Csehek százai és egy maroknyi ukrán éjjel-nappal azon dolgozik Kelet-Csehországban, hogy a második világháborúból származó épületegyüttest átalakítsa Ukrajna fegyver- és lőszerellátásának központjává – számolt be róla a Reuters.
A kezdeményezés része annak az európai erőfeszítésnek, hogy Ukrajnát fegyverekkel látja el az orosz erők visszaszorításához,
miután elakadt a nemzetközi támogatás gerincét jelentő amerikai katonai segély.
Onno Eichelsheim tábornok, a holland hadsereg vezetője a cseh magánfegyvergyártó Excalibur Army tulajdonában lévő Šternberk településen található létesítményben tett látogatása során felhívta a figyelmet a helyzet sürgősségére: Kijev veszteségei nőnek Kelet- és Dél-Ukrajnában.
Fel kell gyorsítanunk. Többet kell szállítanunk, és gyorsabban
– mondta a Reutersnek azon a közelmúltbeli útja során, amelyen az önjáró tarackágyúkat és a csatába küldendő felújított orosz harckocsikat ellenőrizték.
„Az első tételnek négy hónapon belül el kell készülnie, és ez nagyon óvatos számítás. A második rész minden bizonnyal az idei év második felében lesz szállítható” – mondta Simon Wouda ezredes, a holland ukrajnai munkacsoport vezetője.
Elmondta, hogy folynak az erőfeszítések, hogy további szerződéseket kössenek a magánkézben lévő Excalibur Army vállalattal 155 mm-es töltények vásárlására, amelyek illeszkednek a hollandok által szállított tüzérségi fegyverekhez.
A vállalat lőszergyártóként működik – légvédelmi rendszereket és járműveket gyárt, valamint harckocsikat, tüzérséget és lövedékeket szerez be a világ minden tájáról, és átalakítja azokat Ukrajna számára.
A Mark Rutte holland miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által részletezett biztonsági megállapodás részeként Wouda garantálni szeretné a folyamatos lőszerellátást. Hollandia és más országok mintegy 800 000 tüzérségi lövedéket finanszíroznak, amelyeket Csehországon keresztül szereznek be.
Ukrajnának a lőszerszállítást megszakította a politika: az Egyesült Államok Kongresszusa 60 milliárd dolláros katonai segélycsomagot tart vissza, az európai hatalmak pedig megosztottak abban, hogy uniós forrásokat használjanak lőszervásárlásra a blokkon kívül.
Körülbelül 2 millió darab nagy kaliberű lőszer kapható a globális piacon – mondta egy magas rangú cseh tisztviselő. Az ukrán háborúból eredő kereslet az árakat 2800-3200 dollárra emelte a korábbi 700-1200 dolláros árakról – mondta két, a piacot ismerő forrás.
Avgyijivka bevétele után az orosz hadsereg megakadályozta, hogy az ukrán erők megvethessék a lábukat egy újabb védvonalon – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi parancsnoki videókonferencián.
Miután az ukrán fegyveresek elmenekültek az avgyijivkai védelmi csomópontról, az orosz csapatcsoport nem hagyta, hogy megkapaszkodjanak a Petrovszke–Lastocskine–Szjeverne vonalon, és továbbra is nyomást gyakorol az ellenségre nyugat felé
– hangoztatta Sojgu, méltatva az orosz hadsereg teljesítményét.
A moszkvai katonai tárca keddi hadijelentése a kupjanszki, a donyecki és az avgyijivkai frontszakaszról számolt be orosz előretörésről, 21 ukrán támadás és ellentámadás visszaverése mellett. A legtöbb, szám szerint tíz ellenroham Avgyijivkánál hiúsult meg.
Kedden az orosz erők 6 irányból támadtak, a legaktívabban Novopavlivszkában, 4 rakéta- és 106 légicsapást mértek, 154 többszörös rakétaindítású rakétarendszert lőttek ki az ukrán csapatok állásaira és településeire, és 86 harci összecsapásra került sor a frontvonalon az elmúlt nap folyamán – számolt be róla Ukrajna Fegyveres Erőinek vezérkara a Facebookon.
Az ellenség továbbra is figyelmen kívül hagyja a hadviselés törvényeit és szokásait, terrortaktikát alkalmaz, rakéta- és légicsapásokat indít, és több rakétavetőt lő ki nemcsak katonai, hanem számos polgári objektumra is országunkban
– írta közleményében a vezérkar.
Az elmúlt nap folyamán 86 harci összecsapásra került sor: az oroszok összesen 4 rakéta- és 106 légicsapást mért, valamint 154 alkalommal lőtt többszörös rakétaindító rendszerből az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.
Sajnos az orosz terrortámadásoknak civil áldozatai is voltak. Többemeletes és magánházak, valamint egyéb polgári infrastrukturális létesítmények semmisültek meg és rongálódtak meg
– áll a bejegyzésben.
Éjszaka az orosz csapatok ismét megtámadták Ukrajnát a Sahíd drónok segítségével. Az előzetes információk szerint a védelmi erők 42 ilyen drónból 38-at megsemmisítettek. Az áldozatokról és az infrastruktúrában keletkezett károkról szóló információk tisztázása folyamatban van.
Az amerikai székhelyű kutatóintézet, az Institute for the Study of War (ISW) szerint az orosz haderő jelentős mennyiségű légicsapást mér Ukrajnára, annak ellenére, hogy az ukrán erők az utóbbi hetekben a legtöbb támadást sikeresen hárították, és több vadászbombázót is lelőttek – írta az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok Szu–34-es és Szu–35-ös vadászbombázó repülőgépekkel támadnak, amelyekkel naponta körülbelül száz bevetést hajtanak végre. Az ISW szerint a támadások száma azt követően sem csökkent, hogy az ukránok több repülőgépet is megsemmisítettek.
Az orosz fegyveres erők ma rakétacsapással megsemmisítették az M142 HIMARS MLRS-eket a Donyecki területen lévő Dobropilla közelében – ezt állítják az orosz Telegram-csatornák és a Strana.
Szerintük a sorozatrakéta-kilövő rendszert egy felderítődrón észlelte Nikanorovka falu közelében, majd egy Iskander rakétával csapást mértek rá.
Ukrajna nem erősítette meg ezt az információt. Az ukrán katonai Telegram-csatornák azonban már úgy kommentálják a videót, mint „az első vizuális megerősítést” arról, hogy a HIMARS-berendezést Ukrajnában találat érte.
Korábban az oroszok többször is állították, hogy a HIMARS-ot találat érte, de Ukrajna ezt tagadta.
Párizs nem lépi át a határt az ukrán konfliktusban való bűnrészességhez – írta meg a TASZSZ. Ezt Stephane Sejournet francia külügyminiszter vezetője jelentette ki az LCI televíziós csatorna műsorában.
Soha nem léptük át a konfliktusban való bűnrészesség határát, és nem is fogjuk átlépni
– mondta a miniszter. Sejournet szerint „Franciaország üzenete Oroszországnak nagyon világos: Párizs továbbra is támogatni fogja Kijevet”.
Korábban Emmanuel Macron francia elnök Prágában honfitársaihoz szólva felszólította az európai szövetségeseket, hogy „ne mutassanak gyávaságot” az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban. Február 26-án Macron elmondta, hogy egy párizsi találkozón, amelyen mintegy 20 nyugati ország képviselői tárgyaltak Ukrajna további támogatásáról, szóba került a nyugati országok szárazföldi csapatainak esetleges Ukrajnába küldése. Elmondása szerint a résztvevők hivatalosan nem jutottak konszenzusra ebben a kérdésben, de egy ilyen forgatókönyv nem zárható ki a jövőben.
A konferenciát követően a legtöbb részt vevő ország képviselői kijelentették, hogy nem tervezik csapatok küldését Ukrajnába, sőt, még inkább ellenzik az Oroszország elleni katonai műveletekben való részvételüket. Február 27-én Sejournet leszögezte, hogy a nyugati csapatok jelenléte Ukrajna területén szükséges lehet bizonyos típusú segítségnyújtás, többek között az aknamentesítés és az ukrán egységek kiképzése érdekében, de ez nem jelenti a konfliktusban való részvételüket.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!