Nagy fordulat jöhet a háborúban, de nem lesz benne köszönet

Odessza déli és délkeleti területeit támadás érte péntek éjszaka, két drón érkezett a térségbe a Fekete-tenger felől, amelyeket az ukrán légvédelem megsemmisített. Mintegy négy drónt lőttek ki Dnyipropetrovszknál, egyet pedig Herszon régióban – írja az RBC Ukraine Natalja Humenyuknak, az Ukrán Déli Védelmi Erők szóvivőjének beszámolójára hivatkozva.

A műveleti területünkön lévő légvédelmi erőkkel együtt körülbelül három órát töltöttünk egy dróntámadás visszaverésével, amely nyilvánvalóan ismét az energetikai infrastruktúrát célozta

– mondta a szóvivő.

Míg az Odesszai területen nem volt találat, a Dnyipropetrovszki régióban lezuhant drón roncsai egy gabonatároló területére estek, ahol tűz ütött ki: ezt gyorsan felszámolták, senki nem sérült meg, és kritikus károk sem keletkeztek.

A szóvivő szerint az orosz hadseregnek gondjai lehetnek az információszerzéssel, ezért fokozzák a pilóta nélküli drónok felderítő tevékenységét. 

Korábban írtunk arról, hogy az úgynevezett Brailai Nagyszigeten (az ukrán határtól nagyjából 23 kilométerre) egy drón csapódott be csütörtök este. Egyelőre nem tudni, hogy az eszköz kihez tartozhatott, és miért zuhanhatott le Romániában. Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken Temesváron sajtótájékoztatót tartott ezzel kapcsolatban, és azt mondta: a vizsgálatok zajlanak, és lezárták azt a területet, ahol a drón maradványai találhatóak. 

A kormányfő kifejtette, a becsapódás helyén keletkezett kráterből arra következtetnek, hogy robbanás nem történt, így a drón akkor sem okozott volna kárt, ha máshol zuhan le.

Nem ez az első ilyen eset, de szeretném, ha az utolsó lenne. Emberélet nem forgott veszélyben

– fogalmazott a miniszterelnök.

Mindeközben Catalin Drula, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a védelmi minisztérium korábbi bejelentésére reagálva közölte: a drón 23 kilométert tett meg a román légtérben, Braila városától alig 8 kilométerre csapódott be. „Az ukrajnai háború kirobbanása óta ilyen mélyre még nem hatolt be katonai drón Románia területére” – hangsúlyozta.

Hozzátette: Klaus Iohannis államfő arról is magyarázattal tartozik, hogy miért nincs légvédelmi rendszer ebben a térségben, tekintve hogy az orosz hadsereg gyakran bombázza a Románia keleti határának közelében fekvő ukrán városokat, és nem ez az első eset, amikor dróndarabok csapódnak be az ország területére.

Klaus Iohannis, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă, tegyék félre a Románia foglyul ejtését és az ellenzék ellehetetlenítését célzó tervüket, hagyják a választásokat, és magyarázzák meg az embereknek, miként fordulhat elő, hogy egy katonai drón észrevétlenül mozogjon Románia légterében

– közölte Drula a Maszol.ro beszámolója szerint. 

Magyarország területére 2024. március 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 6489 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4890 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI. 

Robert Habeck, Németország alkancellárja és egyben gazdasági és éghajlatvédelmi minisztere húsvéti posztjában kitért az ukrajnai háborúra is. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig egy X-posztban köszönte meg a támogató szavakat a német politikusnak.

Habeck szerint a békéhez „mindennapos elkötelezettségre van szükség, szavakban és tettekben, gyors és határozott döntésekkel, légvédelemben, tüzérségi és lőszerszállításokban. Szerinte „nemcsak szolidaritásból, hanem német és európai érdekből” is támogatják Ukrajnát.

Kuleba megköszönte az alkancellár kedves szavait, hogy „őszintén, méltósággal és világosan fogalmazott”.

Hálás vagyok a német kormánynak, minden demokratikus politikai erőnek és minden németnek, aki valóban támogatja Ukrajnát

– zárta sorait.

A zmijivkai PJSC Centrenergo hőerőműje a Harkivi régióban teljesen megsemmisült a március 22-ei orosz támadás után, de a jövőben tervezik a helyreállítását – mondta Andrij Gota, a vállalat felügyelőbizottságának elnöke.

A következmények katasztrofálisak a Zmijivkai hőerőműrere nézve, teljesen megsemmisült. Sok találat érte a drága és egyedi berendezéseket. Minden megsemmisült, amit nyár óta javítunk, hogy felkészüljünk a nehéz fűtési szezonra

– mondta Gota pénteken az Interfax-Ukrajnának.

„Egyetlen erőműegység sem működik. A helyzet most még rosszabb, mint nyár végén volt, minden tönkrement” – mondta. Gota ugyanakkor rámutatott, hogy a legutóbbi javítási akció után a csapatnak most már van tapasztalata az erőmű helyreállításában, és motivált is. Ugyanakkor szerinte korai lenne még a felújítás kilátásairól beszélni.

Most a villanyszerelők és az állami katasztrófavédelmi szolgálat próbálja eltakarítani a törmeléket, ez kemény munka a magasban, nehéz betonelemeket kell vágni. Nagyon nehéz megmondani, hogy mikor kezdődnek a javítási munkálatok, ez egy távoli kilátás

– mondta a felügyelőbizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy a vállalat ezúttal nem tudja saját forrásból elvégezni a javításokat.

„A nyáron saját forrásból állítottuk helyre a erőművet. Most nem fogjuk tudni saját erőből elvégezni. Nemzetközi partnerekre számítunk a felszerelés tekintetében. Az energiaügyi minisztérium már kérte tőlük a szükséges felszerelések listáját, és sok ország már felajánlotta segítségét. Az Energiaügyi Minisztériummal együtt fogjuk kidolgozni, hogy honnan és mit fogunk beszerezni. Ha összegyűlik a szükséges mennyiségű felszerelés, és addigra talán már kiürítjük az állomást, akkor beszélünk a helyreállítás kilátásairól” – ismertette a helyzetet Gota.

Mint arról beszámoltunk, a Centrenergo 2023 augusztusában kinevezett vezérigazgatója, Andrij Csurkin az Interfax-Ukrajnának március közepén adott interjújában elmondta, hogy nyár óta a vállalat hatszorosára növelte a rendelkezésre álló kapacitását, elérve a 2014-es számokat, amikor utoljára működött ilyen összetételben.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Csehország megkongatta a vészharangot, a Nyugat most Putyint segíti;
• Őrizetbe vették az újságírót, aki az utolsó videót készítette Navalnijról;
• Orosz külügyminiszter: Ukrajna csak a jéghegy csúcsa;
• Zelenszkij szerint Putyin mozgósításra használja a moszkvai terrortámadást;
• Volodimir Zelenszkij: Kész vagyok tárgyalni Putyinnal.

Tartsanak velünk ma is!