Oroszország eddig dokumentáltan 14 320 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 10 002 megsemmisült, 650 megsérült, 737-et a személyzete otthagyott a harctéren, 2934-et pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2728 tank van. A harckocsik közül 1783 megsemmisült, emellett 149 megsérült, 253-at magára hagytak a harctéren, 542-t pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Ukrajna szövetségesei egy tervmódosítást fontolgatnak az Ukrajna támogatásáról szóló ramsteini csúcstalálkozók formátumában, amely szerint a katonai segítségnyújtást az USA helyett a NATO koordinálná – írja a német Handelsblatt jelentésére hivatkozva a The Kyiv Independent.
Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) több mint 50 országot – köztük mind a 31 NATO-tagállamot – tömörítő, Ramstein-formátumú csúcstalálkozó 2022 áprilisa óta rendszeresen ülésezik, hogy összehangolja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
A Handelsblatt forrásai azt állítják, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár állt elő a tervvel, amelyet a múlt héten vitattak meg a NATO-tagok között.
Franciaország és Nagy-Britannia állítólag támogatja az ötletet, akárcsak Ukrajna kelet-európai szövetségesei.
Németország azonban aggódik, hogy egy ilyen lépés erősítené azt a narratívát, miszerint a NATO háborúban áll Oroszországgal.
A következő találkozó pár nap múlva, február 14-én lesz Ramsteinben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök francia kollégájával, Emmanuel Macronnal tárgyalt telefonon szombaton. A vezetők megvitatták a harctéri helyzetet és Ukrajna védelmi igényeit – írja az Ukrajinszka Pravda.
Megvitatták továbbá a G7-ek vilniusi nyilatkozatán alapuló, a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú dokumentum előkészítését.
Zelenszkij X-en közölte, hogy megköszönte Macronnak és a francia népnek „a rendíthetetlen támogatást”.
Nagyon pozitív és célratörő beszélgetés volt, pontosan az, amire most szükségünk van
– tette hozzá.
Magyarország területére 2024. február 10-én az ukrán-magyar határszakaszon 4801 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.
Bár a Nyugat nem akar háborút Oroszországgal, mégis fel kell készülnünk egy olyan konfrontációra, amely évtizedekig is eltarthat – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt Am Sonntag című német lapnak adott interjújában, melyet a The Kyiv Independent szemlézett.
A NATO-országok tisztviselői az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta egyre nagyobb aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a szövetség nem eléggé felkészült egy Oroszországgal való konfliktusra.
Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök győz Ukrajnában, nincs garancia arra, hogy az orosz agresszió nem terjed át más országokra
– figyelmeztetett Stoltenberg. Hozzátette, hogy a NATO-nak javítania kell katonai képességeit, mivel „az elrettentés csak akkor működik, ha hiteles”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!