Oroszország eddig dokumentáltan 14 737 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 10 345 megsemmisült, 674 megsérült, 782-t a személyzete otthagyott a harctéren, 2936-ot pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2803 tank van. A harckocsik közül 1840 megsemmisült, emellett 149 megsérült, 277-et magára hagytak a harctéren, 537-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Ukrajna keleti, déli és középső részén összesen öt régióban hirdettek légiriadót a hivatalos riasztási honlap szerint – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A szirénák jelenleg Dnyipropetrovszk, Kirovohrad, Mikolajiv, Poltava és Harkiv régiókban, valamint a Donyecki Népköztársaság Kijev által ellenőrzött területein, Zaporizzsja és Herszon régiókban szólnak.
Pénteken Ukrajna több régiójában légiriadót rendeltek el, majd törölték el. Az odesszai területről egy infrastrukturális létesítmény megrongálódását jelentették.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az éjszaka 12 ukrán drónt lőttek le Belgorod és Volgográd régiók felett.
Belgorodnál egy ukrán pilóta nélküli légi járművet, Volgográd felett tizenegy UAV-t semmisítettek meg – írta az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz–ukrán háború stratégiai fordulóponthoz érkezhet. A szárazföldi harc Ukrajna keleti részén patthelyzetbe került, de a Krímben csökkent az orosz tengeri és légi erő.
A nyugati segélyek jövőbeli áramlása is bizonytalanabbá válhat. E kihívások kezelése érdekében a Nyugat növelheti az ukrán hadsereg támogatását, és jelezheti Moszkva felé a határozottságot − közölte a RAND Corporation.
A litván hírszerzés úgy értékelte, hogy Oroszország képes a jelenlegi tempó fenntartására az ukrajnai háborúban, és valószínűleg képes lesz fokozatosan kiterjeszteni katonai képességeit a közeljövőben − írja elemzésében az Institute for the Study of War.
A balti állam titkosszolgálata úgy értékelte, hogy Oroszország nem valószínű, hogy feladja hosszú távú céljait Ukrajna leigázásáról, még akkor sem, ha nem sikerül katonai eszközökkel elérnie ezeket a célokat.
A litván hírszerzés úgy értékelte, hogy Oroszország hosszú távon konfrontációra készül a NATO-val.
Magyarország területére 2024. március 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4864 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5268 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Oroszország eddig dokumentáltan 14 737 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 10 345 megsemmisült, 674 megsérült, 782-t a személyzete otthagyott a harctéren, 2936-ot pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2803 tank van. A harckocsik közül 1840 megsemmisült, emellett 149 megsérült, 277-et magára hagytak a harctéren, 537-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
A Moszkvától több száz kilométerre lévő Cserepovec városát dróncsapás érte csütörtök hajnalban – számolt be az orosz TASZSZ hírügynökség.
A TASZSZ szerint a támadás a Szeversztal nevű ipari üzem ellen irányult, amelyet korábban szankciókkal is sújtott a Nyugat. A csapás azért lehet meglepő, mert az orosz város légvonalban több mint 1000 kilométerre található az ukrán fővárostól, Kijevtől, és ilyen távolságba nem gyakran jutnak el ukrán drónok.
Jelzésértékű lehet, hogy az orosz állami hírügynökség beszámolójában is azt írták, hogy a drón eredete ismeretlen (holott rendszerint ukrán drónokról írnak az ehhez hasonló incidenseknél). A támadásnak nem volt sérültje, a hatóságok hivatalos vizsgálatot indították, hogy tisztázzák a részleteket.
Az esetről azóta egy videó is megjelent a közösségi médiában, bár ezen csak a robbanás látható, de hogy mi okozta, az már nem.
Drones attacked already the third major steel plant in Russia
— NEXTA (@nexta_tv) March 7, 2024
In Cherepovets, a drone attack caused an explosion at the Severstal metallurgical plant.
Earlier, metallurgical plants in the Lipetsk and Kursk regions were attacked. pic.twitter.com/VoVgycRALm
Orosz és ukrán közösségi oldalak is beszámoltak arról, hogy az orosz hadsereg most először bevethette az FAB–1500-as típusú irányított siklóbombákat.
A bombát egy donyecki településnél, Krasznohorivkánál használhatták. A csapásról több videó is készült.
Krasnohorivka, Donetsk region... arrival of the russian FAB-1500.
— Ukraine Front Line (@EuromaidanPR) March 7, 2024
russians drop a 1,500kg FAB-1500 bombs on Krasnohorivka, this is how they destroy Ukrainian towns. pic.twitter.com/Xa4bxkILJ8
Julian Röpcke, a Bild ukrajnai tudósítója is írt erről a közösségi oldalán, megjegyezve, hogy a videó egyik pillanatában jól láthatóak a bomba szárnyai is.
Seems like Russia managed to construct FAB-1500.
— Julian Röpcke🇺🇦 (@JulianRoepcke) March 7, 2024
Wings are clearly visible.
And no: The Kremlin is not suffering any significant shortage of Su-34 and other fighter jets to drop these glide bombs in the East. pic.twitter.com/w6gRBhfoVn
Ettől függetlenül hivatalosan még nem erősítették meg, hogy Oroszország valóban FAB–1500-ast használt a csapáshoz. Az viszont biztos, hogy a kisebb FAB-bombákat (a 250-est és 500-ast) már többször is használták a háborúban.
Russia FAB-250 with complete accuracy pic.twitter.com/hnsCvCxVtA
— What the media hides. (@narrative_hole) March 7, 2024
Maia Sandu moldáv elnök csütörtökön, Emmanuel Macron francia elnökkel közös sajtótájékoztatóján azt mondta: Moszkva át akarja venni az irányítást Moldova felett, és ehhez nem riadnak vissza a zsarolástól, dezinformációs kampányoktól, „sőt még a puccskísérletektől sem”.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint az államfő köszönetet mondott Macronnak a pénzügyi és katonai támogatásért, amelyet nekik nyújtanak (a felek korábban, Sandu párizsi látogatása idején több gazdasági és katonai megállapodást is aláírtak).
Emmanuel Macron a mostani találkozón azt is bejelentette, hogy egy állandó katonai missziót is elindítanak a következő hónapban Moldova fővárosában, Chisinauban, amely elősegítheti a két ország jövőbeli katonai együttműködését.
Arról, hogy Moldovában puccsra készülhetett Oroszország, korábban is jelentek meg jelentések. Többek közt a Fehér Ház is felvállalta ezt az állítást egy évvel ezelőtt, az amerikai hírszerzés értesüléseire hivatkozva.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!