A Kreml szerint küszöbön állhat a harmadik világháború, a NATO vezetőit okolják

Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Az ukránok megkapták Oroszországtól a lezuhant gépen szállított állítólagos hadifoglyok listáját
• Meglepő kijelentés: Joe Biden tett egy nagy szívességet Vlagyimir Putyinnak?
• Volt NATO-főtitkár: Putyin nem áll meg Ukrajnánál
• A Kreml szerint küszöbön állhat a harmadik világháború, a NATO vezetőit okolják
• Felszámoltak egy orosz csapatot az ukránok Zaporizzsjában, túszt is ejtettek

Tartsanak velünk holnap is!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében számba vette az elmúlt hónap eredményeit. Mint kiemelte, a nemzetközi figyelem fenntartása jelentős sikerként könyvelhető el.

„Január hónap számos pozitív eredményt hozott a partnerekkel folytatott munkánkban. A rengeteg kihívás és akadály ellenére Ukrajna képes volt fenntartani a nemzetközi figyelmet a függetlenségért folytatott harcunkra és megerősíteni országunk ellenálló képességét” – mondta a videóban Zelenszkij.

A világ azokra figyel, akik ellenállóak és bátrak. Hálás vagyok mindenkinek, aki Ukrajna mellett áll, valamint azoknak, akik harcolnak és dolgoznak országunkért, függetlenségünkért és népünkért

– mondott köszönetet az ukrán elnök.

Az Ukrán Fegyveres Erők egyik kamikazedrónja robbanószerkezetet dobott egy lakóházra a Belgorodi területen lévő Antonovka faluban. A támadásban megrongálódott egy gázvezeték – írja Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó közlése alapján a TASZSZ.

„A Grajvoroni járásban található Antonovka falut az ukrán haderő kamikazedrónnal támadta meg, amely robbanószerkezetet dobott le egy magánlakóházra. A robbanás következtében senki sem sérült meg, a ház tetőszerkezete megrongálódott, egy ablakkeret kirobbant, egy kerítés pedig lebontásra került. Egy gázvezeték és egy autó is megsérült” – írta a kormányzó Telegramon.

A helyszínen az operatív és a mentőszolgálatok jelenleg is dolgoznak.

Umerov védelmi miniszter és Landsbergis litván külügyminiszter Kijevben találkozott azért, hogy megvitassák a haditechnikai együttműködés lehetőségét.

A találkozón Umerov köszönetet mondott Litvánia kormányának és népének az Ukrajnának nyújtott támogatásért, különösen az aknamentesítéssel kapcsolatos vezető szerepéért, és tájékoztatta a litván külügyminisztérium vezetőjét a frontvonalbeli helyzetről.

„Megvitattuk a katonai tapasztalatcsere és a haditechnikai együttműködés lehetőségét. Javasoltam egy közös fórum szervezését Ukrajna és a balti államok között a védelmi ipar kérdéseiről, amely vezető gyártók és befektetők részvételével zajlana” – számolt be a találkozó részleteiről Umerov. 

Nem ez az első eset, hogy a két ország képviselője egyeztetett egymással: korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Gabrielius Landsbergis drónok közös gyártásáról tárgyalt – írja az Ukrajinszka Pravda.

A kórházban meghalt egy 13 éves lány, aki január 17-én a Harkivi területen lévő Malij Burluk falu orosz ágyúzásában sérült meg – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A lány, miután összetett repeszsérüléseket szerzett, sokáig kómában volt.

Ugyanezen a napon, amikor a támadás történt Malij Burlukban, egy 61 éves nő halt meg a bombázásban, egy 10 éves fiúnak pedig amputálni kellett egy végtagját.

Együttérzésünk nemzedékről nemzedékre száll, és sohasem évül el. Ahogyan Hitler bűntársainak – azoknak, akik hidegvérrel megtervezték és brutálisan végrehajtották a szovjet népirtást – bűnei sem – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci népirtás áldozatainak emlékére állított emlékmű avatásán szombaton.

Putyin hangsúlyozta, hogy ezeket a bűnöket nem a harctéren követték el. A fegyvertelen és védtelen öregek, nők, gyermekek és fogyatékkal élők tömeges meggyilkolása „jól átgondolt, szisztematikus büntetőakció volt” – idézi az orosz elnököt a TASZSZ.

A megemlékezésen Putyin azt is mondta, hogy január 27-e a nemzet történelmének egyik legfontosabb dátuma.

1944-ben ezen a napon a Vörös Hadsereg csapatai teljesen megtörték Leningrád ostromát. Egy évvel később, 1945-ben pedig felszabadították Auschwitzot. Ezt a két eseményt nem csak egy történelmi korszak köti össze. A leningrádiak, valamint a haláltáborok foglyainak mártírhalála örökre bizonyíték marad a nácizmus szörnyűségére; ártatlan, békés polgárok millióinak elképzelhetetlen szenvedésére

– hangzott el Putyin beszédében.

Dmitro Kuleba külügyminiszter úgy véli, hogy Ukrajna még az idén visszaszerezheti a légtere feletti ellenőrzést, ha időben megkapja az F–16-os vadászgépeket, drónokat, elektronikus hadviselési eszközöket és rakétákat – írja az Ukrajinszka Pravda.

Egy nappal korábban Kuleba azt is elmondta, hogy nem fenyegetnek olyan veszélyek, amelyek megzavarnák az F–16-os vadászgépek Dániából Kijevbe történő átadására irányuló programot.

Digitális hadkötelezettségi igazolványt vezet be Ukrajna; az új okmány lehetővé teszi az állam számára, hogy jobban átlássa a hadra fogható férfiak számát – jelentette ki David Arahamia, a kormányzó Nép Szolgája párt frakcióvezetője – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A parlamenti képviselő egy nyílt körű beszélgetésen megerősítette: a mozgósítási folyamat egyik következő újítása a digitális hadkötelezettségi igazolvány bevezetése lesz. Az igazolást a mozgósítási korhatár alá eső 27 és 60 év közötti férfiak számára állítják majd ki. 

Erre azért van erre szükség, hogy az állam felmérje a mozgósítási erőforrásokat

– magyarázta a frakcióvezető. Az új igazolást várhatóan négy hónapon belül bevezetik.

Hollandia csatlakozott az úgynevezett informatikai (IT-) koalícióhoz, hogy segítse Ukrajnát a háborús erőfeszítéseiben – közölte ma az ukrán védelmi minisztérium.

Az IT-koalíció államok olyan csoportját jelenti, mely Észtország és Luxemburg vezetésével működik az ukrán védelmi minisztérium és a fegyveres erők támogatásáért az informatika, a kommunikáció és a kiberbiztonság területén.

A kezdeményezésben Hollandián kívül további 11 ország vesz részt: Ukrajna, Belgium, az Egyesült Királyság, Dánia, Észtország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Japán.

A koalíció működésének eredményeként Dánia 91 millió dán koronát (több mint 12 millió eurót) különített el Ukrajna kibervédelmére. Korábban Észtország 500 000 eurót, Luxemburg pedig 10 millió eurót különített el – idézi fel a The Guardian.

Két embert lelőttek egy ukrán határ menti faluban szombat reggel egy orosz felderítőcsoport határon átnyúló támadásában – közölte a The Moscow Times helyi tisztviselők jelentésére hivatkozva.

„Ma reggel egy orosz felderítő- és szabotázscsoport lelőtt egy testvérpárt” – áll a Szumi területi közigazgatás közleményében.

Az incidens Andrijivka faluban történt, négy kilométerre az oroszországi Kurszki terület határától – tették hozzá.

Az ukrán hatóságok szombaton újból felszólították a lakosokat, hogy hagyják el a határ menti területeket.

Ukrajna pénteken közölte, hogy Oroszország visszaadta 77 katona holttestét. Ezt az AFP hírügynökség jelentette, néhány nappal az után, hogy egy orosz katonai szállító repülőgép lezuhanása kétségessé tette az ilyen cserék jövőjét – írja a The Guardian.

A repülőgépet Oroszország szerint az ukrán erők lőtték le, ezzel 65 ukrán hadifogoly halálát okozva. Kijev nem cáfolta határozottan az állításokat, de tisztviselők megkérdőjelezték, hogy a fedélzeten voltak-e hadifoglyok.

Az ukrán hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központjának közleményében az áll, hogy a holttestek hazaszállításának előkészületei már régóta folytak.

Egy orosz csapat szombat reggel lelőtt egy testvérpárt a Szumi területen – közölte a regionális katonai közigazgatás a The Guardian szerint. 

A testvérpár az 5 kilométeres határzónában fekvő Andrijivka faluban élt.

Ismét felhívással fordulok az 5 km-es zóna lakosaihoz, evakuálásra kérve őket. Ez a folyamat már több mint egy hónapja tart, minden szakaszban segítséget nyújtunk. Az orosz terroristák továbbra is gyilkolják a civileket. A veszélyes területekről való evakuálással megmentik az életüket

– mondta Volodimir Artiuk, a Szumi területi katonai közigazgatás vezetője.

Oroszország kész más útvonalakon is szállítani gázt Európába, még az után is, hogy az Ukrajnán keresztül történő gázszállításra vonatkozó szerződés 2024-ben lejár, de egyelőre nem lát igényt arra, hogy erről a kérdésről tárgyaljanak – jelentette ki Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes.

Mindig készen állunk arra, hogy folytassuk a gázszállításokat Európába, és nem csak a jelenleg hatályos útvonalon keresztül. Ha a másik fél részéről megvan a szándék a folytatásra, készek leszünk megvitatni ezeket a kérdéseket. Egyelőre nem látunk ilyen szándékot

– mondta újságíróknak az oroszországi Fórum és Kiállítás energetikai napján.

A Gazprom és a Naftogaz 2019 decemberében állapodott meg az orosz gáz ukrán területen keresztül történő tranzitjának meghosszabbításáról a 2020 és 2024 közötti időszakra, a meghosszabbítás lehetőségével. A szerződés 2020-ban 65 milliárd köbméter, 2021 és 2024 között pedig évi 40 milliárd köbméter gáz tranzitjáról rendelkezik. A tranzitdíj a lekötött kapacitás mértékében kerül felszámításra, még akkor is, ha a tényleges szivattyúzás kevesebbnek bizonyul.

Korábban Olekszij Csernyiszov, az ukrán állami energetikai vállalat, a Naftogaz vezetője kijelentette, hogy Kijev nem fogja meghosszabbítani az orosz gáz Európába történő tranzitjáról szóló, 2024 végén lejáró megállapodást. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak az európai partnerei miatt nem szegi meg most a szerződést.

Az orosz hadseregben komoly gondot okoz a tiszthiány, ezért az oroszok Belaruszból kezdtek fiatalokat toborozni, hogy tanuljanak tisztnek az orosz katonai felsőoktatási intézményekben – írta az Unian.

„Az Ukrajna elleni háborúban elszenvedett súlyos veszteségek következtében az orosz megszállók jelentős tiszthiányban szenvednek. Ezt Oroszország más országok állampolgáraival, különösen fehéroroszok toborzásával próbálja korrigálni” – írta az ukrán Nemzeti Ellenállásra Felkészítő Központ.

Marcel Ciolacu román kormányfő azt mondta: nem lát okot arra, hogy háborúra készüljenek Oroszországgal szemben.

A román állami hírügynökség, az Agerpres szerint a román politikust még pénteken, egy sajtótájékoztatón kérdezték meg azokról a korábbi kijelentésekről, amelyekben egy lehetséges háborúról esett szó Oroszország és a NATO közt. Az utóbbi hetekben számos egykori és jelenlegi politikai-katonai tisztviselő beszélt erről az eshetőségről.

Ciolacu az ezzel kapcsolatos kérdésre mindössze azt mondta:

Nem kell háborúra készülni.

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök Oroszországba látogatott a leningrádi ostrom végének 80. évfordulója alkalmából – írja a RIA Novosztyi.

Lukasenka részt vesz az orosz állami ünnepségeken, később pedig részt vesz az úgynevezett Unióállam Legfőbb Államtanácsának találkozóján, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalni fog.

Január 27-én, hajnali 4 óra előtt történt a baleset Lengyelországban, Hrubieszów megyében, Golubie falu közelében. Egy Ukrajnából érkező személyszállító busz borult fel 69 utassal és két sofőrrel – mindannyian ukrán állampolgárok –, amelyből 20 ember került kórházba kisebb sérülések miatt – írta meg az Unian.

20 embert kórházba szállítottak. Jelenlegi állapotuk nem életveszélyes

– mondta Malgorzata Skowronska, a lublini rendőrségtől.

A hrubieszowi Állami Tűzoltóság képviselője, Marcin Lebiedowicz megjegyezte, hogy „a baleset idején havazott és jég volt az úttesten”.

Az előzetes rendőrségi megállapítások szerint a buszt vezető ukrán állampolgár egy útkanyarban elvesztette uralmát a jármű felett, ami miatt az felborult. Az alkoholszondával végzett vizsgálat kimutatta, hogy mindkét sofőr józan volt.

A fasiszta ideológia a NATO-országok vezetésének normájává válik, ami új világháborúhoz vezethet. Fontos, hogy mindent megtegyünk ennek megakadályozása érdekében – mondta Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke.

Vologyin ezt a Telegram-csatornájára írta ki Leningrád fasiszta blokád alóli teljes felszabadításának 80. évfordulóján. Szerinte a nyugati országok vezetői 

nemcsak a kijevi nácik bűneit igazolják, hanem támogatják a Volodimir Zelenszkij rezsimje által folytatott népirtás és terrorizmus politikáját is.

„Kötelességünk megvédeni a fasizmust legyőző nagyapáink és dédapáink emlékét. Lehetőséget adtak arra, hogy ma éljünk, és terveket készítsünk a jövőre nézve” – hangsúlyozta Volodin.

Az Állami Duma elnöke megjegyezte, hogy Leningrád ostroma az ország történetének egyik legtragikusabb lapja volt, ugyanakkor az emberek szívósságának és lelkierejének legnagyobb példája. „A nácik 872 napon keresztül próbálták megtörni és kiéheztetni a várost és annak lakóit. Több mint egymillió ember halt meg éhségtől, tömeges ágyúzástól és bombázástól” – jegyezte meg. 

„A szovjet katonák és tisztek bátorságának és hősiességének, valamint a hazai frontmunkások elhivatottságának köszönhetően Leningrád kiszabadult az ostrom alól, a náci Németország pedig vereséget szenvedett. Erre emlékeznünk kell, és továbbadnunk az igazságot a mi hőstettünkről” – írta.

Ez ma különösen fontos, mert »nyolc évtized után a nácizmus ismét felüti a fejét«

– tette hozzá Volodin. Emlékeztetett arra, hogy 2023 decemberében az ENSZ közgyűlésén 49 ország szavazott a nácizmus dicsőítése elleni küzdelemről szóló határozat ellen.

Az ukrán fegyveres erők 79. légideszantos rohamdandárjának és 116. dandárjának Konsztantyinovka és Novomihajlovka térségében lévő ideiglenes telepítési pontjait, erődítményeit és gyülekezési helyeit érte találat – közölte Alekszandr Gordejev, az orosz Keleti Hadseregcsoport sajtóközpontjának vezetője a TASZSZ-nak.

A Keleti Hadseregcsoport a dél-donyecki irányban több mint 120 ukrán katonát, két járművet és két önjáró Akacija tüzérségi egységet semmisítettek meg

– írta az orosz védelmi minisztérium.

Olaf Scholz német kancellár február első felében (várhatóan a hónap második hetében) Washingtonban tesz látogatás Joe Biden amerikai elnöknél – értesült a Bloomberg.

A hírügynökség szerint a kétoldalú találkozó egyik legfontosabb kérdése az Ukrajnának szánt támogatások ügye lesz. Az Egyesült Államok elnöke a napokban fogalmazott meg egy rendkívüli felszólítást a kongresszusnak (ez összesen 61 millárd dollárnyi forrást érint), miközben az Európai Unió vezetői is február 1-jén dönthetnek arról az 50 milliárd eurónyi pénzügyi támogatásról, amelyről decemberben Magyarország vétója miatt nem született megállapodás.

Olaf Scholz egyébiránt a közelmúltban arra is felszólította az európai államokat, hogy növeljék az Ukrajnának szállított fegyverek mennyiségét. A Politico korábban arról is írt, hogy Scholz a február 1-jei találkozón is amellett fog érvelni, hogy katonailag nagyobb mértékben kell támogatni Ukrajnát. 

Az Egyesült Államok nyomon követi a szerdán, a Belgorodi területen lezuhant Il–76-os katonai szállítógép ügyét– mondta az Ukrinform szerint John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora.

Mint mondta, igyekeznek minél több információt szerezni arról, hogy pontosan mi történhetett, de hivatalos álláspontjuk egyelőre nincs ebben az ügyben.

Az oroszok szerint a gépen ukrán hadifoglyok voltak, az ukránok viszont a kezdetekben azt állították, hogy a repülő fegyvereket szállított.

Az ukrán fél legutóbb azt közölte: nincsenek ellenőrzött információik arról, hogy pontosan kik tartózkodtak a lezuhant gépen. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt állította: az ukránok tudták, hogy hadifoglyok utaztak a repülővel, és hogy ők lőtték le a gépet. 

Magyarország területére 2024. január 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 4124 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5884 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – áll az MTI közleményében.

A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják.