Az Orosz Össznépi Unió párt vezetője, Szergej Baburin hívei szerint sikeresen összegyűjtötte a jelöltséghez szükséges aláírásokat. Most viszont Baburin közölte, hogy visszalép, sőt arra kérte támogatóit, hogy szavazzanak a regnáló orosz elnökre.
Az MTI szerint Baburin azt mondta: „a Nyugat Oroszország elleni ádáz háborúja” közben élete „talán legnehezebb döntését” hozta meg a visszalépéssel.
A haza számára nehéz órában nem annak van itt az ideje, hogy a nép erőit megosszuk. Minden oroszországi hazafias népi szervezetnek, minden nemzeti érzelmű orosz állampolgárnak össze kell fognia Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin jelölése körül, aki ma az össznépi vezető
– fogalmazott.
A parlamenten kívüli pártok jelöltjeinek a választási törvény értelmében 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük. Baburin szerint hívei ennél többet, 102 670 előzetesen ellenőrzött aláírást juttattak el az orosz Központi Választási Bizottsághoz.
A testület hivatalosan eddig négy elnökjelöltet vett nyilvántartásba: Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot, akik három parlamenti pártot képviselnek (Oroszország Liberális Demokrata Pártja, Új Emberek, Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), illetve Vlagyimir Putyint. Az orosz elnök hivatalosan párton kívüliként indult, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával szerezte meg a bejegyeztetéséhez szükséges 300 ezer aláírást.
Bár még nem hivatalos jelölt, de sokan sorakoztak fel egy ötödik kihívó, Borisz Nagyezsdin mögé is.
Az EU állandó képviselői megállapodtak abban, hogy külön számlát hoznak létre a befagyasztott orosz vagyonból származó adóköteles nyereség kamatainak jóváírására.
A belga elnökség minden részletezés nélkül megjegyezte, hogy az uniós nagykövetek „elvben megállapodtak egy olyan javaslatról, amely szerint a zárolt vagyontárgyakhoz kapcsolódó többletnyereséget Ukrajna talpra állításának támogatására használják fel”.
Az Egyesült Államok szintén támogatja a befagyasztott vagyonok elkobzásának ötletét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Magyarország területére 2024. január 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 3936 fő lépett be.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 3770 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ismeretlen helyre helyezhették át az Oroszországban bebörtönzött Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust abból a szibériai fegyházból, ahol szeptember óta raboskodott – közölte hétfőn felesége és ügyvédjei az MTI beszámolója szerint.
Jevgenyija Kara-Murza az X-en azt írta, hogy férje, aki két mérgezéses támadást is túlélt és emiatt idegrendszeri betegsége alakult ki, az utóbbi négy hónapot magánzárkában töltötte az omszki fegyházban.
Mindazonáltal azoknak a foglyoknak, akiket vasúti úton vagy rabszállítóval helyeznek át Oroszország egymástól távoli büntetés-végrehajtási intézetei között, sokáig „nyomuk veszhet”. Decemberben hasonló dolog esett meg Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikussal, akinek hollétéről hetekig nem voltak értesülések.
Az orosz büntetés-végrehajtási hivatal egyelőre nem reagált megkeresésre az orosz mellett brit állampolgársággal is rendelkező Kara-Murza hollétének ügyében, akit tavaly áprilisban huszonöt évi fegyházbüntetésre ítéltek hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások vádjával.
David Cameron brit külügyminiszter hétfőn felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul tájékoztassa az ellenzéki politikus jogi képviselőit Kara-Murza hollétéről.
„Mélyen aggódom Kara-Murzáért, egy brit állampolgárért, akit azért börtönöztek be Oroszországban, mert szót emelt az ukrajnai invázió ellen” – írta Cameron az X-en.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!