Az Európai Parlament és az Európai Tanács egy előzetes megállapodást kötöttek arról a támogatási csomagról, amelynek részeként az EU 50 milliárd eurót ad Ukrajnának a következő négy évben – írták egy közleményben, amely a tanács honlapján jelent meg.
A döntés elől az előző héten hárult el az utolsó akadály, miután kiderült, hogy Orbán Viktor eláll a vétótól. A támogatási csomag az EU 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretének (MFF) részét képezi: a nagyobbik, 33 milliárd eurós része kölcsön, és a kisebbik, 17 milliárd eurós része vissza nem térítendő támogatás.
Az EU készen áll arra, hogy addig támogassa Ukrajnát, ameddig szükséges. Az Ukrajna Eszköz [ez a program hivatalos neve – a szerk.] lehetővé teszi számunkra, hogy következetes és kiszámítható támogatást nyújtsunk Ukrajnának, és segítsük népét az ország újjáépítésében az orosz agressziós háború által okozott példátlan kihívások közepette
– mondta Vincent van Peteghem, az EU soros elnökségét betöltő Belgium pénzügyminisztere a tanács közleménye szerint.
A közleményben arra is kitértek, hogy Ukrajna az 50 milliárd eurónak a 7 százalékát kérheti előfinanszírozással, vagyis ekkora lehet az az összeg, amely a leghamarabb, a következő hetekben-hónapokban megérkezhet Ukrajnába.
Múlt hétvégén tizennégyen próbáltak illegálisan átkelni a határon, őket a csapi határőrség tartóztatta fel – írta meg a Kárpáti Igaz Szó az Ukrán Állami Határőrszolgálat nyugati regionális kirendeltségének közleménye alapján. Hamis iratokkal vagy az ellenőrző pontokat kikerülve próbáltak átjutni a határon.
Öt személyt a nagybereznai határőrség munkatársai tartóztattak le a szlovák–ukrán határ közelében. Drónnal vették őket észre és a határőrség kutyáit hívták segítségül, hogy megállítsák a határsértőket.
Három férfi Ungvárnál próbált átjutni a határon, de egyikőjük sem járt szerencsével. A hamis papírokkal próbálkozó személy lebukott, a kerítésen átmászó férfit pedig a határvadászok fogták el. A harmadik szintén a zöldhatáron akart átkelni, de nem járt sikerrel.
Újkemencénél szintén a zöldhatáron fogtak el egy férfit, hármat Felsődomonyánál, ahol az elektromos kerítés jelzett, a kutyák pedig itt is segítették a határőrök munkáját. Újabb két férfit pedig Felsődomonya határában fogtak el, akiknél semmilyen iratok nem voltak, velük szemben is intézkedtek a határőrök.
Az előállított határsértőket közigazgatási eljárás keretein belül vonják felelősségre, aminek tényéről már értesítették a rendőrséget is.
Lett gazdák ezrei vonultak utcára hétfőn az orosz gabona- és más agrártermékek európai uniós importjának betiltását követelve.
„Az EU engedélyezi az orosz »vérgabona« importját közös piacunkra, valamint átszállítását az európai kikötőkön és pályaudvarokon” – nehezményezte Juris Lazdins, a tiltakozó akció szervezője a Jelgava városában tartott egyik tüntetésen az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva.
Egyik kézzel segítünk az ukránoknak, de a másikkal engedjük az agresszor országot gabonát lopni Ukrajnában és azt nagy haszonnal értékesíteni Európának. Követeljük, hogy vágják el Oroszországot ezektől a lehetőségektől, hogy ne tudja finanszírozni háborús erőfeszítéseit
– hangoztatta Lazdins.
Lettország az orosz mezőgazdasági termékek, köztük gabona és olajosmagvak jelentős importőre. A tüntetéseket 16 városban tartották, és a szerteágazó követelések között szerepelt még a bürokratikus terhek csökkentése, illetve az általános forgalmi adó csökkentése a hazai termesztésű gyümölcsökre és bogyókra.
A tüntetők traktorain kifüggesztett transzparenseken a mezőgazdasági termelők fontosságára is felhívták a figyelmet. „Mezőgazdaság nélkül éhes, meztelen és a legrosszabb, hogy józan maradsz!” – volt olvasható az egyik humorosabb hangvételű feliraton.
A rendőrség közreműködött abban, hogy a traktorok járműoszlopai elérjék Jelgavát anélkül, hogy közlekedési fennakadásokat okoznának.
Armands Krauze mezőgazdasági miniszter az LTV helyi televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány dolgozik a problémákon, és megértéséről biztosította a gazdákat. A tüntetők kézzelfogható eredményeket követeltek, és bejelentették, hogy amennyiben ezek elmaradnak február 12-ig, úgy Riga felé vonulnak.
Olekszij Neizspapa, az ukrán haditengerészet parancsnoka abban bízik, hogy a krími híd nem fog kitartani az év végéig – írja a Stana.ua.
Arra a kérdésre, hogy a krími híd potenciálisan „halottnak” tekinthető-e, igennel válaszolt.
Korábban Vaszil Maljuk, az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) vezetője is azt mondta, hogy a krími híd „halálra van ítélve”. Elmondta, hogy az SBU hogyan ássa alá a hidat a Sea Baby tengeri drónok segítségével.
Az amerikai hadsereg volt parancsnoka pedig azt nyilatkozta, hogy az ukrán hadsereg akkor semmisíti meg a krími hidat, amikor ATACMS és Taurus rakétákat kapnak.
Az első robbanás a krími hídon 2022. október 8-án történt. Akkor egy robbanóanyagot szállító teherautó robbant fel más rakomány álcája alatt. Július 17-én éjjel a krími hidat másodszor is megtámadta két felszíni drón.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!