Negyvenegy csoportos és egy tömeges csapást hajtott végre nagy hatótávolságú precíziós fegyverrel és drónokkal, továbbá öt frontszakaszon 37 támadást vert vissza az orosz hadsereg múlt péntek óta – írja az MTI az orosz védelmi tárca pénteken kiadott heti hadijelentése alapján.
A december 30. és január 5. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint a csapások ukrán döntéshozatali központokat, a katonai repülőtér-infrastruktúra létesítményeit, hadiipari üzemeket, fegyver- és lőszerraktárakat, valamint a fegyveres erők, a „nacionalista” alakulatok és az idegenlégió egységeit érték.
Az összefoglaló szerint az elmúlt héten a frontvonal mentén csaknem 3900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.
A tárca szerint a legtöbb támadást, szám szerint 18-at, Kupjanszk térségében kísérelte meg az ukrán fél, a legnagyobb veszteséget, mintegy 1990 főt pedig a Donyecknél vívott harcokban szenvedte el. A hét folyamán 13 ukrán katona adta meg magát, közülük nyolcan Kupjanszk térségében.
Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek egyebek között egy Sz–300-as légvédelmi rendszerhez tartozó lokátort, egy Sz–200-as indítóállványát, egy Buk–M1-es légvédelmi rendszert, tíz sorozatvetőt, négy lőszer- és üzemanyagraktárt, egy Szu–27-es repülőgépet, egy Mi–8-as helikoptert, 14 harckocsit – köztük egy Leopardot –, 69 páncélozott harcjárművet – köztük két Bradley gyalogsági harcjárművet –, 14 rohamcsónakot, nyolc Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, 14 Tocska–U, három Sz–200-as rakétát, HIMARS, Vilha és Vampire sorozatvetők 107 rakétáját, valamint 253 drónt.
Az orosz összesítés szerint a háború eleje óta az ukrán fegyveres erők által elvesztett sorozatvetők száma 1200-ra, a katonai járműveké pedig 17 100-ra emelkedett.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Krím légterében 36 drónt, egyet pedig a Krasznodari terület felett lőttek le vagy kényszerítettek leszállásra. A Krími híd forgalmát átmenetileg felfüggesztették, Szevasztopolban egy civil megsebesült. A Fekete-tenger felett lelőttek egy Neptun típusú ukrán hajóelhárító rakétát is.
Belgorod megye felett péntek délelőttig 10 Vilha sorozatvető-rakétát lőttek le.
Az orosz védelmi tárca pénteki közlése szerint az orosz légvédelem rádiótechnikai csapatai 2023 folyamán több mint 2 millió légi objektumot észleltek és kísértek figyelemmel, köztük mintegy 600 ezer külföldi repülőgépet, több mint 2 ezer felderítő repülőgépet, valamint több mint 20 hadászati bombázót.
A szolgálati erőket több mint négyezer alkalommal hozták 1. számú készültségbe, ami szemléletesen jelzi a rádiótechnikai erők harci szolgálatát jellemző magas feszültséget.
Az ukrán védelmi erők egy hét alatt három orosz Buk-M2 rakétarendszert talált el a donyecki fronton – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Különleges Műveleti Erők sajtószolgálata közölte, hogy az orosz hadsereg egy hét alatt három Buk-M2 rakétarendszert vesztett el két 9C36-os észlelő- és célzóberendezéssel a donyecki fronton.
Az Egyesült Államok információi szerint Észak-Korea ballisztikus rakétákat és kilövőállásokat szállított Oroszország számára, amelyeket az orosz haderő már bevetett Ukrajna ellen – közölte a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.
John Kirby az elnöki hivatal sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok értesülései szerint december 30-án legalább egy észak-koreai rakétát lőttek ki az orosz erők, majd január 2-án többet is használtak az ukrán területek ellen éjszaka végrehajtott légitámadás során.
A nemzetbiztonsági tanács kommunikációs koordinátora azt is elmondta, hogy az orosz támadások hatásait egyelőre értékelik, és hozzátette, hogy az egyik rakéta Zaporizzsja megyében egy nyílt mezőn ért földet.
John Kirby jelezte, hogy – az amerikai hírszerzés értesülései szerint – Oroszország Irántól próbál rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat beszerezni, ami annak jele, hogy Moszkva számára egyre nagyobb nehézséget jelent az utánpótlás biztosítása ukrajnai háborújához.
Megjegyezte, hogy a fegyverszállítási tárgyalások Oroszország és Irán között még nem zárultak le, ám az Egyesült Államok aggodalommal tekint arra, hogy ezek előrehaladottak.
Úgy vélte ugyanakkor, hogy miután Oroszország a szankciók miatt egyre inkább elszigetelődik a világszíntéren, ezért a fegyverellátása érdekében vele azonos módon gondolkodó államok felé fordul.
Az Egyesült Államok tavaly októberben hozta nyilvánosságra azon értesüléseit, amelyek szerint Észak-Koreából mintegy 1000 konténerből álló katonai szállítmány jutott Oroszországba.
Irán korábban katonai drónokat bocsátott Oroszország rendelkezésére, amelyeket az orosz erők Ukrajnában is bevetettek.
Öt ukrán régióban hirdettek légi riasztást az ukrán digitális átalakulásért felelős minisztérium nyilvános értesítési szolgálatának adatai szerint.
Reggel 7 óra 36 perckor Vinnyica régió lakosait figyelmeztették a veszélyre. Ezután Kijev, Hmelnyickij, Csernyivci és Csernyiszkij régiókban szólaltak meg a szirénák – írja az Aif orosz hírportál.
Csütörtökön a Kirovográdi területen, valamint a Herszon régió az ukrán haderő által ellenőrzött területein is légiriadót rendeltek el. Robbanásokat jelentettek Kropivnyickij városából és Herszonból is.
Magyarország területére 2024. január 4-én 24 órán belül az ukrán–magyar határszakaszon 6424 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 10 617 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 118 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij csütörtökön egyeztetett Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel – írta közösségi oldalán az ukrán elnök.
Bejegyzésében gratulált Olaszországnak a G7-elnökség átvételéhez, majd megköszönte Meloni támogatását Ukrajna EU-csatlakozási ügyében.
Hálás vagyok Olaszországnak és személyesen Giorgiának azért, hogy folytatják Ukrajna légi pajzsának megerősítését
– fogalmazott az X-en Zelenszkij, hozzátéve, hogy Olaszország nemcsak egész Európa, de a globális biztonság megerősítéséhez is hozzájárul.
A kiegészítő légvédelem életeket ment és fenntartja a normális életet városainkban – tette hozzá.
I spoke with @GiorgiaMeloni to congratulate Italy on assuming the G7 presidency and thank it for its consistent support within the G7 and on Ukraine’s EU accession path.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 4, 2024
I informed Prime Minister Meloni of Russia’s recent mass strikes against Ukraine.
I am grateful to Italy… pic.twitter.com/tsbVDLf8ok
Németország újabb katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának – írja a Korrespondent.
A fegyverszállítmány többek között tartalmaz: tíz Marder BMP-t, Skynex légvédelmi rendszert, lőszereket, két TRML–4D radarállomást és két Wisent típusú műszaki-mentő járművet is.
A lap szerint mindeközben Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának sajtószolgálati vezetője is bejelentette, hogy addig támogatják Ukrajnát, ameddig szükséges, ám nem feltétlenül olyan szinten, mint a 2022-es és 2023-as években.
A brit BAE Systems hadiipari vállalat közölte: újrakezdik az amerikai hadsereg által használt M777-es tarackok gyártását, mivel a tüzérségi fegyver iránt jelentősen megnőtt a kereslet a nemzetközi piacon az ukrajnai háború kezdete óta – írja a The Wall Street Journal.
A lap szerint az eset jól példázza azt, hogy a lövegek, rakétarendszerek csatatéren nyújtott teljesítménye miként befolyásolhatja a keresletet. Mint írták, az M777-ek esetében a BAE Systems először az alkatrészek gyártását kezdik újra azért, hogy a most használatban lévő fegyvereket megfelelően karban tarthassák, de a vállalat arra számít, hogy
A TERMELÉS ÚJRAINDÍTÁSÁVAL PÁRHUZAMOSAN ÚJABB ESZKÖZÖKRE IS MEGRENDELÉSEKET FOGNAK KAPNI.
Közlésük szerint mostanáig legalább 8 ország képviselői jelezték, hogy vásárolnának a tarackból.
A The Wall Street Journal megjegyezte: Ukrajna a vontatott M777-es mellett kapott számos annál fejlettebb, önjáró löveget is, de a tarackok is nagyon hasznosnak bizonyultak: strapabíróak, ritkán romlanak el, valamint könnyű javítani és kezelni őket. Ezek magyarázhatják a megnövekedett keresletet.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!