A Kreml pénteken közölte, hogy a Finnország és az Egyesült Államok között tervezett védelmi paktum feszültségekhez vezet Helsinki és Moszkva között – írja a The Guardian.
Oroszország fenyegetésnek tekintené a NATO infrastruktúrájának jelenlétét a határai közelében – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Ez minden bizonnyal feszültséghez fog vezetni. Ezt csak sajnálni tudjuk. Kiváló kapcsolatunk volt Finnországgal. Senki nem fenyegetett senkit, nem voltak problémák vagy panaszok egymás ellen. Senki nem sértette senki érdekeit, kölcsönös volt a tisztelet. De most, amikor Finnország a NATO tagja, és a NATO katonai infrastruktúrája már finn területen is jelen lesz, ez nyilvánvaló fenyegetést jelent számunkra
– mondta Dmitrij Peszkov.
Finnország idén lett a NATO tagja, és hétfőn védelmi együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal.
Eddig bizonyítottan 3277 orosz tiszt halt meg a háborúban, de a valós szám ennél sokkal több lehet – mondta Kaiser Ferenc, biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az RTL-nek.
A szakértő szerint a legnagyobb hiány a lövész (gyalogos) tisztekből van. Kaiser Ferenc arra is rámutatott, hogy Ukrajna is tiszthiányban szenved, azonban nekik segítenek a németek, britek, amerikaiak, franciák vagy a lengyelek, míg Oroszország csak Belaruszra tud támaszkodni.
A szakértő hozzátette azt is, hogy a belorusz tisztképzés minősége nem feltétlenül a legjobb, ugyanis ennek a haderőnek nincsenek nemzetközi tapasztalatai.
Az amerikai szenátus valószínűleg a jövő héten is ülésezni fog, elhalasztva a tervezett ünnepi szünetet, hogy folytassa a tárgyalásokat az ukrajnai segélyekről és a határbiztonságról – írja a Sky News.
A republikánusok addig nem hajlandóak engedni az Ukrajnának nyújtandó újabb segélyről, amíg a demokraták bele nem egyeznek a belső határvédelemre szánt több pénzbe.
A Fehér Ház figyelmeztetett, hogy a háborús erőfeszítésekre szánt pénz már majdnem elfogyott.
Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezetője azt mondta, hogy a jövő héten lesz szavazás a segélyről.
Kinzhal hiperszonikus rakétákat szállító orosz MiG–31K típusú vadászgépek csapást mértek közép-ukrajnai célpontokra mindössze 10 perccel azután, hogy felszállásuk a Szavszlejka légibázisról országos riadót váltott ki – közölte az ukrán légierő csütörtök este.
Egy rakétát lelőttek, míg másik kettő Sztarokosztjantyiniv körzetét találta el, ahol a Kijevtől nyugatra fekvő Hmelnyickij régióban található az a légitámaszpont, amelyet a 21 hónapja tartó háború során többször is támadás ért – írja a Sky News.
Ruszlan Kravcsenko kijevi területi kormányzó közölte, hogy nem jelentettek áldozatokat.
Az Egyesült Államoknak választania kell saját harckészsége és az Ukrajnának szánt fegyverek szállítása között, mivel a Kijev támogatására szánt források kimerültek – fogalmazott Pat Ryder, a Pentagon titkára.
Elmondása szerint a Pentagonnak körülbelül 4,4 milliárd dollárja maradt. Az elnöki segélyalapban pedig körülbelül 1 milliárd dollár van – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Természetesen lehetőségünk van arra, hogy a teljes 4,4 milliárd dollárt elköltsük, de ez egy nehéz döntés. Végső soron a saját harckészültségünkről és arról kell döntenünk, hogy továbbra is olyan mértékben tudjuk-e támogatni Ukrajnát a harctéren, amilyen mértékben támogatni kell. Ez az oka annak, hogy arra kérjük a kongresszust, hogy a lehető leggyorsabban hagyja jóvá a további finanszírozás iránti kérelmet
– mondta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!