTET.
Leo Varadkar miniszterelnök kedden közölte, hogy mintegy 80 ezer ukrajnai menekült tartózkodik továbbra is Írország területén. A jövő év elején bevezetendő megszorítások nem vonatkoznak az állami szálláshelyeken eddig elhelyezett mintegy 70 ezer ukrajnai állampolgárra.
Az Ír Menekültügyi Tanács szerint a csökkentett kifizetés ugyan visszaáll a 220 eurós szintre, amint az érintett elhagyja az állami lakást, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a túlnyomó többségnek szinte lehetetlen lesz saját szállást találni a jelenlegi lakásválság körülményei közepette.
A menedékkérők elszállásolásáért felelős hatóság a múlt héten már sátrakat kezdett kiutalni az újonnan érkezőknek, miután kifutottak a rendelkezésre álló lakásokból.
Finnország több mint kétszeresére tervezi növelni lőszergyártó-kapacitásait 2027-ig - közölte kedden a helsinki védelmi tárca – írja az MTI.
A minisztérium tájékoztatása szerint összesen mintegy 120 millió euró beruházásra számítanak a tervben, amiből 24 milliót a kormány, a fennmaradó összeget pedig az ipari magáncégek biztosítanák.
A mostani döntés jelentősen fokozni fogja a nehézlőszerek termelési kapacitását Finnországban, lehetővé téve Ukrajna hosszú távú támogatását egészen 2030-ig
– közölte Antti Hakkanen védelmi miniszter.
A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy Finnország már jelenleg is „a legnagyobb tüzérséggel rendelkezik” az EU-ban, és a nehézlőszerek egyik fő termelőjévé kíván válni.
Finnország az ukrajnai orosz agresszió miatt már korábban is fokozta tüzérségi lőszereinek termelését.
Erőteljes robbanások zajától volt hangos Kijev a hajnali órákban. A helyi sajtó szerint legalább 10 robbanást hallottak, ezt követően pedig megszólaltak a szirénák.
A város Dnyiprovszkij kerületében egy lakóház megrongálódott, tizenöt embert evakuáltak, köztük négy gyereket és két fogyatékkal élőt. A ház udvarán lévő autók kigyulladtak.
Szintén ezen a környéken kigyulladt egy magánház is, és megrongálódott egy gyermekkórház.
A támadás következtében az eddigi információk alapján 34 ember sérült meg, közülük 15-en kórházi ellátásra szorulnak, köztük két gyermek.
A Desznjanszki kerületben az egyik közterületen egy rakétatörmelék zuhant le, amely lángra kapott. A Darnickij kerületben pedig szintén egy magánházban keletkezett tűz a támadás következtében.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!