Az ukrán haditengerészet tájékoztatása szerint több olyan orosz hadihajót is megsemmisítettek, amelyek komoly fenyegetést jelentettek Ukrajnára – írja az Infostart.
ABBÓL a 80 vízi járműBŐL, amelyet a Fekete-tengeren vetettek be az oroszok, már 25 megsemmisült a háború kezdete óta.
Dmitro Pletencsuk, az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészetének szóvivője azt állítja, hogy további tizenöt orosz hajóban jelentős károkat okozott az ukrán haderő, így a nagy veszteségek miatt szerinte veszélybe került az orosz hadiflotta működése a térségben – idézi a lap.
Egyes sajtóorgánumok szerint azonban az ukrán haditengerészet által közölt adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis januári beszámolók szerint mindössze tíz nagyobb orosz hajóban okozott kárt az ukrán haditengerészet, melyek közül csak hat süllyedt el vagy szenvedett javíthatatlan károkat.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői beszédében kommentálta Julija Laputyina ukrán veteránügyi miniszter lemondását – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ma reggel Denisz Smihal miniszterelnökkel a hősök politikájának, a veteránok politikájának megerősítéséről tárgyaltunk. Olyan lépésekről, amelyek leküzdik az ezen a területen meglévő problémákat, és bizalmat adnak népünknek. Lépések az újraindításhoz
– mondta az ukrán elnök. Hozzátette, hogy Ukrajnának minden területen erőre, friss energiára és megfelelő vezetésre van szüksége.
Meg kell nyernünk ezt a háborút. És ebben az évben a lehető legtöbbet kell tennünk, még többet is, mint amennyit lehet
– jelentette ki Zelenszkij.
Az ukrán haditengerészet tájékoztatása szerint több olyan orosz hadihajót is megsemmisítettek, amelyek komoly fenyegetést jelentettek Ukrajnára – írja az Infostart.
ABBÓL a 80 vízi járműBŐL, amelyet a Fekete-tengeren vetettek be az oroszok, már 25 megsemmisült a háború kezdete óta.
Dmitro Pletencsuk, az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészetének szóvivője azt állítja, hogy további tizenöt orosz hajóban jelentős károkat okozott az ukrán haderő, így a nagy veszteségek miatt szerinte veszélybe került az orosz hadiflotta működése a térségben – idézi a lap.
Egyes sajtóorgánumok szerint azonban az ukrán haditengerészet által közölt adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis januári beszámolók szerint mindössze tíz nagyobb orosz hajóban okozott kárt az ukrán haditengerészet, melyek közül csak hat süllyedt el vagy szenvedett javíthatatlan károkat.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn az X-en tett közzé egy posztot, melyben leírta, hogy a kétpárti nemzetbiztonsági megállapodásuk lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy folytassa az Ukrajna szabadsága mellett kiálló és védelmét támogató létfontosságú munkát.
Ha nem állítjuk meg Putyin irányítási vágyát, nem korlátozza magát Ukrajnára, és az Amerika számára felmerülő költségek növekedni fognak
– írja az elnök.
Our bipartisan national security agreement allows the U.S. to continue our vital work to stand up for Ukraine’s freedom and support its defense.
— President Biden (@POTUS) February 5, 2024
If we don’t stop Putin’s appetite for control, he won’t limit himself to just Ukraine and the costs for America will rise.
Az amerikai képviselőház republikánus párti vezetése ellenezte az Ukrajna megsegítését és az amerikai határ védelmét célzó szenátusi törvényjavaslatot, utóbbit kudarcnak nevezve.
A képviselőház ellenzi a bevándorlási törvényjavaslatot, mert az a határunk biztosításához szükséges szabályozás minden területén kudarcot vall, és valójában tovább növeli az illegális migrációt
– áll Mike Johnson képviselőházi elnök, Steve Scalise republikánus többségi vezető, Tom Emmer republikánus koordinátor és Elise Stefanik pártelnök közleményében.
A republikánusok szerint Amerika függetlensége forog kockán, és a kezdeményezésről folytatott bármilyen vita időpocsékolás.
A szenátus hétfőn bemutatott egy dokumentumot, amely a határbiztonságra, az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott támogatásra szánt pénzeszközök elosztását javasolja. A törvényjavaslat összesen 118,28 milliárd dollár elkülönítését javasolja, ebből 60,06 milliárd dollárt Kijev támogatására. A határbiztonságra háromszor kevesebbet – 20,2 milliárd dollárt – terveznek költeni. Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy támogatja a kezdeményezést, és sürgette a kongresszust, hogy minél hamarabb fogadja el azt.
Sürgetjük a szenátust, hogy utasítsa el a dokumentumot
– hangsúlyozta a republikánus párt vezetése a RIA Novosztyi szerint.
A törvényjavaslatot számos republikánus politikus élesen bírálta. Így Donald Trump volt elnök megjegyezte, csak egy bolond vagy egy radikális baloldali demokrata szavazza meg a „szörnyűséges” dokumentumot. Mike Johnson képviselőházi elnök szerint a kezdeményezés kudarcra van ítélve.
Január közepén a Fehér Ház stratégiai kommunikációs koordinátora, John Kirby azt mondta, hogy az Egyesült Államok a finanszírozás leállítása miatt nem tud többé katonai segélyt küldeni Kijevnek. Az oda szánt pénzeszközök további kiutalása teljes mértékben a kongresszustól függ – tette hozzá.
Joe Biden amerikai elnök Ukrajnának szánt segélykérelmét mindkét képviselőháznak jóvá kell hagynia. A republikánusok ugyanakkor közölték, hogy addig nem támogatják a kijevi hatóságok számára történő pénzosztást, amíg az államfő adminisztrációja nem változtat az Egyesült Államok határának védelméhez való hozzáállásán. A republikánusok emellett vitatják a Kijevnek nyújtandó újabb több milliárd dolláros támogatás szükségességét anélkül, hogy további intézkedési tervet mutatnának be.
A nyugati médiában egyre gyakrabban hangoztatják, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió belefáradt az ukrán válságba, és gyengítik Kijev támogatását. Az NBC tévécsatorna szerint amerikai és európai tisztviselők már az ukrán hatóságokkal tárgyalnak az Oroszországgal folytatott béketárgyalások lehetséges következményeiről, beleértve azt is, hogy mit kellene Ukrajnának feladnia a megállapodás érdekében.
Az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által szervezett terrortámadást egy krími vezető ellen – jelentette a különleges szolgálat PR-központja.
A Krímben az orosz FSZB tisztjei őrizetbe vettek egy csoportot, amely a Szimferopolban lévő SZBU utasítására a krími hatóságok egyik képviselőjének gépkocsiját készült felrobbantani. A letartóztatottak beismerő vallomást tettek
– áll a kiadványban.
A gyanúsítottaknál lefoglaltak egy rádióvezérlésű improvizált robbanószerkezetet (IED), amely 1,9 kilogramm hexogén alapú töltetet tartalmazott, és amelyet egy Németországban gyártott, módosított DM22 típusú páncéltörő aknából készítettek.
Az őrizetbe vett Bodnar azt mondta, hogy a garázsban, amelyet az SZBU megbízására találtak, egy aknát tároltak.
Az akna most ebben a garázsban van egy távirányítóval. Az volt a cél, hogy megtámadjanak egy autókonvojt
– mondta a gyanúsított.
A gyanúsított Sevcsenko viszont elismerte, hogy a megbízást az SZBU-tól 2023 októberében kapták, a támadás előkészítése idén január végétől február elejéig tartott.
Büntetőeljárás indult terrorcselekmény kísérlete, valamint robbanóanyagok vagy robbanószerkezetek illegális megszerzése, átadása, értékesítése, tárolása, szállítása, továbbítása vagy szállítása miatt. Az FSZB krími részlege a RIA Novosztyinak elmondta, hogy két hónapra letartóztatják a gyanúsítottakat.
Decemberben Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója azt mondta, hogy Kijev a katonai kudarcok közepette aktívabban kezdett kémeket és szabotőröket küldeni Oroszországba, valamint kapcsolatokat létesített „azokkal az emberekkel, akik a mi területünkön vannak, hogy – ahogy ők mondják – hátulról árthassanak nekünk”.
Hangsúlyozta, hogy a különleges szolgálat aktívan azonosítja az ilyen embereket. Bortnyikov szerint proaktívan is lehet cselekedni. Az ügynökség igazgatója hozzátette, hogy a munka számos eredményét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, de később beszámolnak majd róluk.
Benyújtotta lemondását posztjáról Julija Laputyina veteránügyi miniszter – közölte hétfőn a Telegramon Tarasz Melnicsuk, a kormány képviselője a parlamentben.
Melnicsuk tájékoztatása szerint a parlament megkapta Laputyina írásos nyilatkozatát lemondási szándékáról.
A kormány képviselője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen indokkal mondott le a miniszter.
A parlament 2020. december 18-án nevezte ki Laputyinát veteránügyi miniszternek Denisz Smihal kormányfő javaslatára. Laputyina azt megelőzően csaknem harminc évig szolgált az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU), azon belül több évig a kémelhárítási osztályon. 2014 áprilisában frontszolgálatot vállalt, az SZBU első csoportjának tagjaként Donyeck megyében a kramatorszki repülőteret őrizte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt tisztje, Igor Girkin által vezetett szakadár csoport támadásaitól. 2020-ban ő lett a második női tábornok Ukrajna történelmében.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a RAI olasz állami televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjújában azt mondta, hogy több magas rangú tisztségviselő leváltásával „új kezdetet” fontolgat a csaknem két éve zajló orosz–ukrán háború menetében. Hetek óta olyan kiszivárogtatások jelentek meg az ukrán és a nemzetközi sajtóban, hogy az ukrán elnök Valerij Zaluzsnij menesztésére készül az ukrán fegyveres erők főparancsnoki posztjáról. Zelenszkij ugyanakkor kijelentette, hogy az esetleges változások túlmutatnak egyetlen személy leváltásán.
Ihor Krivojev ukrán parlamenti képviselő beszélt azokról, akik nem akarnak háborúzni, majd kifejtette azt a véleményét, hogy ez a háború nem fog véget érni egy-két éven belül – írta meg az Unian.
Azok a férfiak, akik nem hajlandóak csatlakozni a megszállók elleni háborúhoz, keressenek másik országot
– hangsúlyozta.
„Tartozunk ennek az országnak. Talán az életünkkel. Én személy szerint nem táplálom azt a reményt, hogy valahogy elkerülhetem ezt a háborút, hajlamos vagyok azt hinni, hogy nekem is harcolnom kell majd ebben a háborúban” – mondta az UP Live műsorában.
Minden embernek Ukrajnában meg kell értenie, hogy a létjogosultságunkért harcolunk. Ha nem hajlandóak így vagy úgy csatlakozni a háborúhoz, akkor őszintén szólva keressenek másik országot. Ha nem vállalják ezt a felelősséget, akkor lehetőségük van átúszni a Tiszát, és más állampolgárságot keresni
– mondta a képviselő.
Krivojev ugyanakkor hozzátette, hogy „abszolút kész harcolni”.
A Zaporizzsjai régióban biztonságossá tennék az iskolákat, hogy szeptember 1-től újraindulhasson a jelenléti oktatás – számolt be az RBC Ukraine.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Államigazgatási Hivatal vezetője ennek érdekében tartott megbeszélést. Elmondása szerint a háborús idők ellenére fontos a Zaporizzsjai terület életkomfortjának javítása, hogy az emberek ne hagyják el a régiót.
Mindent meg kell tenni azért, hogy jöjjenek és építsék az életüket
– mondta, hozzátéve, hogy prioritás az iskolák biztonságának megteremtése, és annak biztosítása, hogy az oktatási intézmények szeptember 1-jén teljes munkaidőben kezdjék meg működésüket. Az oktatási intézményekben óvóhelyeket alakítanak ki.
A Zaporizzsjai Városi Tanács titkára Anatolij Kurtev tavaly augusztusban jelentette be, hogy távoktatásban tanulnak a diákok, mert az ő biztonságuk a legfontosabb.
Az Európai Bizottság és a Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation (IFC) garanciamegállapodást írt alá 90 millió euró értékben olyan beruházások támogatására, amelyek a magánszektor bevonásával segítik elő Ukrajna újjáépítését – írja az MTI.
A brüsszeli testület közleménye szerint a garanciamegállapodásnak köszönhetően az ukrajnai újjáépítésben részt vevő magánszektorbeli vállalatok által mobilizált beruházások várhatóan
több mint 500 millió eurót mozgósítanak majd az egyes ágazatokban, beleértve az alapvető infrastruktúrát és az árutermelést, a szén-dioxid-mentesítést és a megélhetés biztosítását.
Az uniós bizottság Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta, hogy a megállapodás újabb példája az unió és az IFC kiváló együttműködésének az ukrajnai befektetések fellendítése érdekében.
Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFSD+) által biztosított garancia segíteni fog az ország infrastruktúrájának újjáépítésében, támogatja az üzleti szektort, és megerősíti gazdaságának ellenálló képességét
– mondta a magyar uniós biztos.
Fel kell függeszteni az Európai Unióból (EU) a harmadik országokba történő lőszerszállítást, és Ukrajnába átirányítani azt – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Varsóban.
A Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel megtartott közös sajtókonferencián Borrell bejelentette: Varsóból kijevi látogatásra utazik tovább. Ott az Ukrajna iránti további uniós biztonsági kötelezettségvállalásokról fog tárgyalni – közölte az MTI.
Ukrajna lőszerellátásának növeléséről beszélve Borrell a „leggyorsabb, legolcsóbb és leghatékonyabb” módnak a harmadik országokba történő lőszerszállítás átmeneti leállítását nevezte. „Ez nemcsak idő kérdése, ez készleteink nagyságának és minőségének kérdése is” – fogalmazott. Hozzáfűzte: „természetesen többet és gyorsabban kell tennünk, mert Ukrajnának győznie kell”.
A főképviselő kívánatosnak nevezte, hogy Ukrajna megtámadásának második évfordulóján újabb uniós szankciócsomagot hagyjanak jóvá.
Erről viszont még nincs végleges megállapodás a tagállamok között
– jegyezte meg.
Sikorski kijelentette: arra szólítja fel az amerikai Kongresszust, hogy hagyja jóvá az Ukrajnának szánt új támogatási csomagot. Felidézte: az Európai Tanács a múlt héten 50 milliárd euró értékű pénzügyi támogatásról döntött.
A lengyel külügyminiszter megköszönte Borrell hozzáállását a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek kérdéséhez. Reményét fejezte ki, hogy e bevételeket, majd magát a befagyasztott vagyont is „az agresszió áldozatának” szánják.
A sajtóértekezlet után közzétett X-bejegyzésben Borrell hangsúlyozta: Sikorskival egyetértettek abban, hogy növelni kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, „többek között nagy hatótávolságú és légvédelmi rakétákkal”.
Important discussion with @sikorskiradek on Ukraine, the Middle East, including importance of continuing funding for @UNRWA and our new EU CSDP mission in the Red Sea, and EU-NATO cooperation.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) February 5, 2024
Grateful to #Poland for its unwavering support to #Ukraine within our EU family. pic.twitter.com/zGEu3UxNrL
Jevhen Sevcsenko ukrán parlamenti képviselő Vadim Karasevnek, az Ukrán Globális Stratégiák Intézetének igazgatójának adott interjújában elmondta, hogy Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők vezetője beleegyezett, hogy ő legyen Ukrajna brit nagykövete – írja a Strana.ua.
Valószínűleg oda fog menni. És tudjuk, hogy azok az emberek, akiket nagykövetnek küldtek, politikai nyugdíjasok. Senki sem jött vissza
– mondta Sevcsenko. A képviselő szerint a főparancsnok a következő napokban mondhat le.
Hivatalosan nincs információ Zaluzsnyij lemondásáról, sem arról, hogy megegyezett volna, hogy Nagy-Britanniába megy nagykövetnek.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere kifejtette véleményét az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak a lemondásával kapcsolatos vitáról: szerinte súlyos társadalmi következményei lehetnek a katonai vezetés leváltásának – írja az Ukrajinszka Pravda.
Sok tekintetben Zaluzsnijnak köszönhető, hogy az ukránok valóban hittek a fegyveres erőinkben, amelyekben ma a legjobban bíznak. A háború katonájaként Valerij Zaluzsnij tábornok sok nehéz pillanatot élt át. Csak ő tudja, hogy hányat…
– mondta Klicsko.
Klicsko reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány megérti a tervezett lépések komolyságát, és az ezzel járó felelősséget.
Mert ma, amikor Ukrajna szó szerint a létéért küzd, a legfontosabb a hadsereg harcképessége és kohéziója, valamint a társadalom egysége. Vajon a tervezett átszervezések ezt célozzák? A társadalom nem biztos, hogy egyetért ezekkel a döntésekkel. És ezt figyelembe kell venni. Fel kell hagyni végre a politikai intrikákkal és a belső harcokkal
– figyelmeztetett.
A Kremlhez kötődő Safe Internet League vezetője, Jekaterina Mizulina hétfőn közölte, hogy az orosz hatóságok nagy valószínűséggel márciusban megkezdik a főbb VPN-szolgáltatások blokkolását – írja a The Moscow Times.
Oroszországban sokan használják a VPN-t, vagyis a virtuális magánhálózatokat, hogy megkerüljék az állam által bevezetett cenzúrát. A VPN ugyanis lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hozzáférjenek az objektív nemzetközi hírforrásokhoz és a nyugati közösségimédia-platformokhoz, melyeket az orosz hatóságok az ukrajnai háború óta blokkolnak.
Ekaterina Mizulina elmondta, hogy a hatóságok az ingyenes VPN-ek betiltásával az „emberek és az eszközök” védelmére törekszenek.
Tavaly az orosz hatóságok kampányt indítottak, hogy elijesszék a lakosságot a VPN-szolgáltatások használatától, mondván, hogy ezek veszélyeztetik a személyes adataikat. Megfigyelők szerint azonban a kampány célja a szólásszabadság megfojtása, és a független hírforrásokhoz való hozzáférés korlátozása volt.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár elítélte az Ukrán Fegyveres Erők Liszicsanszk elleni támadását – mondta el hivatalos képviselője, Stephane Dujarric a RIA Novosztinak.
A főtitkár elítél minden polgári lakosság és polgári infrastruktúra elleni támadást, beleértve Liszicsanszk lövetését is, amely állítólag sok civilt megölt vagy megsebesített
– mondta a forrás.
Dujarric emlékeztetett arra, hogy a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat a nemzetközi humanitárius jog tiltja, ezek elfogadhatatlanok, és az ilyen műveleteket meg kell szüntetni.
Február 3-án az ukrán fegyveres erők megtámadtak egy épületet Liszicsanszkban, ahol egy pékség volt. Az előzetes adatok szerint 28-an haltak meg, köztük egy terhes nő és egy ötéves gyermek. A nyomozóbizottság szerint az ukrán csapatok az amerikai HIMARS MLRS-sel csaptak le a városra.
Liszicsanszk 2022 nyarán került a Luhanszki Népköztársaság irányítása alá. A várost elhagyó ukrán csapatok fontos közigazgatási épületeket robbantottak fel és semmisítettek meg. Az ukrán fegyveres erők továbbra is rendszeresen ágyúzzák Liszicsanszkot.
Hollandia további hat F–16-os vadászrepülőgépet készít elő, hogy azokat Ukrajnának szállítsa. Ezt Kajsa Ollongren, a holland védelmi minisztérium vezetője jelentette be az X-en – írja a TASZSZ.
Így összesen 24 vadászrepülőgépet szállítanak Ukrajnának, ahogyan azt korábban megígérték.
The Netherlands Ministry of Defence is readying 6 additional F-16 fighter aircraft for delivery to Ukraine. This brings the total number to 24 F-16s. 🇺🇦's aerial superiority is essential for countering Russian aggression.#StandWithUkraine
— Kajsa Ollongren (@DefensieMin) February 5, 2024
Az Ukrán Legfelsőbb Tanács elkezdett beszélni az elítéltek mozgósításáról. A nemzetbiztonsági bizottság helyettes vezetője, Jegor Csernyev szerint ez lehet az Ukrán Fegyveres Erők feltöltésének egyik eszköze.
Tudják, az én személyes álláspontom az, hogy ez az egyik eszköz, amit be lehet vetni. De meg kell értenünk, hogy ennek mindenekelőtt önkéntes mozgósításra van szükség
– mondta. Ezenfelül szerinte még szükséges, hogy legyenek olyan parancsnokok, akik ebbe beleegyeznek, és csak olyan elítélteket kell toborozni, „akikkel készek együtt dolgozni” – tette hozzá.
Elmondta, hogy személyesen ismer olyan parancsnokokat a terepen, akik készek rá, hogy elítélteket vegyenek fel az egységeikbe. És vannak olyan elítéltek is, akik készek harcolni.
Megjegyzendő, hogy az Orosz Föderációban 2022 óta küldenek elítélteket a frontra. Korábban hat háborús hónap után kaphattak kegyelmet, de most a média szerint a háború végéig maradnak szolgálatban. Az Orosz Föderációban toborzott elítélteket a „Storm Z” egységek létrehozására használják, amelyek a frontvonalra mennek a támadás során.
Borisz Nagyezsgyin orosz ellenzéki elnökjelölt-aspiráns hétfőn közölte, hogy az orosz központi választási bizottság munkacsoportja érvénytelennek találta az általa benyújtott támogatói listán szereplő nevek 15 százalékát – írja az MTI.
A tizenöt százalékos arány háromszor magasabb a támogatói aláírások esetében megengedett hibahatárnál.
Amennyiben hivatalos megerősítés is érkezik a vizsgálati eredményekről, a bizottság elutasíthatja a háborúellenes nyilatkozatokat tett Nagyezsgyin jelöltségét, és Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnök elleni indulását a márciusi orosz elnökválasztáson.
Az orosz központi választási bizottság szerdán hozza meg végső döntését az ügyben.
Nagyezsgyin a Telegramon bejelentette, hogy amennyiben a bizottság elutasítja felkerülését az oroszországi elnökválasztás szavazólapjára, a legfelsőbb bírósághoz fordul.
A parlament már ezen a héten megkezdheti a nagy visszhangot kiváltó aktualizált mozgósítási törvénytervezet tárgyalását. Ehhez jelenleg a Legfelső Tanács illetékes bizottságának döntése és az egyeztetőbizottság jóváhagyása szükséges. Ezt Olekszandr Kornienko, a parlament első alelnöke mondta újságíróknak február 5-én, hétfőn, a Zsitomir régió helyreállításáról szóló harmadik fórum alkalmával – írta a Telegraph.
„Most a (nemzetbiztonsági és védelmi – a szerk.) bizottság ülésére és annak döntésére várunk. A parlamenti megfontolás pontos időpontját nem tudom megmondani. Ezen a héten javasolták a napirendre tűzését. Világos, hogy nem hirdetjük meg az ülés időpontját, de aki olvassa az alkotmányt, az sejtheti, hogy mikor lesz a következő ülés, és ennek megfelelően a következő napok is ülésnapok lesznek.
Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy ezen a héten a parlament első olvasatban tárgyalja ezt a törvénytervezetet, valamint az összes alternatív törvénytervezetet, amelyet a bizottsághoz az első olvasat lerövidítése érdekében a vonatkozó döntések meghozataláig benyújtanak
– mondta.
A Legfelsőbb Tanács első alelnöke szerint vannak olyan információk, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban a képviselők javasolják a mozgósításról szóló törvénytervezet-módosítások tárgyalási határidejének lerövidítését, „de ezt a döntést a tanács hozza meg, tehát majd meglátjuk, hogyan szavaz róla”.
„Hamarosan összeül a parlamenti egyeztető testület, ahol megtudjuk, hogy ez vagy az a frakció mit gondol magáról a mozgósításról szóló törvénytervezet megszavazásának tényéről, és hogy a politikai pártok megszavazzák-e a határozattervezetet. Hadd emlékeztessem Önöket, hogy a napirendet az egyeztető testület szavazással tűzi napirendre. A napirendre kerülés az első rész. A második rész a szavazás a parlamentben 226 szavazattal egy adott döntés mellett” – mondta a Legfelsőbb Tanács első elnökhelyettese. Majd úgy folytatta:
Természetesen a törvénytervezet változott az első változathoz képest, de még mindig van benne több olyan álláspont, amely vitára ad okot.
Olekszandr Kornienko azt is tisztázta, hogy a mozgósításról szóló törvénytervezet mely rendelkezései a legvitatottabbak.
„Az én szempontomból ez az úgynevezett »elektronikus idézések« kérdése. Bár a dokumentum ezt nem mondja ki közvetlenül – folytatta –, ez a kérdés továbbra is vitatott. Úgy tűnik számomra, hogy a képviselők között viták lesznek a fogyatékkal élőkre és a fogyatékkal élőket gondozókra vonatkozó szabályokról. Azonban ki kell találnunk, hogy pontosan mi van odaírva, mert amennyire én hallottam, ezt a rendelkezést az egyik részből kivették, a másikhoz pedig hozzáadták. […] Nyilvánvaló, hogy a legtöbb vita az úgynevezett befolyásolás tervekről és intézkedésekről fog szólni. Így talán lesz néhány módosítás és korrekció a második olvasat előtt” – zárta szavait Kornienko.
A 68. Eurovíziós Dalfesztivált a svédországi Malmőben rendezik. Az elődöntőkre május 7-én és 9-én, a döntőre pedig május 11-én kerül sor.
Február 4-én, vasárnap hirdették ki a 2024-es eurovíziós válogatás szombaton lezajlott döntőjének eredményét – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
Ukrajnát Alyona Alyona & Jerry Heil képviseli a 68. Eurovíziós Dalfesztiválon a Teresa & maria című dallal.
A szavazáson 1 millió 167 ezer néző voksolt a résztvevőkre, ebből közel 700 ezer szavazatot szerzett Alyona Alyona és Jerry Heil párosa.
Őszintén hiszünk az igazság győzelmében, de egy zajjal teli világban csak akkor hallanak minket, ha összefogunk, és egységesen kommunikálunk
– mondták a dal tartalmáról és üzenetéről az énekesek.
Szergej Sojgu védelmi miniszter Szergej Szobjanyin moszkvai polgármesterrel együtt meglátogatta az Orosz Fegyveres Erőknél szerződéses szolgálatot teljesítők városi kiválasztási pontját – számolt be a védelmi minisztérium.
A katonai osztály vezetőjének és a polgármesternek beszámoltak az ellenőrző intézkedések és az orvosi vizsgálatok elvégzésének rendjéről.
A kiválasztási pont felszereltsége lehetővé teszi, hogy a szükséges teszteket és vizsgálatokat órákon belül, egyablakos ügyintézés keretében végezzék el – mutatott rá a védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy a pont rendelkezik a jelöltek elszállásolásához szükséges összes feltétellel: pihenőszobákkal, szimulátorokkal, televíziókkal, valamint étkezdével, ahol ingyenes étkezést biztosítanak – írja a TASZSZ.
Dmitrij Peszkov terrortámadásnak nyilvánította az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) támadását Liszicsanszkban, aminek célpontja egy pékség volt – írja a TASZSZ.
Csak terrorcselekménynek lehet nevezni azt, amit a pékség ellen elkövettek az AFU katonái. Az áldozatok száma pontosan ennek a terrorcselekménynek a szörnyűségéről beszél
– fogalmazott a sajtótitkár.
Kijelentette, további különleges katonai műveleteken dolgoznak, hogy a későbbiekben ne fordulhasson elő ilyesfajta támadás.
A georgiai állambiztonsági szolgálat február 5-én közölte, hogy lefoglalták az Ukrajnából Oroszországba tartó robbanóanyagokat, amelyeket egy olyan állítólagos „terrortámadás” céljából szállítottak, amit az oroszországi Voronyezs városában terveztek végrehajtani.
A robbanóanyagot állítólag egy furgonnal szállították szárazföldön Odesszából. A georgiai Állambiztonsági Szolgálat szerint legalább 12 személy vett részt a szállításban, köztük hét georgiai, három ukrán és két örmény.
Az egyik robbanóanyagot tartalmazó csomagot Tbilisziben találták meg, egy másikat pedig akkor, amikor néhányan megpróbáltak átjutni Oroszországba.
A georgiai állambiztonsági szolgálat szerint Andrej Sarashidze, egy Georgiából származó ukrán állampolgár – aki korábban az Odesszai terület helyi választásokon indult – szervezte meg a robbanóanyagok átszállítását.
Lehetséges, hogy a robbanóanyagot szállítók nem voltak tisztában rakományuk valódi tartalmával – tette hozzá a biztonsági szolgálat, mondván, előfordulhat, hogy csak Sharashidze tudott róla.
Georgia kormánya a hatalmon lévő Georgiai Álom párt irányításával a teljes körű invázió kezdete óta nem hajlandó csatlakozni a szankciókhoz vagy más, Oroszország elszigetelésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez.
Miközben elítélték Oroszország totális háborúját, georgiai tisztviselők bírálták Ukrajnát is – írta a The Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalmas tisztogatásokra készül az ukrán vezérkarban. Már hetek óta igyekszik eltávolítani helyéről Zaluzsnij főparancsnokot, most azonban kiderült, hogy más vezetőt sem lát szívesen a vezérkarban – írja az Unian.
Az AFU vezérkari vezetőjét, Szergej Shaptala vezérőrnagyot is eltávolítaná tisztségéből az ukrán elnök.
Az ukrán hírportál információi szerint a tisztogatások a hét közepével történhetnek meg.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint akár ezer Wagner-zsoldos is lehet Belaruszban, ahol 2023 júniusa óta állomásoznak a csapatok – írja a The Independent.
„Nagy valószínűséggel 1000-nél kevesebb orosz Wagner-zsoldos marad Belaruszban. Ők 2023 júniusa óta vannak jelen az országban, ekkor 8000 Wagner-zsoldos volt ott” –közölte a minisztérium.
A Wagner szinte biztosan továbbra is kiképzést nyújt a belorusz katonai és biztonsági erőknek
– tette hozzá.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 04 February 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) February 4, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/J67zk0ezE3 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/sd6ssz5tQe
Hétfő reggel nyújtotta be kérelmét az ukrán parlamentnek Volodimir Zelenszkij elnök. A hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbítását kérvényezte – írja a Kyiv Independent.
Az első hadiállapotot még 2022 februárjában hirdette ki, amikor kitört az orosz–ukrán háború, és azóta folyamatosan meghosszabbították az intézkedést. Jelenleg február 14-ig van érvényben a hosszabbítás, amit Zelenszkij elnök május 14-ig szeretne kitolni.
Jaroszlav Zselezniak törvényhozó azt mondta, ez lesz a tizedik parlamenti szavazás a hadiállapotról a háború kezdete óta.
A hadiállapot értelmében a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak néhány kivételtől eltekintve nem hagyhatják el az országot, mivel bármikor behívhatják őket katonai szolgálatra.
Február 5-én éjjel az orosz csapatok bombázták Herszon városát, ami tüzet okozott két lakóházban. A folyamatos támadás ellenére a mentőknek reggelre sikerült eloltaniuk a tüzeket – írja az Ukrajinszka Pravda.
Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai igazgatásának vezetője szerint az elmúlt 24 órában az orosz csapatok 11 alkalommal lőtték Herszon város területi közösségének településeit, és 46 lövedéket használtak.
Károkat jegyeztek fel Herszonban, Szadove, Prydniprovszke és Antonivka településeken.
Az elmúlt napon az orosz csapatok összesen 36 alkalommal 132 lövedéket lőttek ki Herszon régióra, tüzérség, aknavetők, MLRS-ek és UAV-k segítségével. Az ellenség 32 lövedéket lőtt ki Herszon városára – mondta Olekszandr Prokudin, a Herszoni terület közigazgatásának vezetője.
Az orosz hadsereg a régió lakónegyedeit és egy herszoni múzeumot is eltalált. A támadásban egy ember megsebesült.
Ukrajna F–16-os vadászgépekből és akár 500 kilométeres hatótávolságú rakétákból álló segélycsomagot vár – nyilatkozta Szerhij Naev, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) vezetője.
Elmondása szerint ez „lehetővé teszi az AFU számára, hogy még nagyobb sikereket érjenek el a harctéren, és felszabadítsák a területet az oroszoktól” – írja az Unian.
Dmitrij Kiszeljov orosz televíziós műsorvezető azt állítja, hogy az Egyesült Államok lőtte le Belgorod felett a Il–76-os katonai szállító repülőgépet – írja az Unian.
Kiszeljov szerint egy szakértői vizsgálat pontosan megállapította, hogy az Il–76-os repülőgépet az amerikai Patriot rakétarendszer lőtte le ukrán területről.
Hozzátette, hogy szerinte az Ukrajnában lévő Patriot rendszereket nem ukránok, hanem amerikaiak irányítják.
Az ukránokban itt nem bíznak
– állította Kiszeljov.
Megtalálták az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának eltűnt Mi–8-as helikopterének lezuhanási helyét a karéliai Onega-tóban.
A Mi–8-as helikopter roncsait a parttól 11 kilométerre találták meg. A tó mélysége a megtalálás helyén 40-50 méter
– közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma a TASZSZ-szal.
A minisztérium szerint a baleset kivizsgálására operatív parancsnokságot és bizottságot állítottak fel. A mentők motoros szánokon és légpárnás járműveken már átvizsgálták az Onega-tó vízterületét a Prionezski járásban lévő Derevjannoje falu közelében.
A munkában több mint 140 ember vett részt. Köztük az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma különleges kockázatú mentési műveletek „Leader” központjának búvárai, akik 60 méterig terjedő búvárengedéllyel rendelkeznek. A víz alatti munkához a Sólyom távműködtetésű eszközt használják, amely 300 méter mélységig képes merülni.
Mint kiderült, a katasztrófa többek között azért következett be, mert megszakadt a kapcsolat a helikopter és az irányítótorony között. Egyéb nehezítő tényezők is közrejátszottak, mint például a felhős időjárás okozta rossz látási viszonyok.