Lengyelország őrizetbe vett egy, az orosz hírszerzésnek dolgozó férfit, aki szabotázscselekményeket tervezett elkövetni, többek között fel akart gyújtani létesítményeket a nyugati Wroclaw városában – írja a The Independent a biztonsági szolgálatok tájékoztatása alapján.

Lengyelország, amely az Ukrajnába irányuló nyugati katonai szállítások csomópontja, azt állítja, hogy az orosz kémek egyik fő célpontjává vált, és azzal vádolja Moszkvát és szövetségesét, Belaruszt, hogy megpróbálják destabilizálni az országot.

„A Belbiztonsági Ügynökség olyan információkat kapott, hogy egy ukrán állampolgár az orosz titkosszolgálatok nevében eljárva azt tervezi, hogy felgyújtja a stratégiai szempontból fontos infrastruktúra elemeinek közelében lévő létesítményeket Wroclawban” – áll a biztonsági szolgálatok közleményében.

Oroszország a 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 400 300 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1210 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 6465 tankot,
• 12 129 páncélozott harcjárművet,
• 9641 tüzérségi rendszert,
• 984 rakétavetőt,
• 671 légvédelmi berendezést,
• 332 repülőgépet,
• 325 helikoptert és
• 12 716 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 25 orosz hajót, 7408 hadműveleti és taktikai drónt, 1528 egység speciális felszerelést és 1895 cirkálórakétát számoltak fel.

Csütörtökön robbanást történt Oroszországban, az Altaji határterületen található Bijszk városában – írja a The Kyiv Independent. 

A lap szerint a helyi sajtó és lakosság számolt be az ipari területen történt robbanásról, amelyről videó is készült. 

A lap azt is megjegyezte, hogy a helyszín

Úgy tudni, hogy a detonáció az FRPC Altai nevű állami fejlesztő- és gyártóvállalatnál történhetett, amely a nyugati és az ukrán, sőt még a japán szankciós listán is szerepel.

A robbanás miatt állítólag több ablak is kitört, viszont Bijszk polgármester azt mondta, hogy pusztán „egy technológiai folyamat” miatt hallhattak egy nagy dörrenést a lakosok, és hogy „nincs miért aggódni”.

Az elmúlt 24 órában, február 15-én 95 katonai összecsapás történt a frontvonalon az Ukrán Fegyveres Erők (UFA) és az oroszok között – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A vezérkar reggeli jelentése szerint a védelmi erők három ellenséges támadást vertek vissza a harkivi területen található Szinkivka és Ivanivka közelében. Ugyanakkor Limanszk irányában, a donyecki területen Terny, Jampolovka és Veszeloja térségében folytak a harcok. Ott az orosz hadsereg hat támadását sikerült visszatartani.

Bahmut irányában az orosz csapatok tíz támadást hajtottak végre a donyecki területen lévő Bogdanivka, Ivanivszke, Klescsievka és Andrejevka közelében, de nem jártak sikerrel.

Avgyijivka térségében az ukrán védők továbbra is feltartóztatják az ellenséget, amely nem hagy fel az Avgyijivka bekerítésére tett kísérleteivel. Az elmúlt 24 órában a védelmi erők 28 ellenséges támadást vertek vissza Avgyijivka, Lastocskinoje térségében, valamint további öt támadást Pervomajszkoje és Nevelszkoje közelében a donyecki területen. A döntés értelmében tervezik az egységek megerősítését és a csapatok manőverezését a fenyegető irányokba

– közölte az ukrán vezérkar.

Az Orosz Föderáció emellett egyre nagyobb nyomást gyakorol a Herszon régió bal partján lévő ukrán hídfőállásra is. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a kannabisz orvosi célú használatát engedélyező törvényt – számolt be az MTI az ukrán parlament honlapján csütörtökön megjelent bejegyzésre hivatkozva.

Az érintett növények gyógyászati, ipari és tudományos tevékenységet szolgáló forgalmazásának szabályozásáról szóló törvényt elsősorban annak érdekében hozták, hogy lehetőséget adjon a betegek – különösen a rákbetegségben és a háborúból eredő poszttraumás stressz zavarokban szenvedők – kiegészítő kezeléséhez.

A kannabisz termesztését és értékesítését a jogszabály külön engedélyekhez köti, emellett a termelőknek hozzáférést kell biztosítaniuk a rendőrség számára, hogy a termesztés helyszínén folyamatos videómegfigyelést folytathasson.

Az egészségügyi minisztériumnak – amely támogatta a törvény elfogadását – listát kell készítenie azokról a betegségekről és állapotokról, amelyek esetén orvosilag javallott a kannabisz alkalmazása.

A törvény a hivatalos közlönyben történő kihirdetése után hat hónappal lép hatályba.

Magyarország területére február 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4454 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4835 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Repülőgép-hajtóműveket, rádióelektronikai és kommunikációs berendezéseket, valamint aknavető lőszert gyártó, továbbá üzemanyagot előállító ukrán üzemekre mért csoportos csapást csütörtök reggel az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint. 

Az ukrán hadiipari komplexum elleni csapást sikeresnek minősítette az orosz védelmi tárca.

A csütörtöki moszkvai hadijelentés szerint Donyecknél és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben három frontszakaszon 13 ukrán támadást vertek vissza. A legtöbb, szám szerint tíz ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg.

Az ukrán fél a frontszakaszon több mint ezer katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 360-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek csütörtökön azt mondta, hogy Donyeck körzetében az ukrán erők egy részét az orosz erők „tűzellenőrzés alatt tartják”, ami szerinte azt jelenti, hogy „tulajdonképpen bekerítették”. Elmondta, hogy az ukrán csapatok megkísérlik egyes állások elhagyását, és közben veszteségeket szenvednek.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára egy csütörtöki, brüsszeli sajtótájékoztatón közölte: nem hiszi, hogy az Egyesült Államok otthagyná a szövetséget, még akkor sem, ha Donald Trump lesz az elnök.

Mint mondta, három okból kifolyólag bízik abban, hogy ez nem történik meg.

Először is, ez [a NATO-szerepvállalás] az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke; másodszor, a NATO erős kétpárti támogatást élvez a kongresszusban; harmadszor, a kritika nem a NATO-ra, hanem az európai NATO-tagokra irányul

– mondta Donald Trump pár nappal ezelőtti szavairól Stoltenberg az Ukrajinszka Pravda szerint. 

Érdekesség, hogy Jens Stoltenberg az előző hétvégén még ennél élesebben reagált a volt republikánus elnök kijelentésére, akkor azt mondta: 

Bármely olyan felvetés, hogy a szövetségesek nem fogják megvédeni egymást, aláássa mindannyiunk biztonságát, beleértve az Egyesült Államokét is, és fokozott veszélynek teszi ki az amerikai és európai katonákat. Arra számítok, hogy függetlenül attól, hogy ki nyeri az elnökválasztást, az Egyesült Államok továbbra is erős és elkötelezett NATO-szövetséges marad.

Kedves olvasóink!

Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Vlagyimir Putyin nukleáris fegyvert küld az űrbe, riadót fújt az amerikai hírszerzés;
• Légiriadót adtak ki Ukrajna teljes területére, stratégiai bombázókkal és cirkálórakétákkal támadnak az oroszok;
• Dmitrij Peszkov amerikai trükknek nevezte a hírt, hogy az oroszok nukleáris fegyvereket küldenének az űrbe;
• Volodimir Zelenszkij hatalmas port kavaró döntése még súlyos problémát okozhat Ukrajnának;
• Ukrajna feldühítheti az osztrákokat egy meglepő lépéssel;
• Orosz kormányzó: Ukrán támadás érte Belgorodot és környékét, többen meghaltak;
• Szörnyű ukrán jelentések érkeznek a frontról – közölte egy német újságíró.

Tartsanak velünk ezúttal is!