„Az éjszaka folyamán az oroszok ismét lecsaptak az energetikai létesítményekre egy masszív és kombinált támadás keretében” – közölte az Ukrenergo áramhálózat-üzemeltető cég a Telegramon. A tájékoztatás szerint a támadások megrongálták a központi és nyugati régiókban lévő hő- és vízerőműveket.
Regionális tisztviselők szerint az orosz erők a Dnyipro városához közeli Kamjanszke körzetben támadták az infrastruktúrát. Legalább egy ember megsebesült – tették hozzá.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter azt is közölte, hogy Dnyipropetrovszk, Poltava és a Cserkaszi terület térségében is támadás érte az erőműveket.
Denisz Smihal ukrán kormányfő később egy nyilatkozatban arról számolt be, hogy hat ukrajnai régió energetikai létesítményeit támadták meg.
A legnagyobb, magánkézben lévő áramszolgáltató cég, a DTEK közölte, hogy három hőerőművét is támadás érte, amelyek súlyosan megrongálódtak – írja az MTI.
Lengyelország nyomoz egy orosz hírszerzéshez köthető orosz propagandahálózat ellen, miután Csehország felfedte egy Ukrajna- és EU-ellenes dezinformációt terjesztő Kreml-barát hálózat működését – írta a The Kyiv Independent a Lengyel Belbiztonsági Ügynökség (ABW) március 28-i bejelentésére hivatkozva.
Petr Fiala cseh kormányfő március 27-én jelentette be, hogy szankcionálták Viktor Medvedcsuk Kreml-barát ukrán oligarchát és Artem Marcsevszkij Kreml-barát propagandistát, amiért a szankciólistára is felkerült Európa Hangja weboldalon keresztül próbálták befolyásolni a csehországi diskurzust.
A hálózat célja „a Kreml külpolitikájának megvalósítása volt, beleértve Lengyelország pozíciójának gyengítését a nemzetközi színtéren, Ukrajna és az Európai Unió szerveiről alkotott kép hiteltelenítését” – közölte az ABW, hozzátéve, hogy a lengyelországi műveletet Csehországgal és más nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben hajtották végre.
Az ABW ügynökei házkutatást tartottak Varsóban és Tychyben, egy dél-lengyelországi városban, és 48 500 eurót és 36 000 dollárt, valamint számítógépes adatokat és mobiltelefonokat foglaltak le.
Az ABW munkája egy korábbi nyomozáshoz kapcsolódott, amelyből kiderült, hogy egy lengyel állampolgárt azzal gyanúsítottak, hogy az orosz titkosszolgálatok javára kémkedett.
A férfi a lengyel és az európai parlamenti képviselő, az orosz titkosszolgálat munkatársai által megbízott és finanszírozott feladatokat látott el, amelyek többek között propagandát, dezinformációs tevékenységet és politikai provokációkat is jelentettek – fogalmazott a belbiztonsági ügynökség, amely szerint „az volt a cél, hogy orosz befolyási övezeteket építsenek ki Európában”.
Őrizetbe vették a hatóságok Antonina Favorszkaját, azt az újságírót, aki az utolsó videót készítette Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusról – írja a The Guardian.
Favorszkaja több éven át tudósított Navalnij pereiről, ő egyike annak a hat újságírónak országszerte, akit ebben a hónapban őrizetbe vettek. Az újságírót azzal vádolták meg, hogy „szélsőséges szervezetben” vett részt, mert posztokat tett közzé Navalnij korrupcióellenes alapítványának közösségi médiafelületein.
Navalnij szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy Antonina Favorszkaja nem tett közzé semmit az alapítvány platformjain, és szerinte az orosz hatóságok azért vették célba, mert újságírói munkáját végezte.
A brit Evolve Dynamics vállalat olyan, speciális felderítődrónokat fejleszt ki az ukrán hadsereg számára, amelyek képesek ellenállni az elektronikus hadviselésnek – írja a Kyiv Independent a Reuters jelentése alapján.
Az elektronikus hadviselés a támadó- és felderítődrónok jeleinek zavarására összpontosít azáltal, hogy hamis frekvenciákkal túlterhelik a vevőkészüléküket, megakadályozva, hogy a drónok elérjék a célpontjukat.
A drónok kulcsfontosságú eszközt jelentenek Ukrajna számára. Volodimir Zelenszkij elnök januárban azt mondta, hogy 2024-ben az egyik legfőbb prioritás Oroszország leelőzése a drónműveletek terén.
A nyugati országok egységes stratégiájának hiánya Ukrajnával kapcsolatban Oroszországnak kedvez – jelentette ki Lubomir Zaoralek volt cseh külügyminiszter, írja a RIA.
Mit csinálnak egyébként a NATO és az unió miniszterelnökei és külügyminiszterei? Nem az Ukrajnára vonatkozó stratégia és az Oroszországgal kapcsolatos közös stratégia megalkotása volt a fő feladatuk? (...) Ha nincs egységes stratégiánk, az a Kremlnek kedvez
– mondta.
A volt miniszter szerint Prága eddig nem tudott időpontot kitűzni az Ukrajnának ígért lőszerek leszállítására, most júniusról van szó. Ugyanakkor Ukrajna havonta 200 ezer darab tüzérségi lőszert használ el.
Zaoralek szerint egyértelmű, hogy a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás egyre csökken. Ráadásul egy orosz offenzíváról is beszélnek, amely nagyon hamar elkezdődhet.
A nyár beköszöntével egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az orosz megszálló erők újabb nagyszabású offenzívát indítanak a frontvonal teljes hosszán – írja a The Economist brit hírportál csütörtöki cikkében.
A tavasz szünetet hozott a fronton folyó harcokban, mivel a felszerelések nem tudnak mozogni a nedves talajon.
De ez nem fog sokáig tartani. Ahogy a tavasz nyárba fordul, félő, hogy Oroszország újabb nagy offenzívát indít, ahogyan tavaly is tette. És az, hogy Ukrajna ezúttal képes lesz-e ezt megakadályozni, sokkal kevésbé tűnik valószínűnek, mint akkor. Ezért sürgősen több csapatot kell mozgósítania, és megbízhatóbb védelmet kell kiépítenie a frontvonalon
– írja a lap.
A szerzők arra is rámutatnak, hogy az Egyesült Államok és Európa szükséges katonai segítségéről szóló döntés késleltetése kockázatokat rejt magában, mivel Oroszország „áttörhet Ukrajna elégtelen védelmi vonalain”.
Ukrajna azonban nem hibáztathatja egyszerűen a szövetségeseit. Ő is követett el hibákat. Az egyik ilyen hiba a munkaerő kérdésében elkövetett hibája. Oroszország újabb mozgósítási hullámra készül a következő nagy offenzívájához. A március 22-én egy moszkvai koncertterem ellen elkövetett terrortámadás valójában megkönnyítheti ezt a feladatot Vlagyimir Putyin számára, aki ezt arra használja fel, hogy azt állítsa, Oroszországnak erősnek kell lennie a vérszomjas ellenséggel szemben
– áll a The Economist cikkében. A lap szerint Ukrajna „nagyon későn erősíti meg védelmi pozícióit, és a kormány még mindig egy újabb ellentámadásról álmodik, és fél attól a gondolattól, hogy a jelenlegi frontvonal valami olyanná válhat, mint egy határ”.
Az a gondolat, hogy ez a vonal a jövőbeli béketárgyalások alapjává válhat, pontosan az, amit Zelenszkij szeretne elkerülni. De a veszélyek most olyan nagyok, hogy ez a legkevésbé rossz lehetőség
– olvasható a cikkben.
Az Ukrán Miniszteri Kabinet a jelenlegi „Megfizethető hitelek 5-7-9” programhoz hasonló programokat dolgoz ki, amelyek célja a védelmi magánvállalkozásoknak történő hitelnyújtás lesz – írja az Ekonomicsna Pravda Jurij Katszijon, az Oschadbank igazgatótanácsának elnökhelyettesére hivatkozva.
A tisztviselő a „Hogyan változtak meg a vállalati üzleti szolgáltatások a háború alatt” című kerekasztal-beszélgetésen jelentette be a hírt.
A kormány jelenleg néhány, az 5-7-9-es támogatási programokhoz hasonló programon dolgozik a védelmi magánszektor számára. Ez lehetővé teszi majd az újonnan létrehozott vállalatok számára, hogy finanszírozáshoz jussanak ezen a területen
– mondta Katszijon.
Elmondása szerint a stratégiai iparágak támogatása az Oschadbank egyik prioritása lesz. A bankár megjegyezte, hogy a pénzintézet most a magán védelmi szektor finanszírozására – amely véleménye szerint a gazdasági fejlődés és a hitelállomány növekedésének új hajtóereje lehet –, valamint az önkormányzatok finanszírozására összpontosít.
A közelmúltban történt orosz rakétatámadások, valamint a szabotőrök beszivárgásának megnövekedett veszélye miatt fokozott biztonsági intézkedéseket vezetnek be az ukrán fővárosban – közölte Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője.
A The Kyiv Independent szerint Popko azt mondta, hogy a kijevi védelmi tanács rendkívüli ülésén döntöttek erről, és a döntést nagyban befolyásolta az, hogy Oroszország egyre gyorsabb rakétákat használ az ukrán főváros elleni csapáshoz (korábban írtunk arról, hogy hiperszonikus rakétákat is bevetettek).
Ezen kívül az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerdán jelentette be, hogy őrizetbe vettek két ukrán állampolgárságú férfit, akik a kijevi rakétacsapások megtervezésében segítettek az orosz biztonsági szolgálatnak, az FSZB-nek.
A fokozott biztonsági intézkedések kevés konkrétumot tartalmaznak egyelőre, de az biztos, hogy felülvizsgálják például azt, hogy miként lehet nyilvános eseményeket, tömegrendezvényeket tartani a fővárosban. Szerhij Popko mindemellett leszögezte, hogy a lakosoknak nyugodtnak kell maradniuk, nem szabad pánikolniuk, és hogy pusztán megelőző óvintézkedésekről van szó annak érdekében, hogy garantálják a civilek biztonságát.
A megkérdezett ukrán állampolgárok mintegy 70 százaléka úgy gondolja, Ukrajna gazdasága helyreáll, amennyiben győzelmet arat Oroszország felett – írta az Ukrajinszka Pravda.
„Az ukrán társadalomban van erő és optimizmus, amely azt célozza meg, hogy Ukrajna ne egyszerűen helyreállítsa, amit a háború alatt elveszített, hanem elérje azt a gazdasági szintet, amely a harcok előtt volt. Az állampolgárok 68,3 százaléka gondolja úgy, hogy ez lehetséges” – mondta Tarasz Zsovtenko politikai szakértő.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!